Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 9. szám - A miskolci jogakadémia létkérdése

MISKOLCI JÖGÁSZÉLET __. terjesztetni, de ide nem értvén a vallási tantárgyakat, melyek minden vallásnak saját rendelkezése alatt kell, hogy maradjanak." Ezen törvényes rendelkezés minden kétséget kizárólag megadja a protestáns egyházaknak ai jogot, hogy előzetes kir. jóváhagyás után felső iskolákat is IVIálIrthassanak, illetve „bírhatnak" és azokban a tanulás és tanítás módját, szabályát és rendjét meghatározzák és csupán azon záradékot fűzi c rendelkezéseidiez, „a rendek alázatos, felterjesztése nyomán Őfelsége által meghatározandó közoktatási rendszer azonban ezen iskolákra is ki fogVán terjesztetni." Megállapítható e rendelkezésekből, hogy az 1790-91. évi XXVI. t.-c a közoktatási rendszer kiterjesztését is az országgyűlés hatáskörébe kívánta utalni, nyilvánvaló azonban minden kétség felett, hogy e törvényben gyökerező rendelkezések miniszteri intézkedések által meg nem változtathatók. — E szakasz világosan kimondja, hogy az iskolák a vallás ügyeihez tartoznak s az „iskolával birhatás" jogának teljes kézalatti kijátszása volna még a törvényhozás részéről is, ha eme iskolák fennállása vagy működése elé akadályok gördittotnének - és mély és elviselhetetlen sérelem, eme történeti egyezmény \ első áttörése volna, ha a nyilvánossági jog bárminemű korlátozása •által, akár a törvényhozás is, — valamint hajdan a nyilvános- és magányallásgyakorlat között különbséget tett, — a felekezeti főiskolák eddigi jogait sértené. Hogy ez a történeti egyezmény sem miniszteri, sem királyi rendelettel, sem pedig törvényhozás utján egyoldalúan meg nem változtatható, az kitűnik már azon elvitiázhatatlan tényből is, hogy az evangélikusaknak ebben a törvényben biztosított joga egyrészt a király és az evangélikus rendek, másrészt a király és a kntholikus rendek, végül pedig a katholikus és evangélikus rendek közötti megállapodásokból sarjadzva kerüli a felekezetük közötti évszázados küzdelmek végleges lezárására és a felekezeti békesség és egyensúly maradandó biztosítására örökérvényű egyezményként a Corpus Juris-ba. Az, hogy a törvény és az 1911. évi október hó 5-én Bécsben kelt királyi rendeletet miniszteri intézkedés változtatta meg egyszersmind alaki törvénysértést is jelent, mivel 1911 október 5-én Bécsben kelt királyi rendelettel biztosított jogot miniszteri renőMet utján halálylaUinitani nem lehet. ;'• Sérti e rendelkezés továbbá presztízsét annak a főiskolának, mely a múltban és jelenben mindenkor betöltötte nemzetépítő nagy feladatát és azonfelül ellenkezik az 1868 XLIV. t.-c. 26. §-val, mely ismételten biztosítja a felekezeti iskoláknak az állami iskolákkal ,való egyenjogúságát, Világosan következik ebből, hogy a jogakadémiának sérthetetlenek mindazon jogai, amelyekkel az állami jegi karok fel vannak ruházva, kivéve természetesen azon jogokat, melyek hazánkban az egyetem jellegéből folynak. b) Hasonlóképen az 1790:XXVI. és 1868:XLIV. t.-c-nek határozott kijátszását látja az egyházkerületi közgyűlés a 47.06.1—1927. IV. sz. vkm. rendeletben is, mely a tiszai ág. hitv, ev. egyházkerület 1926. évi július 26., illetve az egyetemes ev. egyház 1926. évi november 11-én hozott határozatai ellenérc az 1926—27. tanévben az első éves hallgatók létszámát ismét 40-ben állapítja meg, nyüván azért, hogy egyházunk ezen ősi főiskolájának életerejét elvágja, az 1920:VXV. t.