Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 6. szám - Önkormányzat művelődésügyi közigazgatásunkban

4 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (84) meg a közigazgatási működés az egész és a részek, vagyis az állam és az önkormányzati testek között? A másik pedig: míképen vesznek részt a közigazgatásban a laikus és a hívatásos elemek?13) Figyelemreméltó, hogy most, amikor a művelődésügyi közigazgatás szervezetének reformja nálunk napirendre került, felelős nyilatkozat hangzott el oly értelemben, hogy e közigazgatási jog területén is magunkévá kell í'ennüuk és be kell vezetnünk az autonómiák, önkormányzatok azon módszerét, amelyet a németek Gneístje oly mesterien vázolt. Magunkévá kell tennünk pedig azért, mert a régi magyar jogöntudatnak nagyon is megfelel, ha autonómiákat állítunk a központi hatóságok túlságos hatalmának ellensúlyozásául.11) Mi voltaképen az önkormányzat lényege? Az önkormányzat azt akarja mondani, hogy az államot alkotó szabad népesség, az egyes magánosok, mint ilyenek, intézik a közigazgatást, önmaguk kormányozzák és igazgatják magukat.10) A már többször idézett Gneist szavai szerint a selfgovernment, azaz az állam helyi ügyeinek felelős átvállalása, a társadalmat helyi tagozatában az állam jogi és közmívelődésí céljaira felhasználja, az állam megértését és az érzéket iránta a társadalomban felneveli.16) Mindezekre a mai csonka hazában a kulturális élet intenzív fejlődése érdekében múlhatatlan szükség vant Az önkormányzat ezenfelül magában foglalja a társadalom jogos igényeit helyi érdekeinek szemmel tartására is.17) Ebből következik, hogy az önkormányzat elsősorban és legfőképen a jólét fokozására irányuló produktív munkából, illetve az ezt célzó munkának és vele együtt a költségeknek az állam és a társadalom közti megosztásából áll.18) Mint látnivaló, csupa olyan mozzanat, amelyek a magyar művelődés egyetemes értékű ügyét a mai viszonyok közt csak előbbre vihetik. A tudomány álláspontja szerint az önkormányzat a közszabadság elvére alapított alkotmányos állam berendezésének s működésének betetőzője, koronája.19) A hazai közéletnek olyan tekintélyes alakja is, mint Kossuth Lajos, azt tartotta, hogy az önkormányzati intézmények leghatályosabb ápolói a közszellemnek: azok képeznek kapcsot az állam és egyén között, azok nevelik be a nemzeteket a gyakorlatias hazafíságba, áltatok lesz közelebb hozva az alkotmányos szabadság a polgárok házi tűzhelyeihez : cszk az önkormányzati intézmények képesek a közszellem nemzetéltetö fuvallataival telíteni a levegőt. A magyarság szellemi életének intézményeit, egész szervezetét az önkormányzat éltető ereje hatványozott munkára képesítené. Ezzel valóban igazolódnék, hogy az önkormányzat az állami öntudat s összetartozóság érzését neveli, fokozza; növeli a törvénytiszteletet és az önfegyelmezés érzetét. Az állami és a társadalmi lét világát áthidalja, összeköti s ellensúlyozza a bürokratikus közigazgatás bár pontosabb és szakszerűbb, de többé-kevésbé gépies működésének merev13) Dr. Harrer Ferenc felszólalása a Magyar Jogászegyletben: A közigazgatás reformja. Magy. Jogászegyl. Éri. Budapest, Í9J4 159. 1. J4) Gróf Klebelsberg Kunó dr : Magyar kultúrpolitika a háború után. Néptanítók Lapja. Budapest, 1925. 4Í-42. sz. 5. 1. J5) Tomcsányi: I. m. 6. 1. 16) I. m. ÍÍ4. 1. 17) Ugyanott, 125. 1. 18) Dr. Ereky István felszólalása a Magyar Jogászegyletben: A közigazgatás reformja. Magy. Jogászegyl. Ért. Budapest, J9J4. JJ. 1. 