Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 11-12. szám - Gazdasági szabadság, vagy állami beavatkozás a pénz és hitelintézeteknél - Borsodvármegye bűnügyi statisztikája 1909-1913-ig

12 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (*44) nalitása a felvidéki törvényhatóságokkal szemben is kedvezően alakul. 100.000 12 éven felüli egyénre jut: 1 E c J2 A II Vármegye TJ " •<s Tar lett 119 Abauj-T. 60 100 Bereg 89 69 Gömör 73 85 Sáros 42 61 Szepes 29 72 Ung 57 82 Zemplén 39 52 Borsod 31 13. ábra. Az oly sötét képet nyújtó felvidéki állam-társadalomellenes arányszámok következményei a tótság Amerikából való vissza vándorlásának. Visszavándorolva, szociális agitáciőjukkal megmételyezik a kellően ki nem kulturált tót népesség lelkületét. Ehhez járul még a mértéktelen pálinkafogyasztás, mely szintén élesztő gyanánt hat az állam-társadalomellenes deliktumok elkövetésére. Összehasonlítva Borsodvármegye állam-társadalomellenes bűnözését az alföldi vármegyékével, nem találunk oly kedvező képet, mint a felvidékkel szemben, de nem oly súlyos az eltérés. 100.000 12 éven felüli egyénre jut: §1 = Vármegye E | H * 49 Pest-Pilis 55 20 Csanád 14 50 Hajdú 47 37 Békés 63 26 Jász-N. K. 45 51 Bácsbodr. 81 31 Borsod 52 14. ábra. Borsodvármegye és Miskolc város állam-társadalomellenes bűnözését vizsgálva láthatjuk, hogy az államellenes bűnök inkább a városban szerepelnek nagyobb arányszámmal, mig a társadalom elleni deliktumok inkább a vidéken szedik áldozataikat. Borsodvármegye Miskolc 100.000 12 éven felüli lakosra Államellenes Társ.-ellenes Államellenes Társ.-ellenes 52 31 83 22 15. ábra. Hogy az államellenes bűnök inkább a városban szerepelnek nagyobb mértékben, az a kis helyre tömörült, nagyszámú, sűrűn egymás mellett élő lakosság velejárója. A gyakrabban előforduló sztrájkok, melyek nem ritkán hatósági beavatkozással járnak, a nagyobb forgalom, az éjjeli mulatozás, társas összejövetelek nagyobb alkalma, melyek mind együtthatói azon okoknak, melyek a városi államellenes bűnözést kedvezőtlenebbé teszik. A társadalom elleni bűnök meg inkább a vidéken dominálnak. Oka valószínűleg az, hogy a földmivelő népesség konzervatív gondolkodásával nem képes hirtelen a rohamosan fejlődő társadalmi renddel együttműködni. Ez természetesen gyakran összeütközésbe hozza a népességet a társadalommal, miáltal viszont az ebbeli bűnök arányszáma növekedik. Kzzel befejeztük Borsodvármegve kriminalitásának tárgyalását a főcsoportok szerint, a továbbiakban a főcsoportokon belül, az egyes bűncselekmények változásait, szerepét fogjuk vizsgálni. Borsodvármegye kriminalitása a főcsoportokon belül, bűnönként.7) Az oktatásnak, fejlődő műveltségnek, felvilágosodásnak, sok tekintetben ártalmas hatása van az emberiségre. Műveltségünk, vágyainkkal, szükségleteinkkel egyenes arányban áll. Ha emelkedik műveltségünk, szaporodnak vágyaink, szükségleteink is.8) Vágyaink, szükségleteink számos esetben szülőokai a bűncselekményeknek. Midőn a műveltséggel ismereteink bővülnek az iránt is fogékonyabbak leszünk, hogy mi módon kell a bün nyomait eltitkolni, megismertet a legpraktikusabb eszközökkel, melyekkel a bűntetteket a legkönnyebben végrehajtjuk. A felvilágosodásnak rossz oldala meg az, hogy aláássa a vallási hitet és ezzel egyetemben az erkölcsi felelősség érzetét.9) Láthatjuk tehát, hogy az oktatás, felvilágosodás, fejlődő műveltség káros hatásaival szemben kell valami ellenhatást produkálnunk, nehogy a kriminalitás emelkedjék. Már pedig büntettek csökkentése csak jellemképzés által valósitható meg, melyet Goethe helyesen fejez ki a ,,Wilhelm Meisters Wanderjahre" cimü munkájában: „Alles, was unsern Geist befreit, ohne uns die Herrschaft über uns selbst zu gebén, ist verderblich." A felvilágosodás, oktatás és fejlődő műveltségnek káros hatásai mellett sok kedvező, a társadalomra üdvös hasznát észlelhetjük. A véresebb, fájóbb nemeit a bűntetteknek visszaszoritja és a kriminális népesség inkább a furfanggal, ravaszsággal elkövetett bűnök körül tömörül. Csalás, sikkasztás, gyermekölés stb. azon bűncselekmények, melyek, az előbbi évek tapasztalatai szerint, sűrűn fordulnak elő. Különösen emlitésreméltó a csalás deliktum, melyben elitélt személyek száma az 1904—08 évek átlagával szemben több mint 150%-os emelkedést mutat. Látjuk tehát, hogy a kriminalitásban is egy tökéletesedésre való törekvéssel, fejlődéssel állunk szemben. Angyal szerint: „A kultúra fejlődésével a bün evolúciója is lépést tart."10) Borsodvármegye vagyon elleni deliktumok elitéltjeinek száma, 100.000 lélekhez viszonyítva, a 12 éven felüli népességből, a bűncselekmények főbb csoportja szerint a következőképen alakul: 198 23 1 5 19 8 13 Lopás Sikkasztás Rablás Zsarolás Orgazdaság Vagyonrongálás Csalás 151 8 o-i 3 11 7 6 16. ábra. Ha a táblázatunk fölött levő országos átlagot figyelembe vesszük, ugy láthatjuk, hogy Borsodvármegye vagyon elleni bűnözése kedvezően alakult, mert az egyes bűnök arányszámai mind az országos átlag alatt állanak. ' Adatok „Magyar Birodalom bűnügyi stat." 59. * Földes Béla „stat. előadások". I. 176. ' Földes Béla „stat előadások". I. 176. Illing. L. c. 86. "Angyal Pál „A kultúra kriminalethologiai jelentősége".