-c.-re való hivatkozással. — E törvénycikk azonban tudvalevőleg ' nem irányul a történeti egyházak és nevezetesen a protestáns egyházak által fenntartott ősi kultúrintézmények Közelebbi megvilágításra nem szorul és tisztában van vele az egész magvai- közvélemény, hogy ez a törvény a szerencsétlenül alakult gazdasági körülmények folytán a szellemi pályákon háttérbe szorult és teljesen elsorvasztott keresztény magyar intelligencia újbóli megizmosodását célozta. De semmiesetre sem azt, hogy ennek alapján a 1 örvény merő grammatikai magyarázata a törvény szellemének világos sérelmével egy történelmi ?s az állam egyik legerősebb oszlopának tekinthető vallásfelekezet legsarkalafosabb jogainak lerombolására szolgálhasson okul. Az egyházkerületi közgyűlés a leghatározottabban tiltakozik az 50.139/1927. IV. és 47.061/1927. IV. sz. vkm. rendeletek ellen, melyek az 1790. évi XXVI. és 1868. évi XLIV. t.-cikkekben biztosított törvényeinkbe ütköznek; ellenük óvást emel és sérelmét bejelenti az egyetemes ev. egyháznak avégből, hogy az magáévá, tegye és a kultuszminiszter, illetve a miniszterelnök Őii'agyméltóságának és a Kormányzó (Jr Ö főméit óságának figyelmét szükebbkörü küldöttség utján felhívja és e rendeleteknek, mint törvénybe ütközőknek visszavonását, illetőleg hatálytalanítását kérje és meghagyja az egyházkerületi Elnökségnek, hogy világosítsa fel a kormányt arról, hogy tekintettel a bécsi és linzi békéknek külföldi hátterére, illetve jelentőségére és az 1790—91 :XXVI. t.-c. keletkezésének c békekötésekkel való történelmi összefüggésére, a kultuszminiszternek ezen egyházi ősi intézményeinket elsorvasztó kultúrpolitikája nemzetközi szempontból sem közömbös. Mig az 50.189/1927. IV és 47.061/1927. IV. sz. vk. miniszteri 1 örvénytelen rendeletek visszavonása, vagy a törvény szellemének megfelelő és a jogakadémiák további fejlődését biztosító módosítása bekövetkezik, meghagyja az egyházkerületi közgyűlés az Elnökségnek, hogy: a) kérje a m. kir. vk. minisztériumitól az 1927/28. tanévre a jog- és államtudományi vizsgabizottságok megerősítését, illetve kinevezését; továbbá bj a! 47.061/1927. IV. ü. o. sz. a 40-es létszám megállapítására, vonatkozó vk. m. rendeletet, mely az 1920 iXXV. t.-c. burkolt kijátszásával az 1790. évi XXVI. és 1868. évi XLIV. t.-e.-t támadja meg, ne hajtsa végre és utasítsa a jogakadémia dékánját, hogy az 1927—28. tanévben a felvételeket a mim év kereteiben eszközölje és egyben kijelenti az egyházkerület, amennyiben a. vk. minisztérium kilátásba helyezett bármilyen megtorló lépést tenne, a jogakadémia ellen, jogaiért, a legnagyobb elszántsággal és liit hűséggel fog síkra szállni'és az esetleg szenvedéllyel kitörő kultúrharcért a történelem előtt a felelősséget magától elhárítja. A határozati javaslatot ünnepélyes csend és feszült figyelem közepette hallgatták meg a közgyűlés tagjai. .Majd higgadt, komoly és határozott felszólalások "történtek. Az első felszólaló Lichlcuslein László m. kir. udv. tanácsos, ny. főispán, felsőházi tag és hegyaljai ev. egyházmegyei felügyelő volt. „Méltóztassanak megengedni, — mondotta méltóságteljesen a felszólaló — hogy az előterjesztett, egyházunk komolyságához méltó és kellően megindokolt tiltakozó határozati javaslathoz röviden hozzászóljak, teszem ezt azon a jogcímen, hogy a sérelmezett rendelettel érintett '.Miskolera menekülni kényszerült eperjesi ősi jo^/ikadé-