Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)

1930 / 5. szám - A kisebbségi panaszjog reformja

£}) MISKOLCI JOGASZÉLEI Jí vetségi kisebbségi „garanciának" letéteményese és ellenőrzője, érdeklődéssel viseltetik valamely védelem alá helyezett kisebbségi csoport igazságos ügye iránt, _ két alkalommal is különleges elbánásban részesíttetik, jóllehet magának a panasznak ebben az esetben is csak informatív jellege marad. Még pedig: az előkészítő eljárás stádiumában a petíciót nem kel bemutatni a panaszolt államnak, hanem haladéktalanul közölni kell a Tanács tagjaival, a Tanács előtti eljárás megindulása esetén meg, (ha tehát az ügyet a napirendre már kitűzték, a peticionáló állam képviselőjét is be kell hívni a tanácsülésbe.*2) Itt említjük meg, hogy természetesen ugyanezen cikk alapján — o Tanácsba meghívást nyer a bepanaszolt állam is, amennyiben már nem volna egyébként tagja a Tanácsnak, _ bármiféle ellene irányuló petíció tárgyalásánál. Mindkét meghívott állam tanácskozási és szavazati joggal bír ugyan, ezt azonban a bepanaszolt állam képviselője csak az eljárási rend megállapításánál való szavazások esetében gyakorolhatja, az érdemleges határozatok meghozatalánál azonban már nem, mert hiszen a szerződésekben kifejezetten elismerte a Nemzetek Szövetsége Tanácsának azt a jogát, hogy az „oly módon járhasson el s oly intézkedéseket tehessen, melyek szükségesnek és hasznosnak mutatkozznak", vagyis előre elfogadta azt a kötelezettséget, hogy a Tanács határozatának magát aláveti. Mivel pedig az érdemi döntésnek egyhanaúnak kell lennie.83) következik, hogy az érdekelt állam ennek meghozatalában votum-ával nem vehet részt, mert hisz ellenkező esetben bármikor megakadályozhatná a Tanácsot egv esetleg rá nézve kellemetlen határozat meghozatalában. Ha ezután a Tanács a ioersérelem fennforgásának vagy bekövetkezhetésének ténvét megállapította, következik feladata második részének teliesítése: a vonatkozó szerződésekből folyó rendielkezések érvényesítése. A Tanács ilyen iránvú á'lásfoglalása sincs semmifélekénen sem sz^bálvo^vn; olv mórion iárhat el. oly utasításokat adhat, (sőt Jucoszláviával szemben olv ..intézkedéseket foganatosíthat")84), amiket az adott ügyben helyeseknek a célravezetőknek tart. Általában: utasíthatia rvalóiában: felkéril az illető államot, hoo'v a kisebbségekre sérelmes törvényen, rendeleten, hatósági intézkedésen a szerződések rendelkezéseinek megfelelően a szükséges változtatásokat a legrövidebb időn belül eszközölie. esetle? a felpanaszolt szakaszokat helyezze hatálvon kívül, illetve egyáltalában ne léptesse azokat életbe. Ez volna a tiszta jog érvényesülése szempontiából a tanácsi végső döntések leghelyesebb fogalmazása. Tekintettel azonban arra, hogv a Tanács nem bírói testület s határozatainak az államokkal szemM) Paktum, 4. cikk, (i. bekezdés: ..A Szövetségnek a Tanács1-an nem képviselt minden tagját meg kell hívni, hogy képviselőt küldjön ki tagsági joggal a Tanácsnak olyan üléseire, amelyeken a Szövetség illető tagjának érdekeit különösem, érintő ügyeket tárgyalnak," M) Paktum, 5. cikk, 1. bekezdés: „Hacsak a jelen Egyessógokmámy vagy a jelen szerződés rendelkezései kifejezetten inasként nem intézkednek, a Közgyűlésnek vagy a Tanácsnak bármely ülésén a határozatokat az ülésein képviselt szövetségi tagok