Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 11-12. szám - Gazdasági szabadság, vagy állami beavatkozás a pénz és hitelintézeteknél - Borsodvármegye bűnügyi statisztikája 1909-1913-ig

10 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (142) ;i nőké -'/,,,-del rosszabb.'') A termékeny alföldi rész földmivelő népessége, mely életszükségletekben nem szenved hiányt, ellentétes jellembéli fejlődést mutat, mely hatásaival akadályozza a hegyi lakosság ezen jellembeli fogyatékosságának teljes megnyilvánulását. E hatást látjuk Borsodvárm'egyé vagyon elleni kriminalitásánál oly liagy mértékben, hogy szembeállíthatjuk az Alföld törvényhatóságainak vagyon elleni bűnözésével, melyből kitűnik, hogy a Borsodvármegyében élő magyarság tulajdontisztelete nagyjában megegyezik az alföldi népesség becsületességével. Az 1909—1913. években a következőképen alakul ki a vagyon elleni deliktumok elitéltjeinek száma, az Alföld törvényhatóságaival szemben. Százezer 12 éven felülire vagyon elleni bűnöző: Pest-Pilisvármegye 288 Csanádvármegye 177 Hajduvármegye 297 Békésvármegye 251 Jász.-N.-K.-Sz.-vm. 286 Bácsbodrogvm. 179 Borsodvármegye 192 5. ábra. Ha azonban a Tisza jobbparti törvényhatóságok bűnözési arányszámaival hasonlítjuk össze Borsodvármegyéét. vizsgálódásunk eredménye szembeötlően Borsodvármegye javára dől. Magyarország vagyon elleni bűnözése átlag, 100.000 lakosra i 12 éven felülire) számítva 290, már pedig a Tisza jobbpart] törvényhatóságok legnagyobb részének vagyon elleni bűnözés eredménye ezen országos átlagot jóval túlhaladja.. Volt ugyanis a vágyon elleni bűnözök- arányszáma 100.000 12 éven felüli lélekre számítva : Abaujvármegye 374 Beregvármegye 316 Gömörvármegye 367 Sárosvármegye 312 Szepes vármegye 342 Ungvármegye 341 Zemplénvármegye 274 Borsodvármegye 192 6. ábra. Az egyes társadalmi osztályok között mutatkozó kisebbmérvü vagyoni ellentétek szintén hatással voltak a vagyon elleni bűnözés kedvező kialakulására. Ezt inkább esak a vidék lakosairól állithatjuk, mert már az erősen fejlődő Miskolcon (mely 1909-ben lett thjf. város), hol ugyan nem éri el a kriminalitás aránya a városi bűnözés átlagát, mégis a vagyon elleni deliktumoknál találunk némi emelkedést. Mint minden nagyobb városban, ugy Miskolcon is a lopás arányszáma mutat sötétebb képet. A lopásdeliktum országos átlaga 100.000 12 éven felüli lakoshoz viszonyítva 198; ellenben Miskolc 351 arányszámmal szerepel.. Tehát az országos átlagot jóval túlhaladja és ez emeli oly magasra Miskolc város vagyon elleni bűnözésének arányszámát. Miskolc vagyon elleni kriminalitása, összehasonlítva az alföldi és felvidéki városok vagyon elleni kriminalitásával, a következőképen alakul 100.000 lakoshoz viszonyítva, a 12 éven felüli népességből: (Lásd 7. ábra) * „Magyar birodalom bűnügyi statisztikája". T. I£ü, Az iparral, forgalommal, bányászattal foglalkozók százalékban 562 Kassa 662 59"2 Pécs 306 53-7 Kolozsvár 506 64-8 Győr 513 620 Pozsony 475 576 Nagyvárad 597 65-3 Miskolc 479 51-9 Baja 475 24-8 Kecskemét 571 376 Szeged 340 299 Zombor 190 27-4 Szabadka 330 22-2 Hódmezővásárhely 164 48'4 Újvidék 314 48-9 Debrecen 473 7. ábra. Ha táblázatunkat jól megfigyelve összehasonlítjuk az iparral és bányászattal foglalkozók arányával, láthatjuk, hogy azon városokban, hol az iparral és bányászattal foglalkozók legalább a lakosság 40—50 %-át teszik ki. ott a vagyon elleni bűnözés arányszáma magas. Ezt Miskolc város arányszámán is észlelhetjük, minek oka főleg a még nem eléggé megszervezett, kulturálatlan munkásság magatartása, mely inkább engedékenyebb a bün csábításaival szemben. A következőkben szembeállítva Miskolc város vagyon elleni kriminalitását a vidékével, azon eredményre jutunk, hogy Miskolc majdnem 150%-kal kedvezőtlenebb arányszámmal szerepel. Vagyon elleni bűnöző 100.000 12 éven felüli lélekre visz. 1909—13 Miskolc I Borsodvm. 479 192 I 8. ábra. Hogy Miskolc város a vidékkel szemben termékenyebb talajt nyújt a bűnözésnek, a/.t a vidékkel szemben különleges helyzete teljesen érthetővé teszi. A nagyobb társadalmi, vagyoni ellentétek, melyek a szegényebb tömegeket a gazdagodás csábításainak jobban kiteszik. Az egyének nagyobb elszigeteltsége, a szabadabb erkölcsi viszonyok, az elrejtözhetés nagyobb valószínűsége, stb. mind elősegítik a kriminalitás emelkedését. Találóan mondja Földes:') ..Azért a városokban sok fény mellett sok az árnyék." A város magához vonzza a romlott népelemeket, a vidék városba költöző lakosságát meg jellemileg átalakítja. ..Aki becsületes és szemérmetes volt, demoralizálja.''"') Térjünk most át Borsodvármegye személy elleni kriminalitásának tárgya lására. A személy ellen elköveteti deliktumok a vagyon ellenes bűnözéssel szemben sokkal kedvezőtlenebbül alakulnak, de még igy sem maradnak el túlságosan az alföldi vármegyék személy elleni kriminalitása mellett; a felvidéki vármegyékhez viszonyítva meg feltűnően kedvező eredményt mutat fel Borsodvármegye. 4 Földes Béla ..Statisztikai előadások" I. sor. 1U. Lonibioso-fornasari. bcv. X.