19) Tomcsányi: I. m. 6. 1. ségeít s általában intenzívebbé és szabadabbá teszi a közigazgatás működését. Innen van, hogy — általánosságban szólva — a közigazgatás organizációjának az önkormányzat elve szerint való berendezés az ideálja.2') Egész kulturális életünk jövője szempontjából alapvető jelentőséget kell tulajdonítanunk tehát a közoktatásügyi kormány elhatározásának, amely ujabban megnyitotta az önkormányzati fejlődés útját a művelődésügyi közigazgatás terén21) s amelynek törvényhozásunkban máris beszédes bizonyságai a Nemzeti nagy közgyűjteményeink önkormányzatáról és személyzetükről szóló í 922 : XIX., meg A mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról szóló Í926 : VII. törvénycikkek. Másrészt azonban ép az önkormányzat mivolta és természete azt is érthetővé teszi, hogy az önkormányzat elve csakis az adott tényleges viszonyokhoz mérten és az azok által vont határokon belül nyerhet okszerű érvényesülést, s itt mindjárt meg kell jegyeznünk, hogy a modern közigazgatás életének a közszükségletek rohamos szaporodásával kapcsolatos intenzív és szakszerű fejlődése az önkormányzati elv érvényesülésének nem kis akadályokat gördít , útjába s a közigazgatási tevékenység nem egy téren inkább az élethivatás alapján működő adminisztráció elvének kedvez.22) Kulturális közigazgatásunk eredményességének biztosítása céljából elsősorban is az önkormányzati jogok és az önkormányzsatí kötelességek csoportosítása szükséges. Művelődésügyi közigazgatásunk szervezetének a tiszta önkormányzat elvei szerint kívánatos felépítése körül nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy az önkormányzatnak két legfontosabb előfeltétele : a) az önkormányzatban való részvétel nemcsak jog, hanem egyúttal súlyos szankciókkal kikényszeríthető kötelesség ís; b) az önkormányzat tulajdonképení és legfőbb hivatása a társadalom jólétének emelésére irányuló alkotó és produktív munkából áll.23) Életerős önkormányzat tehát a szellemi élet igazgatásának terrénumán ís csak ugy alkotható, ha az a polgárok lokálpatriotizmusán, a helyi szokásokon és emlékeken épül föl és mind e tényezők a nemzeti erők konzerválásának és erősítésének eszközei.21) Vagy amint azt Constant Benjámin kifejezte: a honszeretet a helybeli érdekekhez való élénk ragaszkodásban nyilvánul és vak hazafiak mégis hadat üzentek ezeknek az érdekeknek. Le kell kötni az embereket azokhoz a helyekhez, amelyek nekik emlékeket és szokásokat adnak; és ezen cél elérésére nekik otthon a községben és megyében annyi politikai súlyt kell engedni, amennyit az általános kapcsolatok sérelme nélkül csak lehetséges. Bízvást állíthatjuk ezek nyomán, hogy egész jövő szellemi megerősödésünk függ attól, mily mértékben sikerül társadalmunkat a művelődésügyi közigazgatás terén ís az önkormányzatra ránevelni. Rá kell szoktatni a nemzetet, hogy saját ügyeit maga intézze és kilépjen gyermekkori állapotából, melyben egy mindig változó, minden szolgálatra kész kormány tartani akarja. Az átmenet a dolgok régi állapotából az uj rendbe nem lehet merész, hanem az 20) Tomcsányi : J. m. 8. 1. 2J) Ennek kapcsán legközelebbi tanulmányomban a hazai népoktatásügy autonómiájának problémáját kívánom megvilágitani. 22) Tomcsányi: I. m. 8. 1. 23) Dr. Ereky: idézett felszólalása 77 1. 24) Dr. Egyed István: Önkormányzati közigazgatás a német államokban. Budapest, 1916. 49. 1