Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 6. szám - Apponyi Albert gróf

Második évfolyam 6—7—8. szám Miskolc, 1926 junius—augusztus MISKOLCI JOGÁSZELET JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY A MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA HIVATALOS LAPJA MEGJELEN HAVONTA EGYSZER FELELŐS SZERKESZTŐ, ELŐFIZETÉSI DIJ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: DR. PUTNOKI BÉLA Egész évre 90. 000 K., félévre 45. 000 K. Jogakadémia, Miskolc, Városháztér ügyvéd, jogakadémiai m. tanár Egyes szám ára 16. 000 korona TARTALOM: Zsedényi Béla dr. jogakadémiai tanár: Ap­ponyi Albert gróf. - Valeniényi Gáspár dr. phil. etpol. keres­kedelmi iskolai tanár: Önkormányzat művelődésügyi közigazgatásunkban. — Julow Jenő dr. debreceni ügyvéd: A tőrök igazságügyi szervezetről és biráskodásról (foly­tatás). — Szilágyi Antal dr. egyetemi m. tanár, kir. trvszki. tanácselnök: Szemináriumok és praktikumok je­lentősége a jogászképzés szempontjából. — Szívós Barna dr. kir. törvényszéki jegyző: A csödmegtámadási kere­setek vázlatos ismertetése (folytatás). — Tornán Kálmán dr. ügyvédjelölt: Alanyi jogok a közigazgatásban. — A jogászifjuság egyesületének jelentései. — KÖNYVSZEMLE: Bruckner Győző dr.: Iványi Béla, Mo. ssóczy Zakariás és a magyar Corpus Juris keletkezése. — Szelényi Ödön dr.: Benedetto Croce, A politikai elemei. — JOGAKADÉMIA hirei. — HIREK. Apponyí Albert gróf Apponyí Albert gróf 1926. május hó 28-án meghaladta a 80 évet s ezzel a pátríarchák korába lépet. Nyolcvan esztendő ritka ajándéka a sorsnak, nagy emberi ünnepe annak, aki meg­éri s ha e nagy kor határán és két emberöltő próbája után, oly osztatlan együttérzésben, mély becsüléssel és tisztelettel hajlik meg egy egész nemzet valaki előtt, mint ahogy ennél a határ­kőnél Apponyí előtt a magyar nemzet megha­jolt: a halhatatlanság igérete. A magyar lélek fösvényen bánik az osztatlan és gáncstalan elismeréssel, de ha megadta mégis és erőt vett átkos, széthuzó természetén, bizonyára nagy, mély, történelmi és örök értékü érdemet jutal­mazott vele. Apponyí neve több mint ötven év óta a magyar politika, de egyszersmind a magyar történelem homlokterében is áll. Pályája kezde­tén mint egy nagyszerü ígéret, később a poli­tikai tengődés és a korrupció időszakában mint a tisztesség és a becsület fáklyája, a nagy poli­tikai harcok idején mint a nemzeti élet teljes­ségét követelő nemzeti öntudat zászlóvivője s a nagy összeomlás után, mint az ujraéledő magyar élet géniusza és letéteményese a ma­gyar sors minden hitének és reménységének. Neve, egyénisége, nagy tudása, bámulatrakeltő kulturáltsága és tehetsége, hatalmas szónoki ereje, fáradtságot nem ismerő, önzetlen mun­kássága, társadalmi és közéleti szereplése ott található a magyar élet minden lépcsőjénél e több mint félszázad alatt s ha nem ís a hata­lom polcain és a tettek színterén mindég, de bent a nemzeti elet kohójában — élesztő láng­ként, vagy vétót kiáltó tilalomfaként. Apponyí alapos, széles felkészültséggel és komoly tudással a tarsolyában indult el erre az utra. A tudományok közül ifjabb éveiben leg­inkább a nemzetgazdaságtannal foglalkozott, de érdeklődése később, különösen Szilágyi Dezső­nek a behatása alatt, a közjog felé fordult. A tudós legfőbb qualitásaí, az éles ész, a logika nagy fegyvertára, a kérdések mélyére való el­merülésre hajló természet és a tiszta igazságnak a mindenekfölött való keresése, meg voltak benne. Születése azonban s az a légkör, mely­ben ifju éveit töltötte, a politikai pályára pre­desztinálták. De mély erkölcsi érzéke sohasem tudott e pályán az elkerülhetetlen opportuniz­mussal. sem megalkudni. Retrospektív töpren­géseiben arra a megállapításra jut, hogy ha mégegyszer kezdhetné el a pályáját, minden­esetre a tudománynak szentelné az életét. „A tudományos müködés óriási fölénye abban rej­lik, hogy a tudomány emberének semmivel sem kell számolnia, csak a tiszta igazsággal, amint azt felismeri". 1) Ez a tiszta igazság azonban a politikában alig érvényesülhet. „Olyan, mint a tiszta arany", — mondja Emlékirataiban2) — amely tudvale­vőleg az érmeforgalomra csak bizonyos nem­J) Dr. gróf Apponyí Albert, 50 év. Ifjukorom, 25 év az ellenzéken. Budapest, Pantheon rt., 1922. 20. lap. 2) I. m. 20. lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom