Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 5. szám - A gazdasági fejlődés és visszafejlődés problémája - Az Ügyvédszövetség miskolci feladatai

2 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (66) ris"-t kik az Ó tárgy és tanítványai iránt érzeti szeretetében felolvasztott alakban tanulták a jog örökérvényű alapelveit, azok ;i jogászok, kiknek Ö hirdette először a Paulns-i szép igét : .,11011 omne qnod lieet honestum est" — oly talizmánt nyertek jogi pályájukra, mely mély és maradandó nyomot hagyott bennük. Áldassék emlékezete! Sztehlo Zoltán /\ A gazdasági fejlődés és visszafejlődés problémája Ha a mai modern kapitalisztikus gazdasági rendszert vizsgálat tárgyává tesszük, felmerülhet az a kérdés, hogy a kapitalizmus a maga gigantikus méreteivel, berendezkedéseivel és hatalmával a fejlődés milyen fokáig jutott, s hogy haladhat-e tovább a fejlődés utján" Felelnünk kell arra a kérdésire, hogy nem fog-e a mai kapitalista gazdálkodási rendszerben élőbb, vagy utóbb egy olyan visszafejlődési folyamat mutatkozni, mint amilyennel az ember gazdálkodásának történetében az ókori kapitalizmusnál találkozunk. Ha csak futó pillantást vetünk is arra a hatahmus, n szó legszorosabb értelmében vett kapitalisztikus gazdasági berendezésű ókori államalakulatok fejlődésére és bukására, mint amilyenek Egyiptom, Görögország. Bizánc. Kóma és Babylon voltak és összehasonlítást teszünk a modern és ókori kapitalizmus között, azt látjuk, hogy a fejlődési vonások, karakt erisztikonok veszedelemesen hasonlítanak egymáshoz. Azt látjuk, hogy az ókori kapitalizmus, az ókori kapitalista államok bukása akkor következett be, amikor a gazdasági fejlődésnek természetesen nem a szó szoros értelmében vett azon fokáig jutottak, mint a mai kapitalista gazdálkodásra berendezkedett népek és államok. Ha a népek és fajok gazdálkodásának történetét vizsgáljuk, látjuk, hogy minden nép gazdálkodása történetének meg van a maga ó-, közép- és újkora. Minden nép készletgyüjtésnél kezdi gazdasági életét, majd az okkupációs gazdálkodás, földművelés, ipar és kereskedelem gradusain jut el a gazdálkodás ama fokára, amikor már további gazdasági fejlődést, haladást nem képes többé felmutatni s életét lassú, vagy gyors sorvadással befejezi. Uiánna uj fajok, uj népek jelennek meg a történelem arénáján s kezdik elölről életüket az okkUpációnál, vagy nomadizálásiiál, hogy faji sajátosságaiknak megfelelő uj szervezetek, uj gazdasági rend kiépítésével évezredes életüket és munkájukat elkezdjék. A Római Birodalom bukásával az emberi gazdálkodás fejlődésének egy nagy epochája záródott le. Az a hatalmas gazdasági kor fejeződött be, amelyet egy szóval ókori kapitalizmusnak nevezhetünk. Egyiptom, Perzsia, Fönícia, Babylon, Görögország, Róma voltak azok az etappok, amelyek az ókori kapitalizmus fejlődési utjának határköveit jelentették. Ezek a népek életüket mindnyájan egyforma utakon futották, és fejezték be. Bukásuk okai teljesen azonosak. A hatalmas tőke koncentrációk, kapitalisztikus termelés és az evvel járó proletár tömegek keletkezése okozta végüket. Az ókori kapitalizmus Rómában kulminált. A majdnem egész ismert világot felölelő birodalom szédületes gazdasági fejlődési fokot ért el. Kereskedelme behálózta az egész Földközi tenger vidékét. Iparában nem egy 100—200 munkással dolgozó gyárat találunk. A banküzlet minden ága ismeretes előttük. Közigazgatásuk, különösen a pénzügyi közigazgatás roppant kifejlett volt. A hódítási vágy, tőkekoncentráció azonban mindent ledöntött. A hatalmas teriiletek meghódításával beállt a túltermelés; az ager publicuson termelt gabona az anyaországba özönlött s a belföldi mezőgazdaság, ipar és kereskedelem csődbe jutott. A nép proletársorba süllyedt. Megkezdődött a rohamos visszafejlődés s rövidesen befejezést nyert egy nagy gazdasági kor; germán, frank, gall agrikol népelemek foglalták el a romokat s kezdték el életüket a nomadizálás, földm íveléssel. Ezek a népek ugyanazt a gazdasági életfejlödést futották meg, mint az ókori hatalmas nemzetek. A nomadizálás!, földmivelést, családi gazdálkodást, lassan követte a középkori földesúri gazdasági rendszer. Majd az uj világrészek felfedezésével kinyílt az ut a kapitalizmus felé; a technika vívmányai pedig megadták a lökést a teljes kifejlődéshez. Ha most a germán, frank és gall népek által megindított fejlődést a mai stádiumában vizsgáljuk, meg kell állapitanunk, hogy a mai modern kapitalista gazdasági berendezkedés, ha nem is teljesen azonos, de hasonló az egykori egyiptomi, assyr, föníciai, görög és római népek gazdasági virágkoraihoz. Mert bár igaz, hogy a modern kapitalista gazdasági rendszerben inkább szóhoz jut a személytelen tőke, és hogy a modern kapitalizmus főerőssége, lenditőkereke a technika, a gép és az ezzel kapcsolatos technikai munkamegosztás, szemben az ókori kapitalizmussal, melynek erőkifejtését a rabszolgamunka reprezentálta főképpen — közös .'jellemvonása mégis az ókori és modern kapitalizmusnak az, hogy az ókori kapitalizmusban is az ipar és kereskedelem volt a tőkék halmozódásának főtényezöje, éppen ügy mint ma. A Római Birodalom bukása után feltűnt népek által elkezdett gazdasági folyamat a. mai kapitalizmusban kezd teljes kifejlődéshez közeledni. Különösen a világháború által fűtött hatalmas tőkekoncentráció kezd óriási mértéket ölteni. A túltermelés, — melynek klaszszikus plédáját az Amerikai Egyesült Államok adják — és a proletártömegek dagadása folytán keletkezett érdekszférák súrlódása kezd félelmetessé válni. A modern technika vívmányaiban elbizakodott kapitalizmusnak szomorú mementóul szolgálhatnak Ninive, Bizánc ár. Róma ledőlt oszlopai és félő, hogy nem borul-e föl előbb vagy utóbb ez a modern kapitalista gazdasági berendezkedés is, hogy helyet adjon újra az okkupációnak és nomadizálásnak. Hajdú József dr. ^Az Ügyvédszövetség miskolci feladatai Közel hat évi tespedés után az Országos Ügyvédszö vétség módosított alapszalbályai s'egitsiégéveil újból, aktivitásba lépett és az egyes törvényszéki székhelyeikéin isimét megalakítja osztályait. Az a najgy lendületi ainuelly aiz ügyvédszövetsiégi osztályok működésében megnyilvánul és az a tettvágy, amely az Ügyvédszövetség vezetőségét jellemzi, ékes bizonyítéka annak, hogy a Kar felébredt letargiájából és megakarja menteni a. magyar vezető középosztályt, az ügyvédséget a nemzet és önmaga számára. A magyar ügyvédség az a társadalmi osztály, amely a lefolyt nehéz évek minden megpróbáltatásainalk pergőtüzet elszenvedni volt kénytelen. A megszállott országrészekből elmenekült kartársak százai és a köztisztviselő