Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 2. szám - Hugó Grotius, 1625-1925

Második évfolyam 2. szám Miskolc, 1926 február MISKOLCI JOGÁSZÉLET JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY A MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA HIVATALOS LAPJA MEGJELEN HAVONTA EGYSZER Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jogakadémia, Miskolc, Városháztér FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. PUTNOKI BÉLA ügyved, jogakadémiai m. tanár ELŐFIZETÉSI Dl J: Egész évre 90. 000 K., félévre 45. 000 K. Egyes szám ára 16. 000 korona TARTALOM: Nagy Iván dr. (Hága): Hugo Grotius. — Baranyay Károly dr. törvényszéki biró: Adatok a skythák jogéletéből. — Steiger Imre dr. (Sopron): Az erkölcs, mint a jog forrása (I. ) — Unger Jenő dr. államrendőrségi fogalmazó: Az akarat és a határozottság büntetőjogi összefüggése. — Szivos Barna dr. kir. törvényszéki jegyző: A csődmegtámadási keresetek vázlatos ismertetése (II. ) — Bartók Ödön joghallgató: A kényszeregyezségi eljárás reformjához. — KÖNYVSZEMLE: Zsedényi Béla dr.: Tomcsányi Móric dr.: Magyar közjog. Alkotmányjog. Zsedényi Béla dr.: Haller István: A keresztény politika. — Milasovszky László: Győrffy László: A katonai büntetőjog bölcselete és oknyomozó története. — JOGAKADÉMIA hirei. - HIREK. Hugó Grotíus 1625-1925. Az MDCXXV. esztendő február havában Párisban „cum privilegio regis" megjelent egy hatalmas, vaskos munka: „De iure belli ac pacis libri tres in quibusius naturae & Gentium: item iuris publici praecipua explicantur. És így ép most 300 esztendeje, hogy Hugó Grotius híres könyve A háboru és béke jogáról elhagyta Buon Nicolaus mester könyvnyomtató mühelyét a szent Jakab-utcában, hogy a Majna menti Frankfurt nagyhírű husvéti vásárjára odaérjenek első példányai. Három századdal ezelőtt íródott meg ez a halhatatlan mü, melynek uj világszemlélete a népek jogairól és az államok kötelességeiről forradalmi megujhodást jelentett a hosszu, kegyetlenül véres és erőszakos háborukkal elcsigázott Európa számára. Békét, jogot és igazságot vágytak az országok, népek és emberek, kimerülvén és gazdaságilag is a tönk szélére jutván legyőzöttek és győzők egyaránt. Párisból messze hallatszott a szó már akkor is, és különösen felfigyeltek rája, ha „királyi jóváhagyással" olyan férfi hallatta, kinek egy másik munkája: De mare libero — „A tengerek szabadsága" már híressé tette a nevét. S így történt, hogy még megjelenése évében uj kiadásra lett szükség, s százhatvan évvel később, 1785-ben már a 45. kiadás volt belőle forgalomban. Korának egyik legnagyobb gondolkozója ez a protestáns hollandus, aki olyan utjelző cölöpeit verte le a nemzetközi jognak, amelyek mellett még ma is kitarthatunk. Tekintélyes családból származik; már nagyapja és apja ís Delft városának polgármestere, aki kiváló oktatásban részesittetí. Érdekes ember lesz: ügyvéd, politikus, diplomata, mindnek kiváló; elsőrangu jogász, theologus, költő, az antik világ tökéletes ismerője, korának neves filologusa és verzátus a természettudományokban ís. Hazájából elüldözik, idegen nemzetbéliek felmagasztalják és mégis megmarad mindig hollandusnak. Élete hányt-vetett, szinte kalandos és mégis eredeti és tökéletes müvek egész sorával lepi meg a világot. Í583. április 10-én született. Az alig mult reneszánsz nagy alakjaival együtt ő ís korán érett. Nyolc éves korában latinul versel, 12 éves sincs még s már a leideni egyetemen litteraturát, filozofiát, teológiát és jogot tanul. Itt a tizenhárom nyelvet beszélő híres protestáns bölcselő, a francia eredetű Scaliger József Justus veszi pártfogásába és tünteti ki barátságával, ugy hogy vezetése mellett 1597-ben, tizennégyéves korában elvégzi az egyetemet, kitüntetéssel vizsgázván matematikából, filozófiából és jogbölcseletből. Memsokkal ezután Justin de Nassau gróf és Oldenbarneveldt János, Hollandia követei a párisi udvarnál, magukkal viszik a sok reményre jogosító ifjut, aki így egy évet tölt Franciaországban, IV. Henrik udvarában. Ezalatt jogi doktorátust ís szerez az orleansí egyetemen és ismeretséget és barátságot köt nem egy akkori vezető francia elmével. Hazájába visszaérve, 16 éves korában leteszi az ügyvédi esküt és csakhamar Seeland, Holland és Frízföld tartományi ügyésze lesz s a Holland Kelet-indiai Társulat szolgálatában megírja első nagy müvét — a portugálok és spanyolok ellen — A zsákmányjogról (De íure praedae), melynek külön ís megjelent leghíresebb része A tengerek szabadsága: Mare Liberum sive de íure quod Batavis competit ad Indicana Commercia Dissertatio. Munkája hosszu nemzetközi vitának lett kiinduló pontja, őt magát pedig egyszerre tekintéllyé emelte, ugy hogy 1613-ban már őt küldték ki Angliába, mint rendkívüli követet, a tengeri halászat kérdésében a két ország között felmerült ellentétek kiegyenlítésére és e jog szabályozására. A pár év mulva kezdődő armenianus vallásos villongások idején azonban pártfogójával Oldenbarneveldttel együtt halálra, majd „különös kegyelemből" életfogytiglan tartó várfogságra ítélik. Egészen romantikus uton — egy ládában, könyvek közé csomagolva, — sikerül feleségének Loewenstein várából megszöktetnie és átcsempészní Franciaországba, ahol XIII. Lajos évi 3000 livre kegydijat biztosit a kiváló hírü jogásznak. Ekkor már dultak azok a hadjáratok, amiket az ellenreformáció vezérei Bajor Miksa és II. Ferdinánd folytattak a csehek és a német protestáns fejedelmek ellen. Csehország, Pfalz és más ellenálló német fejedelemségek és visszahódított püspökségek romokban álltak, nyomoruságba döntött népekkel és kiürült