Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)

1930 / 6. szám

Í4 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (98) bízható állandó értesüléseket a kisebbségi szerződének mikénti végrehajtásáról, mert az idevonatkozó anyag összegyűjtésével megbízott főtitkárság „se trouve piacé trop loin des minorités et ne peut souvent obtenir que renseignements fragmentaires, irréguliers et mérne partiaux." Végül az időközben befutott emlékiratok1"4) alapján négy pontba foglalt javaslatot terjesztettek eló: 1. a Tanács a bepanaszolt kormány válaszát küldje meg a panaszosnak, aki e válaszra megtehesse megjegyzéseit; 2. a jövőben a petíciókra vonatkozó összes okmányokat hozzák nyilvánosságra; 3. a Főtitkárság évi jelentése tartalmazzon egy jegyzéket a beérkezett petíciókról, feltüntetve azok tárgyát és beadóját s egyúttal annak jelzését, hogy megindult-e az eljárás; 4. a Tanács gyávábban éljen azzal a jogával, hogy egy panasz ügyében az Á. N. Bírósághoz fordulhat. 105) A rapporthoz Magyary maga is hozzászólt, mindenekelőtt kifogásolva, hogy a javaslatokban nincs szó a kisebbségek akturátusáról, pedig a (fent említett) stockholmi határozatok ennek megoldására is utasították a bizottságot, hisz éppen „la question la plus importante et en mérne temps la plus diffisile de toutes est: á qui doit-on attribuer la faculté de demander la protection des minorités?" vagyis: a legfontosabb s egyben a legnehezebb kérdés éppen az, hogy: ki számára kelljen biztosítani a kisebbségvédelmi eljárás megindíthatásának jogát. S Magyary mindjárt választ is ad: szerinte ennek a jognak meg kell illetnie minden államot.™6) A francia csoport kisebbségi bizottsága (elnök: René Brunet, titkár: Marthe Huet) is terjesztett elő indítványt, ugyancsak kérve a panaszlók válaszadási ,M) Kőztük volt a magyar csoport által benyújtott Magyary— ümichlerg: „Projet de la procédure <le lege ferenda" is (közzétéve: i. m. 722—32. o.), melyről a .bizottság elismerően meg is jegyzi: „Pannii les projets soumis au Comité, om dóit mentiouner eu premier lieu eeüui qui émane de 1 la Branehe Hongroise de 1 'International Law Association. Ce projet méri te l'étude la plus soigneuse et on dóit désirer qu'un grand nombre de suggestions qu'il eontiont paasent dans la pratique." (I. m. 321. o.) "*) „I. Le Comitó, convaincu des avantages de la publicité en ce qui ooncenne les pétitions des minoritás,, insiste respectueusement auprés du Conseil, poux qu'il proserive que les réponses des Gouverneiments soient communiquées aux pétitionaires et que oeux-ci puissemt, s'ils le dósirent, préaanter des observations concernant j cetté íréponae.; II. L«e Comité prend aete du précédent récemment eréé par le Conseil quond il a ondóimé la puhlicatioji de tous les documents produits a l'occasion de la pétition d'une nünorité; et lemet le voeu qu 'a 1 'avonier un*; pareille praitique sóit instituóo á 1 'oceasion dee chaquo petition; III. Le Comité emet respectueusoment le voen que le rapport ammol du Secrétariat Général a l'Assembléee dóit contenir une üsté des pétitions dűment présentées par les minorités en ándiquant la question sur laquelle porté ehaque pétition ainsi que sa jsoui ee, et en infornmnt l 'Assemblée que les négotiations sönt ou ne sönt [HUS en progrés en ce qui concerne oette petition; IV. Le Comité, tout en reconnuissant que certains questions eoncemant les droits que les iminoritós tiennent des traités ont un caractere ndministratif et ne relevent pas nécessairement de la juridiction de