Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 5. szám - A tömeglélektan aktuális kriminalaetiologiai tanulságai [2. r.]

(70 MISKOLCI JOGÁSZÉLET 7 hogy .nem szállott szembe a tömeggel, mert, kimerülten rogyott egy rakás hőire. Legveszedelmesebb vezetők a psychopathák. Ezek az ő ábrándos lelkesültségükben és valódi idealizmusukkal igazi vezetői a tömegeknek. Lelkesedésük a legvialódibb és szavaiknak nagy a meggyőző ereje, mert a, szent ügy iránti odaadásuk nem kíméli saját személyüket sem és • nincs semmire sem tekintettel. Mindezek a típusok gombamódra nőttek ki a talajból, midőn az 1918. évi forradalom épugy mint a nagy francia forradalom megnyitotta a teret azok számára, akik hivatást érezték magukban arra, hogy a. népnek vezetői legyenek.79) Ugy gondoljuk, fejtegetéseink eléggé meggyőzték az olvasót arról, hogy a tömegjelenségek megérdemlik a, figyelmet, de a fokozott, óvatosságot is. Ezzel korántsem akarjuk azt mondani hogy a tömegjelenségekkel szemben azok megakadályozása a védekezés egyetlen helyes módja, hiszen — később rámutatunk még egyszer — vannak önfeláldozó, hősies, erkölcsös tömegek is. Egyelőre csak a tömegnézetek tényezőit vesszük szemügyre s azoknak főleg a tömegkriminalitásra gyakorolt hatásáit; igyekezünk még határozottabban megviliáuita.ni, hogy azután felállíthassuk végkövetkeztetéseinket . IV. fejezet. A tömegnézetek tényezői. A tömegnézeteket és meggyőződéseket kétféle tényezők határozzák meg: a közvetett és a közvetlen tenvezök.so) A közvetett tényezők lehetővé teszik, hogy a tömegek bizonyos hiedelmeket magukévá tegyenek és meggátolják egyéb nézetek elfogadását. Előkészítik a talajt, melyből, egyszerre uj eszmék támadnak meglepő erővel és hatással, de amelyek csak látszólag keletkeztek maguktól. Bizonyos gondolatok a tömegeknél néha villámgyorsan törnek elő és valósulnak meg, de ez a hatás csak felszínes, mögötte hosszantartó belső munkát kell keresnünk.81) ,,A tölgy hallgatagon nő az erdőségben egész esztendőn keresztül; csak az ezredik évben, midőn az erdész megérkezik fejszéjével, hangzik át a magány csendjén egy zuhanás s a tölgy csak akkor jelenti be magát, midőn messze hangzó ropogással leesik — irja, Carlyle. Minő csendben-.történik a kis makk elültetése is; lehullva valamely kóborló szélnek öléből! Sőt midőn a mi tölgyünk virágzott, vagy kihajtá leveleit (az ő örvendetes eseményeit), m-icsoda híradó kiáltozás lehetett ott ! Alig egy elismerő szó a. legfigyelmesebb szemlélő részéről. Ezek a doleok nem véletlenül, estek, hanem lassan történlek/182) Mint a természetben, ugy a históriában sincs ugrás. A nagy zavarokat melyek a kultúrák változásait megelőzik — első tekintetre ugy látszik', hogy főleg a nevezetes politikai átalakulások idézték elő: a népvándorlás és a dinasztiák bukása. Az események alapos vizsgálata azonban azt mutatja, hogy a látszólagos okok között ott van mindig, mint valódi ok, a népek gondolkodásában végbemenő mély átalakulás. '*—•?») Aschaffénburg: 135—136. old. f) Le Bon: 70. old. 61) L! u. o. *») Carlyle: I. 42. old. Azok az igazi történeti zavarok, melyek a népek gondolkodásában mennek végbe. A történelem emlékezetes eseményei az emberek gondolkodásában végbemenő láthatatlan változásoknak látható okozatai —• irja Le Bon.83) A közvetlen tényezők hozzájárulnak a közvetett tényezők lassú munkájához; hatásiik nem lenne nélkülök. Ezek a közvetlen tényezők tesznek lehetővé minden felbomlást, ami a sokaságot hirtelen felkelésbe sodorja; ezek csinálják a sztrájkot és a lázadást, közreműködésük által juttatnak hatalomhoz embereket vagy buktatják meg a kormányt.84) A közvetlen és a közvetett tényezők munkáját minden nagy történelmi eseményben fellelhetjük. A francia forradalomban közvetett tényezők voltak a filozófusok iratai, a tudományos gondolat előretörése s az alsóbb néprétegek kizsákmányolása. A közvetett tényezők által előkészített tömeglelket azután a közvetlen tényezők: a szónokok beszédei a udvar ellenállása a reformokkal szemben könnyen felingerelték. A közvetett tényezők között vannak általánosak, melyeket minden tömegvélemény és tömegmeggyőződés alapjában megtalálunk. Ezek: a faj, a.1 hagyományok, az idő, intézmények és a nevelés.86.) V-. fejezet. A tömeglélektan kriminalaetiologiai tanulságai. A prevenció. Büntető törvényeink és pedig Bt-k. 152, 153, 154. 155, a 163. és 168. §-ai, illetve az utóbbiakat helyettesítő 1914. évi XL. t.-c, §-ai, a Btk. 175, 176. 177 és 424 §-ai, a Kbtk. 42. §-a s az 1921. évi III., az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvény mindenütt megfelelőim büntetik a tömegbüntényeket.86) S3) L-e Bon: S. old. "') U. o.: 70. old. *) Le Bon fölsorolása: 71. old. A lázadás. Btk. 152. J-a; A csoportosulás, melynek célja: 1. az országgyűlést, annak valamely házát, vagy bizottságát ; 2. a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottságokat, vagy ezek egyikét, vagy azoknak valamely albizottságát; 3. a magyar kormányt erőszakkal, vagy veszélyes fenyegetéssel hivatásának szabad gyakorlatában akadályozni, vagy valaminek elhatározására, valamely intézkedésre vagy valaminek elhagyására kényszeríteni; a lázadás bűntettét képezi valaminek elhagyására kényszeríteni; a lázadás büntetet képezi és tiz évtől tizenöt évig terjedhető államfogházzal büntetendő. Btk. 153. §-a. Lázadást képez azon csoportosulás is, melynek célja a polgárok valamelyik osztályát, nemzetiségét, vagy hitfelekezetét fegyveresen megtámadni. Ezen esetben a felbujtók és a vezetők öt évtől tiz évig terjedhető államfogházzal, a többiek pedig két évig terjedhető á 11 amfogházzal büntetendők. Btk. 154. §-a. Ha a lázadó csoport valamely községet, házat, fegyvertárt, hadiszertárt, lőportárt, vaspályái, távirda-, vagy postahivatalt megtámadott, vagy hatalmába keritett, amennyiben súlyosabb büntetés alá eső bűntett nem forog fenn: a felbujtók és a vezetők tiz évtől tizenöt évig terjedhető államfogházzal büntetendők. Btk. 155. §-a. Ha a lázadó csoport rablást, gyujtogatást, pusztítást, vagy egyes személyek ellen erőszakot követ el, amennyiben súlyosabb büntetés alá eső bűntett nem forog fenn: a felbujtók és vezetők tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal, a többiek öt évig terjedhető fegyházzal büntetendők.