Miskolci jogászélet, 1927 (3. évfolyam 1-12. szám)

1927 / 10-11-12. szám - A magyarhoni ev. egyetemes egyház és Miskolc thjf. város közönségének állásfoglalása a miskolci (eperjesi) ev. jogakadémia létkérdésében

MISKOLCI JOGÁSZÉLET kel nem azt célozta, hogy a századok áldozatóval fenntartott akadémiánkra megsemmisítő halálos csapást mérjen. De mi haszna, ha rendeletei gyakoratilag, végeredményben mégis idevezetnek? És odavezetlniek még valahová! Ma még, mélyen tisztelt, közgyűlés, ar,on a Felvidéken, amelyen az cl<> deink lelkében fcllobbonó evangéliumi áldozatkészség utján a felvidéki evangélikus nemesség alkotásaként évszázadok előtt az eperjesi ev. Kollégium létesült, s amelyet súlyos hatalmi erőszak Trianon utján elszakított tőlünk, a velünk együltlt érző, az ezredéves vérségi és történelmi és gazdasági kapcsolatokat elfelejteni nemtudó magyarság, németség, sőt tótság szivében élénken él a régi hűség a régi hazához, a régi egyetemes egyházhoz, a régi Kollégiumhoz. De mi lesz, ha ezeknek a sóvárgó, bizakodón reménykedői lelkeknek oda kell kiáltanunk: hiába biztok, hiába reménykedtek, — fa százados kötelékeiket mi magunk sietünk széjjeltépni, — a ti gyönyörű Felvidéketek kulturőrhelyét és fellegvárát, az ősi eperjesi ev. Kollégiumot többé viszont nem látjátok, theoL akadémiánk elpusztult, jogi akadémiánk tartó gyökereire pedig most vetjük reá a fejsze irtó csapásait, hogy Lgy gyűlölködő és titeket elnyomás alatt tartó ellenségeink számára tálcán vigyük a soha nem remélt, könnyű diadalt : ismét, kevesebb eggyel a felvidéki magyarság fenntartó oszlopai közül! Nem! Én azt. hiszem, ezt a kétségbeesést felajzó fájdalmat okoznunk elszakasztott véreink szivében sehogy sem szabad, — ehez a számunkra vércsen szomorú diadalhoz elszakasztott véreinket elnyomó ellenségeinket hozzá segíteni egyetlen magyar egyházi vagy világi testületnek, egyetlen becsületes magyar embernek sem szabad. A százados traditio, iskolaalapító atyáink áldott emléke iránti tiszteletünk, a magyar alkotmányban' az egész hazai protestantizmus számára biztosított főiskola fenntartási joghoz vailó köteles ragaszkodásunk az evangéliumi becsületre, felelősségre és lelkiismeretre nehezedő súlya parancsolóan követeli: vérrel és áldozattal kivívott jogainkból mit se engedjük s evégre fogadjuk el égy értelemmel a felolvasott határozati javaslatot. Zsigmondi/ Jenő ev. bányakerületi felügyelő és felsőházi tag a következő felszólalásban tárgyalta a jogiaka démia ügyét: Mélyen tisztelt Egyetemes Közgyűlés! A tiszai egyházkerület méltóságos püspöke behatóan mutatott rá azokra a körülményekre, amelyek a kibocsájtott miniszteri rendeletek folytán a, miskolci jogakadémia létét a legalaposabban veszélyeztetik. Minthogy a vallás- és közoktatásügyi miniszternek első és legfőbb feladata, hogy a kulturális intézetek fennállását és fejlődését nocsak ne akadályozza, hanem éppen ellenkezőleg, saját hatáskörében is előmozdítsa, teljesen érthetetlen előttem, hogy az ő részéről ily végzetes rendeleitek bocsájtassanak ki. Annál kevésbbé értem, mert a miskolci ev. jogakadémia ellen nem lehet panaszként felhozná, mintha nem állama a kor színvonalán, sőt ellenkezőleg, tapasztalatból is tudom, hogy tanári testülete wagysi kerü tevékenységet1 fejt ki a jog és tudomány terén és így teljesen indokolatlan az akadémia létét lehetetlenné' tenni, vagy csak veszélyeztetni is. Meg vagyok róla győződve, hogy ha az ev. jogakadémia érdekében/ kellő sulylyal és nyomatékkal rá lasz mutatva a kibocsájtott rendeleteknek teljes tarthatatlanságára, ugy az ev. jogakadémia fenntartása és további