Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 1. szám - Tomcsányi Móric dr.: A magyar közigazgatási jog alapintézményei. Budapest, 1926. 402. old. [Könyvismertetés]

<it) MISKOLCI JOGÁSZÉLET empirikus alapon áll.) Bár Nagy kijelenti, hogy a? erkölcsi normának az értékek teóriájára kell támaszkodnia, ép ez idevágó fejtegetéseket nem tartjuk teljeseknek. Nem kapjuk pl. az érték (önérték), az érzékelés, az értékek egymáshoz való viszonyának részletesebb megvilágítását, holott ez oldalról fény derült volna az erkölcsi értékekre is. Azután nem lehet az erkölcsi értékeket apriori a jó és a rosszal azonosítani, mert a jónak sok más értelme ís lehet. Itt az erkölcsi jó és rosszról van szó, melynek formai és tartalmi határozmányaít az I. 3. §. nem igen meríti ki. A szerző annál nagyobb világosságra, közérthetőségre törekedett, ami élénk, folyékony előadásával sikerült ís elérnie, de olykor a mélység rovására. Egyszer-másszor a szerző ellentmondásba is jut önmagával, vagy legalább következetlen önmagához, mikor pl. igen helyesen különbséget tesz érték és értékhordozó között, amelyek szerinte lehetnek személyek, dolgok és viszonyok; alább pedig ezt a felosztást figyelmen kívül hagyja és a javakat mondja az értékek hordozóinak. Vagy nem volna szabad az utolsó részben „az erkölcsi élet értékei" címen a jó és gonos ember, család, állam, egyházról írni, mert hiszen ezek2 ís mind értékhordozók. De talán sok kifogást ís tettünk már, pedig a munka egyébként élvezetes és tanulságos olvasmány. Az erkölcsi alapfogalmak : cselekvés, indíték, cél, erkölcsi törvény, erkölcsiség, lelkiismeret, kötelesség stb. mind megvilágítást nyernek, nemkülönben az eltérő etikai álláspontok (filozófiai, történeti és teológiai) és irányok (hedonizmus, eudémonízmus, positívízmus, perfekcionízmus stb.) Legszebb mégis a már érintett utolsó fejezet, különösen a házasságra vonatkozó fejtegetések. Egybefoglalva ismertetésünk eredményét csak ismételhetjük, hogyha a tudós és olvasott szerző, akinek kétségkívül van mondanivalója, nem is ád teljes és eredeti etikai rendszert (maga mondja, hogy sokat köszön a német Max Schelernek: de adja az etikai problémák szép, világos és általában elég mélyen járó ismertetését, ugy hogy műve etikai irodalmunk határozott nyeresége. Csak azt szerettük volna még, ha a joghallgatók igényeire való tekintettel kiterjeszkedett volna a jog és erkölcsiség viszonyára, beszámitás, felelősség stb. és hasonló kérdések fejtegetésére. Szelényi Ödön. Tomcsányi Móric dr.: A magyar közigazgatási jog alapintézményei. Budapest, Í926. 402. old. A magyar közigazgatási jog müvelésében úttörő munka. A közigazgatási jog azon uj szemlélete jut a munkában kifejezésre és alkalmazásra, mely a tételes joganyag megszokott csoportosítása szerint történő egyszerű ismertetése helyett a jogászi bonckés eredményeképpen előtáruló rendszeresség kimutatására törekszik, — arra, hogy a közigazgatási jogot kiemelje eleddig — mondhatnám csupán — törvényísmeretí s ennek folytán a jog egyéb, kimondottan dogmatikus ágaival szemben elfoglalt alsóbbrendű helyzetéből, — hogy kimutassa ezen, csak most fejlődésnek indult jogi tudományágnak a többi tudományágakkal való minőségbeli egyenrangúságát. Tomcsányi a jogviszonyt állítja a közigazgatási jogrendszer központjába, mint ahogyan ez képezi szerinte minden jognak a magvát s ennek jelenlétét és modulációit teszi vizsgálata tárgyává. Munkájában egy egészen uj perspektíva nyílik meg. A jogászi gondolkozás részére a közigazgatási jog széles mezején elszórtan jelentkeíő s első tekintetre minden különösebb rendszer és törvényszerűség nélküli intézmények közös eredőre lehető visszavezetését s e réven a közigazgatási jogrendszerben elfoglalt és megillető helyzetének pontos és könnyű megállapítását teszi lehetővé. A közigazgatási jog valóban tudományos müvelése kezdődött meg ezzú hazai irodalmunkban, eltekintve a monográfiáktól, rendszeres a közigazgatási jog egész terét és anyagát felölelő munka, olyan mint a Tomcsányi munkája, a magyar könyvpiacon eddig még meg nem jelent. A közelmúltban megjelent közigazgatási jogi tankinyvek a külföldi irodalom dogmatikus uj irányáról ugyan már említést tesznek s azt nagy vonásokban ismertetik is, anélkül azonban, hogy a tételes joganyag földolgozását ebből a szempontból valóban eszközölték ís volna. Igaz, Tomcsányi sem vezeti végig vizsgálatát az egész tételes anyagon, de ezt azzal indokolja, hogy a közigazgatási tételes joganyagnak egész terjedelmében való ismertetése nem ís képezheti feladatát egy tudományos munkának, mert míg egyrészt a közigazgatási tételes joganyag kimerítő ösmertetése s annak egész terjedelmében való elsajátítása meglehetősen utópisztikusnak mutatkozik, másrészt a jogi analyzisnek a tételes anyag kiválogatott és fontosabb részén való alkalmazása, ennek a bemutatása amúgy ís lehetővé teszi per analógiám annak önálló alkalmazását a tételes joganyag nem hivatkozott részein ís és pedig ugy az elméleti művelők részére, mint a gyakorlat számára. Különösen ott, hol az adódott esetre hiányzik a szabályozás s a közigazgatási jogászi judicíumra kerül szükségképen a sor. Tekintettel arra, hogy közviszonyaink tekintélyes részében nincsen kimerítő jogi szabályozás s az azokban való intézkedés során a belátásnak, a jogi megítélésnek tág tere nyílik, a jogszerű közigazgatás szempontjából is fokozott jelentősége van egy olyan munkának, mely a közigazgatás gyakorlati munkásai jogászi gondolkozásának kifejlesztésére s annak egységesítésére alkalmas. Szontagh Vilmos dr. Hirdetmény Á leckekönyvek aláírása február hó 10-ig fart. Az összes tanárokkal aláíratott leckekönyveket a dékán február hó 18*ig írja alá. Akik ez időn belül az aláírásokat nem rendezik, félévüket törölni fogom. Miskolc, 1926. évi február hó 3-án. Bruckner s. k. a jog* és államtudományi kar e. i. dékánja. Hirdetmény. Az Országos Magyar Diáknyomorenyhitő Akció a a folyó tanév elején az eddigi segélyeket megszüntette és ezek helyett bevezette a becsületbeli kölcsönt, melynek lényege az, hogy az egyetemi hallgatóság nem segélyt, hanem hosszú lejáratú (IV. éves 5, III. éves 6, II. éves 8, I. éves 10 évi időre) kölesönt kap, melynek visszafizetésére becsületszóval kötelezi magát. Becsületbeli kölcsönként csak a 200.000 K.=in felüli összegek kérendők. Ezen összeg alatti segélyezés továbbra is segélyként fognak kifizetésre kerülni, minden* nemű visszfizetési kötelezettség s mindennemű levonás nélkül.