Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 5. szám - A magyar jogtörténetirás folklore-isztikus hiányai

Második évfolyam 5. szám Miskolc, 1926 május JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY A MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA HIVATALOS LAPJA MEGJELEN HAVONTA EGYSZER Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jogakadémia, Miskolc, Városháztér FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. PUTNOKI BÉLA ügyvéd, jogakadémiai m. tanár ELŐFIZETÉSI Dl J: Egész évre 90. 000 K., félévre 45. 000 K. Egyes szám ára 16. 000 korona TARTALOM: Bruckner Győző dr. egyetemi m. tanár, jogakadémiai dékán, a Magyar Tudományos Akadémia 1. tagja: A magyar jogtőrténeirás folklore-isztikus hiányai. — Sztehlo Zoltán dr. egyetemi m. tanár, jogakadémiai ny. r. tanár: A feléntuli sérelem (laesio enormis-ról). Hacker Ervin dr. egyetemi m. tanár, jogakadémiai ny. r. tanár: I. Csemegi Károly. — II. A büntetéskiszabás egyöntetűsége. - Henszelmann Aladár dr. egyetemi m. tanár, kórházi főorvos: Az egészségagy tanítása a jogászképzésben. — Schnelier Károly dr. egyetemi m. tanár, jogakadémiai ny. r. tanár: Kriminalitásunk a háboru után. — Zsedényi Béla dr. jogakadémiai tanár: A demokácia válsága. — Szontagh Vilmos dr. jogakadémiai tanár: A közigazgatási bíróságunk hatásköri térfoglalása. — KÖNYVSZEMLE: Patnoki Béla dr. ügyvéd, jogakadémiai m. tanár: Bozóky Géza dr.: Magyar váltójog különös tekintettel a hágai nemzetközi váltójogi egyezményre és a külföldi váltójogokra. — JOGAKADÉMIA hirei. - HIREK. A magyar jogtörténetírás folklore-isztikus hiányai 1. A folkloré a jogtörténet szolgálatában, a népköltészet termékei, különösen a mondák jogi jelentősége. — Család-, dülő- és helységnevek jogi értelmezése. — A közmondások, népszokások, népünnepélyek (paródiák) és gyermekjátékok jogi szempontból. A magyar jogtörténetírás eddig a kronologikus és szinkronísztíkus módszer segítségével dolgozott és segédeszközül használta a köztörténet és annak segédtudományágaínak, nevezetesen a müvelődés-, gazdaságtörténelemnek és diplomatikának módszereit. Ujabban a francia1, de különösen a német2 jogtudósok a folklore-néprajz felkarolásával és müvelésével egészen uj irányt kezdeményeztek a jogtörténetírás terén. Nálunk 1) Emilé Jobbé-Duval, Essais de folkloré juridique ct d' Histoire générale du Droit. Párís, 1920. 2) . Eberhardt Frh. v. Kűnssberg, Rechtsgeschichte und Volkskunde. (Zeítschrift für Deutschkunde J922. évf. ) Lásd még Die Volkskunde und ihre Grenzgebíete. (Jahrbuch für Historische Volkskunde. Berlin, Í925. ) Ebben az évkönyvben kimagaslik Eberhardt Frh. v. Kűnssberg, Rechtsgeschichte und Volkskunde cimü cikke 67-125 és 314-327. 11. - Lásd még Markgraf, Überbleibsel alterer Rechtsbráuche in der Gegenwarv c. becses tanulmányát (Mitt. d. Vereíns f. sáchsische Volkskunde 6. B. 232 1. 1912. (16 évf. ) - Schrőder-v. Künssberg, Lehrbuch der deutschen Rechtsgeschichte 1919-22. VI. kiadás. ez az ut még töretlen. Némi kísérletet tett e téren az élő jogszokások gyüjtésével és közrebocsátásával Tagányi Károly3, aki kellő néprajzi és jogi megvilágításba helyezte népünk jogszokásait, de általában a folklorenéprajz látószögéből még nem foglalkoztak tudósaink jogtörténeti problemák megoldásával. A folklore-néprajz segítségével mélyíthetjük jogtörténeti ismereteinket és a jogi élet egész uj beállítását nyerjük. A népköltészet és népszokások emlékeiből a jogtörténész ősi jogintézményeink életére és kialakulására megbízható uj támpontokat nyer. A népmesékben sokszor igen értékes jogi gondolatok rejlenek, ugyhogy a népmesék nem egy ízben idegen jogok recepcióját mozdították elő. Néprajzi szempontból a jogtörténetnek legbecsesebb forrásai azok a mondák, amelyek a joggal valami vonatkozásban vannak. Elsősorban azok a mondák emlitendők, amelyek a jog eredetét, vagy valamelyik kiváltság, szabadság adományozásának közelebbi magyarázatát adják, pí. Eperjes-t a monda az eper szóból származtatja. A hagyomány szerint II. vagy Vak Béla a Borisz ellent támadás alkalmával a mai Eperjes területén járt és az itt települőknek utóbb városi kiváltságokat adott annak emlékére, hogy ítt szomját egykor eperrel oltotta. A város címeres szabadságlevelében címerképnek alkalmazott 3 szál eper is erre az epizódra emlékeztet. Jogtörténeti jelentőséggel bírnak azok a mondák ís, amelyek jogvédelemről, büntények és büntetésekről, továbbá jogi müemlékekről, jelvényekről és jogi személyekről szólanak. Heusier András4) jeles svájci jogtörténettudós a Rütli-n történt esküről és Teli-mondáról találóan mondja, hogy a monda nemcsak a svájci nép történelmi tudását, hanem szabadságjogához való szilárd hitét is konkrét formában mutatja be. A mondákon kívül sokszor a családnevek, dülök, helységnevek értékes jogtörténeti anyagot tartalmaznak, amelynek megfejtéséhez nemcsak filológiai, hanem néprajzi és jogi ismeretek ís szükségesek. A dülő- és családnév jogtörténeti jelentőségének klasszikus példáját látjuk a soltész szónál. A soltész-telkeket, illetőleg a soltészok külső földbirtokait, melyek közvetlenül a belsőséghez csatlakoznak, ma ís sok helyen, mint például Dunántulon, Vasmegyében Leáackernek, a Szepességen Lanackernak, Leinackernek nevezik.. Ezek az'elnevezé3) Lebende Rechtsgewohnheiten und ihre Sammlung in Ungarn Ung. Bibliothek für das Ung Inst. an der Universitát Berlin. Erste Reihc Band 3. Berlin und Leipzig 1922. 12. 1. 4) Schweitzerische Verfassungsgeschichte 1920. 77. 1.