fejlődése elérhető lesz- Ez indokokból hozzájárulok ezen kérdésben előterjesztett határozati jiavaslathoz és csak azt kérem, hogy a miniszterhez intézendő felterjesztésben tiltakozásunknak a leghatározottabb formában kifejezés adassék. Utána Kapi Béla a ^dunántúli ev. egyházkerület püspöke szólott a) határozati" javaslathoz a következő be szédben: Mélyen tisztelt Egyetemes Közgyűlés! Figyelve az egyetemes közgyűlés megnyilatkozott hangulatát, mellyel a miskolci jogakadémia ügyének tárgyalásét kiséri, nem lehet kétségem az iránt, hogy a tárgyalás minő határozathozatallal fog végződni. Ebből a szempontból tehát teljesei) l'eleslegesnek látszik minden felszólalás. Egészen bizonyos ugyanis az, hogy egyetemes közgyűlésünk egyetértő elhatározással áll miskolci jogakadémiánk mellé s egyakaratu elhatározássá] fogja megkeresni Magyarország ezidőszerinti vallás- és közoktatásügyi miniszterét, hogy a jogakadémiákra vonatkozó rendelkezéseit tegye ujabb megfontolás tárgyává. Annak, hogy mégis felszólalok, a testvéri szolidariitás teljességében rejlik magyarázata. Éreztetni kívánom, hogy dunántúli egyházkerületünk a Miskolcra menekült eperjesi jogakadémia felé fordítja fejét és a testvéri szeretet hűségével nyújtja feléje segitő baráti jobbját. Meggyőződéssel állunk a veszélyeztetett jogakadémia mellé. Egyházunk törvényben biztosiltott iskolafenntartási joga. érvényesült a tisztes multu eperjesi jogakadémia felállításában. Fájdalmas sérelmet kell tehát látnunk aibban, ha a törvény jogán létesült jogakadémiánk fennmaradását s addigi keretei között való életműködését miniszteri rendelkezések veszélyeztetik. Ezen megállapítás mellett utalok arra, hogy jogakadémiánk a történelem folyamán kialakult egyházunk sajátos szellemével gazdagított kultúrintézmény. A jogi oktatás és jogászképzés rendszerének megállapításánál különböző szempontok érvényesülhetnek. De senki sem vonihattja kétségbe, hogy az egyház kebelében létesített s az egyház szellemével és törekvéseivel áthatott jogi képzés egy olyan kultur-intézmény, melynek megszűnése, avagy meggyengülése egyházi és nemzeti veszteséget jelent. ' Utalok arra is, hogy az érdekelt egyházak között evangélikus egyházunk érezné legfájdalmasabban jogakadémiájának megszűnését. Megszünhctik aiz egri róm. katholikus jogakadémia, a római katholikus egyház budapesti Pázmány Péter Tudomány I Egyetemén, iái pécsi egyetem jogi fakultásán, esetleg a szegcdi egyetemen is bőséges alkalmat nyer a jogtudomány müvelésére, a jogászképzés és jogfejlődés irányítására: Semmi esetre sem érné tehát ezt az egyházat pótolhatatlan veszteség Némileg hasondó a református egyház helyzete. Ha elveszíti is a kecskeméti jogakadémiát, még mindig van egy biztos támasza;: a debreceni egyetem'jogi fakultása, Egyedül és kizárólag evangélikus egyházunk vesztene a miskolci jogakadémiában mindent, , Az egyetemek sajátos összetétele következtében nem számithatunk a jogi fakultásokon való megfelelő képviscltetésre. Ha tehát elveszítjük egyetlen jogakadémiánjiat, sakkor ez iá jogtudomány müveléséből való kikapcsolódásunkat, egyházunknak a jogfejlődésre való befolyásának elvesztését és a gyakorlati jogászképzés munkájából való" kimaradásunkat jelenti. A példák hosszú sora bizonyítja, .hogy a jogakadémiák nemcsak kiváló jogásznemzedéket neveltek, hanem egyszersmind az egyetemek jogi fakultásához vezető lépcsőfokok is voltak. »: Végül utalnom kell arra, hogy a, miskolci jogakadémia értékes és becsületes tudományos munkálkodást folytait. Az akadémiai tanári karának tudományovs* működése széles sugarú, produktív és gazdag értékű, ugy,