Miskolci jogászélet, 1929 (5. évfolyam 2, 5, 6, 9, 10. szám)

1929 / 6. szám - A Nemzetközi Jog Akadémiája Hágában

(77) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 9 miniszter még 1914. augusztus 14-én körlevelet intézett a bofmánYokhoz, melyben jelzi, hogy a tervezett megnyitást „á une date ultéríeure"-re tolja ki. Senbisem gondolta akkor, hogy az a „Későbbi dátum" 9 év múlva következik csáb el. Az a jogászi szakértő bizottság, mely 1920-ban Hágában az „Állandó Nemzetközi Bíróság" (Cour permanente de justíce ínternatíonal) szabályzatát kidolgozni ült össze, egy „voen"-jében kívánatosnak mondotta kí újból az akadémia felállítását. f922-ben azután az Akadémia Curatoríumánab azok a tagjai, akik tagjai voltak az Instítut de Droit Internationalnak ís, elhatározták, hogy most már elindítják az Akadémia életrekeltésére az összes megmozgatható szerveket. Az iroda, különösen G. Gidel, párisi profeszor, titkár vezetésével csakhamar munkába ís kezdett s a következő évben újból szétmentek a meghivók az ünnepíes megnyitásra, melyet július 14-én meg is tartottak, az Állandó Nemzetközi Biróság, a holland kormány, a hágai diplomáciai testület s nagyszámú egyetem és jogi egyesület kiküldöttei jelenlétében. Az Akadémia szervezete a következő: élén áll két kollegiális testület, a Conseíl d'Admínístratíon és a Curatoríurn. Az előbbi testület a „Fundatíon Carnegíe" öt igazgatójából áll s tulajdonképení vezetője az Akadémia összes jogi, pénzügyi és adminisztratív ügyeinek. A Curatoríurn valójában nem más, mint egy tudományos tanácsadó testület, melynek 12 tagja van, — köztük a Carnegíe-alapítvány nemzetközi jogi osztályának mindenkori vezetője s a holland kormány egy kiküldöttje; minden államból csak egj tagja lehet. A Curatoríurn dolga megszervezni és ellenőrizni a tanfolyamokon való oktatást, tehát összeállítani a témákat és kiválogatni hozzájuk a megtelelő előadókat. A költségvetés összeállítását és a kiadások ellenőrzését egy háromtagú Comíssíon des Finances végzi, tiszteletdíjat állapítván meg a vezetőség minden tagja és az előadók részére. A Conseíl elnöke Cort van den Linden, volt holland miniszterelnök, titkára van Kleffens, külügyminisztériumi igazgató. A Curatoríurn elnöke Ch. L$on~Caen, a párisi jogi fakultás tiszteletbeli dékánja, az Académíe des Sciences morales et polítiques örökös főtitkára, alelnöke Politis, volt görög külügyminiszter és párisi követ, titkára pedig Gílbert Gidel, a Sorbonne közjogi professora, a magyar igazságok egyik őszinte és nagytekintélyű hirdetője. Maga a tanfolyam minden évben két négyhetes kurzusból áll, melyben 10—12 témáról tartanak a nemzetközi jogi és politikai élet, valamint a diplomácia jelesei előadásokat, még pedig mindannyian francia nyelven. Az első tervezet szerint három előadási csoportot — jogit, közgazdaságit és nevelésügyit, akartak felállítani, most azonban egységesek a tanfolyamok, csak abban van az előadások között különbség, hogy bizonyos tantárgyak hallgatása kötelező azok számára, akik a kurzus végével szorgalmi bizonyítványt (Certífícat d' assídíuté-t) kívánnak elnyerni. Naponként négy előadás van, 1—1 és fél óráig tartó. Reggel fél 10-től 12-íg és délután 5-tól fél 6-ig, minden nap, kivéve szombatot és szerda délutánt. Az egyes kurzusok minden év júliusának és augusztusának első hétfőjén kezdődnek és pontosan négy hétig tartanak.10) *°) AH idén pl. július 8.-tól augusztus 5.-ig és augusztus 5.-től 51.-ig. Az eltelt fél évtized alatt kialakult tanterv szerint az egyes kurzusok anyaga a következő tárgyakból tevődik össze: a nemzetközi jog történelmi fejlődése, a nemzetközi közjog alapelvei, a nemzetközi magánjog alapeszméi, nemzetközi közigazgatási jog, nemzetközi büntető (vagy kereskedelmi) jog, vagy pénzügyi jog, nemzetközi bíráskodás, nemzetközi szervezetek, kontinentális problémák. Amint látjuk tehát, a nemzetközi jog által szabályozható összes kérdésekre és problémákra kiterjedően foglalkoznak a legkorszerűbb tételekkel, azok magyarázatát kívánva adni és nem egyszer épen itt igyekezvén kijelölni az elkövetkezendő jogfejlődés íránytmutató cölöpéit. Az 1929-í augusztusi Kurzus előadói és tárgyai: Scűönborn, kíelí egyetemi tanár: A terület jogi természete; Cavaglieri, nápolyi professzor: A béke jogának általános határozványai; Gutzwiller, heídelbergí tanár: A nemzetközi magánjog történelmi kialakulása; tleabj, a georgtown-í jogi fakultás helyettes dékánja: A külföldiek jogi helyzete, különösen az EgyesültÁllamokban; Hostie, a Rajna-bízottság főtitkára: A nemzetközi rajnai egyezmény; Jessup, a Columbiaegyetem professzora: A tenger kincseinek kihasználása; Su/korski, poznani tanár: A pénzjegyek értékének változásával előálló jogi kérdések nemzetközi vonatkozásai; öorel, genfi professzor: A nemzetközi viszályok békés rendezését célzó genfi paktum; Benl~ wiefi, Palesztina főügyésze: A gyarmati mandátumok rendszere; Higgens, cambridgeí tanár: A kereskedelmi hajók jogviszonya a nyílt tengeren; Salvioli, pisai professzor: Az állam felelőssége és a kártérítés megállapítása a nemzetközi bíróságok által; Escarra, lílleí tanár: külföldi koncessíók Kínában; Gog.au, francia akadémikus: A katholíkus missziók nemzetközi helyzete. Egy-egy témáról rendesen öt-hat előadási órán át beszélnek a professzorok, (egyedül Cavaglíerí előadása fog most 16 órán át tartani), akik előadásaik előtt hosszabb-rövidebb nyomtatott syllabust osztatnak szét a hallgatók között, melyben a kérdés legtöbbször igen teljes irodalma ís fel van sorolva, hogy így megkönnyítsék a követést. A szorgalmi bizonyítványt elnyerni akaróknak le kell hallgatni • a nemzetközi jog történelmi fejlődése, a nemzetközi közjog és a nemzetközi magánjog alapelvei tárgyköréből tartott előadásokat, azonkívül legalább még négy más előadást, ezeket azonban már tetszés szerint választva ki. Az ellenőrzésre ivek vannak kitéve, melyet minden óra előtt sajátkezüleg kell aláírni. Nagyon érdekesek azok az adatok, melyek a tanárok és hallgatók statisztikájára vonatkoznak. 1925-ban 28 előadó (köztük 5 diplomata, 2 főtisztviselő, a többi egyetemistánál') 15 országból kapott meghívást ; az Egyesült Államokból 6, Franciaországból 4, Angliából, Belgiumból, Hollandiából, Németországból és Oroszországból 2-2, Ausztriából, Csíléből, Cubából, Görögországból, Olaszországból, Mexikóból, Svájcból és Svédországból l-l, 1927-ben 24 előadó beszélt 12 országból. A hallgatók száma: 1925-ban 551, köztük 55 nő11 1924-ben 568, 49 „ 1925-ben 579, 60 „ 1926-ban 429, 72 1927-ben 401, 65 „ 192S-ban 566, 59 „ l) Mindig a második kurzust számítva.