la Oour Permanente de la Haye, estimé que jusqu 'a amintenant le Conseil a insuffisamment fait usage de la Cour Permanente de Justice suivant les dispositions des traités des minorités, aux termes desquelles jtout divergenee d'opinion su,r des questions de droit ou de fait concernant ce tráité eonstitue un dif féremd d 'ordre international de nature á etre déféré á la Cour Permanente de Justice. ,m) „Tout FAat, Mombre de la Société [des. Nations] ou non, a le d>oit naturel de s'intéresser aux idées dont dépeaid le maintiem'de la paix du monde. A ces idées appartient le bonheur des minorités." (I. m. 329. o.) jogának biztosítását és hogy a Tanács lehetőleg minden ügyben forduljon a Á. N. Bírósághoz, megjegyezve, hogy a kisebbségvédelem valójában majd akkor válik igazán hatályossá, ha a Tanács minden egyes petíciót továbbítani fog ítéletre a hágai bírósághoz.107) Végül is elfogadták a Kisebbségi Bizottság négy indítványát s folytatólagosan megbízták a bizottságot, hogy dolgozzon ki tervezetet108) a fennálló szerződések keretén belül (dans le cadre • des traités existants) lehetséges reformokról. vitéz Nagy Iván dr. (Folyt, köv.) ]0G9K9DÉM1Í1 Beiratkozások a miskolci ev. jGgaJcadémián az 1930—31. tanév I. felére. I. Az 1930—31. tanév I. felében a folytatólagos joghallgatók beiratása 1930. szeptember hó 1—13-ig lesz. Akik valamely elháríthatatlan akadály miatt a rendes határidőn belül nem jelentkezhetnek beiratkozásra, akadályoztatásukat hiteles okmánnyal igazolva, utólagos beiratkozás iránt kérvényt, nyújthatnak be a dékáni hivatalba; az utólagos beiratkozásra engedélyezhető határidő azonban 1930. évi szeptember hó 20-án túl semmi esetre sem terjedhet. II. Azon elsőféléves joghallgatók, akik 1930. évi szeptemberben második félévükre óhajtanak beiratkozni, kötelesek felvételüket 1930 augusztus hó 31-ig bezárólag a dékáni hivatalban benyújtandó kérvénnyel kérelmezni és beiratkozásukat 1930 szeptember hó 1—54g eszközölni, mert ha e határidőben be nem iratkoznak, helyük mással fog betöltetni. III. Azon középiskolai tanulók, akik újonnan beiratkozni óhajtanak, kötelesek a beiratkozási engedélyért a jogakadémia dékáni hivatalába benyújtandó kérvénynyel folyamodni. A folyamodási határidő 1930 augusztus hó 31. A beiratkozási engedélyért benyújtandó kérvényhez a következei eredeti okmányok csatolandók: a) születési anyakönyvi kivonat ; b) középiskolai érettségi bizonyítvány; c) erkölcsi bizonyítvány a folyamodó nemzethűségéről és erkölcsi megbízhatóságáról; d) hatósági bizonyítvány arról, hogy a folyamodó hadiárva; e) ha a folyamodó atyja harctéri szolgálatot teljesített, Károly-csapatkereszt elnyerésének igazolása,; f) iközhatósági bizonyítvány a. folyamodó szüleinek foglalkozásáról, vagyoni helyzetéről és arról, hogy a szülőik mióta laknak jelenlegi lakóhelyükön, hol laktak azelőtt s amennyiben több helyen laktak volna, mi volt a foglalkozásuk régebbi lakóhelyeiken; g) a más főiskoláról jövők még távozási bizonyítványt is kötelesek kérvényükhöz csatolni. Nem eredeti okmányokkal felszerelt kérvények nem vehetők figyelembe. A beiratkozásnál személyes megjelenés kötelező. 101) „On peut affirmer que leur [<L i. a kisebbségeké] statut seera réellement garanti le jour seuLement ou le Conseil prendre l'habitude de renvoyeir toutes, ou jaresque toutes, les pétitions & l 'examen de la Coür."' (I. m. 338. o.) 10s) Ennek a megbízatásnak .alapján a- bizottság csak 1930 őszén, az Amerikai Egyesült Államokban tartandó konferencián, él majd elöterjesztéűsel.