egyhangú hozzájárulásával kell hozni." •*) Lásd a 2. jegyzetet! ben való feltétlen érvényesítésére nem rendelkezik szankciókkal, legtöbbször a fent említett tendenciájú végső döntésének meghozatala előtt újból félhivatalos összeköttetésbe lép a bepanaszolt kormánnyal s megkérdezi, hogy immár a tényállás felderítése után, mik ép en kívánja s a i á t maga rendezni a panasz tárgyát képező ügyet; amennyiben a kormányválasz által ajánlott megoldás a Tanács számára elfogadhatónak látszik, úgy azt rendesen magáévá tes-u és a következőkben már csak annak mikénti végrehajtását őrizi ellen.8"') , Ha a Tanács az ellenőrzés folyamán azt tapasztalná, hogy határozatának, vagy az érdekelt állam nyilatkozatában vállalt s a Tanács által jóváhagyott kötelezettségének az illető kormány még sem tesz eleget, úgy egy szankcióval mégis megfenyegetheti a szabotáló államot. Ez a szankció a Nemzetek Szövetsége Egyességokmányából folyik, melynek bevezetésében a magas szerződő felek kijelentették, hogy „a nemzetközi jog szabályait ezentúl a kormányok kölcsönös magatartásának valóságos zsinórmértékéül határozottan elismerik és hogy a szervezett népeknek egymásközti érintkezésében az igazság uralmát és mindennemű szerző déses kötelezettségnek lelkiismeretes tiszteletbentartását biztosítják." E kötelezettség megtartására rászorító rendelkezést a tagállamokkal szemben a Paktum 16. cikkének utolsó bekezdése tartalmazza, mely szerint „minden tag, amely a Szövetségből folyó bármely kötelezettséget megsért, á Szövetségből kizártaid. A kizárás a Tanácsban- képviselt valamennyi többi szövetségi tagnak szavazata alap ián történik." Érzem, hogy felesleges, mégis metrieeryzem. hogy ennek a jósának gyakorlásával a Tanács eddig még egy ízben sem élt. Az állandó Nemzetközi Bíróság szerepe III. A Hágában székelő Cour permanente de justice internationale 80) két esetben kapcsolódhatik be egy kisebbségi petíció ügyének tanácsi tárgyalása folyamán az eljárás rendjébe. Az első esetet épen fentebb láttuk: hogy t. i. a jogsérelem fennforgásának megállapításánál a végleges döntés előtt a Tanácsnak az Állandó Nemzetközi Bizottságtól véleményének kinyilvánítását (avis consultatíf) kérheti.") Eljárási kérdésről lévén szó, a jogi vélemény ilyen kikéréséhez csak szótöbbséggel hozott határozat is elegendő, jól lehet eddig az ily irányú javaslatokat egyhangúlag sza™) így a magyar „numerus clausus" törvényt felpanaszolt petíció ügyéiion időt adott a magyar kormánynak, hogy a gazdasági ós szociális helyzet enyhülésével saját maga változtasson a térvényen; a lengyelországi német telepesek ügyében az A. N. Bíróságnak a kisebbségek javára hajló avis consultatíf-jének vétele után egy tanácsi bizottságot küldött ki a telepesek s a kormány közötti megállapodás létrehozására, ami BMTJ is történt; az erdélyi magyar telepesek qgyében is elfogadta a román kormány kártérítési javaslatát. (L. az utóbbira szerző cikkeit a Budapesti Hírlap, 1925.) M) A Nemzetek Szövetsége Paktumának 14. cikke utasította a Tanácsot egy Állandó Nemc.etközi Bíróság megszervezésére. A Bíróság szabályzatát (Statut) n Közgyűlés 1920 december 13-án hagyta jóvá. (Szervezete és működése részletesem ismertetve és szabályzata közölve van: N. Politis: La Justice Internationale c. munkájában; Páris, 1924. Hachette.) ") Lásd 80. jegyzetet!