Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 11-12. szám - Gazdasági szabadság, vagy állami beavatkozás a pénz és hitelintézeteknél - Borsodvármegye bűnügyi statisztikája 1909-1913-ig

MISKOLCI JOGÁSZÉLET 9 ciális, gazdasági, kulturális, a földrajzi, természeti viszonyok befolyását a kriminalitásra. Borsodvármegye a termékeny alföldi rónaság szélén és a hegyes felvidék tövében terül el. Területe 3576 km2, felerészben termékeny, mind termény-, mind szőlőművelésre alkalmas, felerészben hegyes, hol vasérctelepei, hol széntelepei híresek. Ipara, kereskedelme jelentékeny. Lakosainak száma, az 1910. évi népszámlálási adatok alapján, 238,455 lélek. Székhelye, legnagyobb városa -Miskolc, lakosainak száma 51.459. Hogy Borsodvármegye kriminalitása a felvidéki törvényhatóságokkal szemben kedvezőbb képet nyújt, azt táblázatunkból világosan láthatjuk. 100.000 12 éven felüli lakosra jut elitélt: Abrujvármegye 1537 Kassa thjf. város 1648 Beregvármegye 1295 Gömörvármegye 1261 Sárosvármegye 1294 Szepesvármegye 1188 Ungvármegye 1308 Zemplénvármegye 1159 Borsodvármegye 815 Miskolc thjf. város 1049 Borsodvármegye ezen kedvezőbb arányszámát először is természeti viszonyainak kedvező volta magyarázza. f Milyen viszonyban van az ember a természettel? Ami a természethez, környezethez tartozik, igy az ember is, állandóan a természet, környezet hatásai alatt áll. Találóan mondja Rótzel r1) „Mint egy bizonyos alakú szikláról a viz mindig egyforma hullámokban verődik vissza, ugy bizonyos viszonyok a keretükben élő emberek jellemét, indulatait mindig egyformává teszik, rajtok uralkodnak és állandóan hatást szabnak azoknak." Borsodvármegyében az ellentétes indulatú, jellemű hegyi és alföldi lakosság lakik egymás mellett. Valószínű tehát, hogy ezen ellenkező indulatú, jellemű néptömbök kell, hogy hatást gyakoroljanak egymásra, miáltal egyéniségük nem nyilvánulhat meg teljes mértékben. A hegyvidéki lakosság csak csekélyebb részben foglalkozik földmiveléssel, tekintve, hogy megmunkálásra alkalmas terület a hegyvidéken gyéren fordul elő. Az ipar is csak korlátolt számban tudja munkáltatni a hegyi tömegeket, miáltal nagy a munkátlanok száma. így a primitív jellemű nép hajlamosabb az erőszakoskodásra. Az életszükségletekben hiányt nem szenvedő alföldi földmives népesség viselkedése arra mutat, hogy a társadalmi békét keresi, nyugodtabb természetű. A hegyvidéken a népműveltség alacsonyabb szinvonalon áll, nagyobb az analfabéták száma, iskolázatlanságuk folytán nincs kellő fogalmuk a törvény mibenlétéről, tehát nem is tisztelik. A felvidéki törvényhatóságokb.: i iz 1910. évi népszámlálás alkalmával irni és olvasni nem tudott a 12 éven felüli népességből %-ban iLásd 2. ábra) Az alföldön viszont mások a viszonyok. Kisebb %-ban fordulnak elő analfabéták, iskolázottabbak, érthető, ha ebből az okból is törvénytisztelőbbek. Analfabéták aránya 12 éven felüli népességből %-ban. 1910. népszámlálás: ILásd 3. ábra) Dr. Rótzel Frigyes Anthropo-Gcographia. II. 47. Abaujvármegye 26-7 Kassa thjf. város 153 Beregvármegye 44-1 Gömörvármegye 17-7 Sárosvármegye 42-1 Szepesvármegye 295 Ungvármegye 48'7 Zemplénvármegye 38-4 Borsodvármegye 22-1 Miskolc thjf. város 13-2 2. ábra. Pest-Pilisvármegye 186 Csanádvármegye 25-4 Hajduvármegye 191 Békésvármegye 163 Jász.-N.-K.-Sz.-vm. 230 Bácsbodrogvm. 25'8 Borsodvármegye 22-1 3. ábra. A rendezetlen életviszonyok között élő hegyvidéki lakosság óriási mértékben hódol a pálinkaivásnak, viszont az alföldi magyarság a rendezettebb életviszonyai mellett józanabb természetű. Látjuk tehát, hogy Borsodvármegyében az igy egymás mellett élő különböző jellemű néptömbök kell. hogy hatást gyakoroljanak egymásra, hatásaik kölcsönösen lerontják sajátos indulataik, jellemük teljes mértékben való megnyilvánulását. Innen származtatható, hogy Boi'sodváríiiegyc kriminalitása nem mutat a felvidéki törvényhatóságok arányszámaival szemben kedvezőtlen eltérést és ha a munkásintézményeket, rendezettebb vagyoni viszonyokat stb., a továbbiakban felmerülő ható okokat is figyelembe vesszük, kriminalitása az alföldi törvényhatóságok arányszámai mellett is megállja helyét, Százezer 12 éven felülire jutott elitélt: Pest-Pilisvármegye 837 Csanádvármegye 627 Hajduvármegye 1021 Békésvármegye 711 Jász.-N.-K.-Sz.-vm. 807 Bácsbodrogvm. 634 Borsodvármegye 815 -í. ábra. Borsodvármegye kriminalitása a bűncselekmények főcsoportjai szerint2) A hegységre jellemző a szegéuység! A hegység szegénysége készteti a lakosságot a békés kivándorlásra, ellenben a visszamaradottakra, különösen a nőknél közrehat ;i lopás, rablás, általában a vagyon elleni deliktumokra való hajlandóság előidézésére. A kivándorolt férfiaktól elhagyott nőket, különösen anyákat, a családfentartás gondjai, a nélkülözés kényszeritik a vagyon elleni deliktumok elkövetésére. Láthatjuk ezt felvidéken ;i tótság között, hol a férfiak kriminális magatartása l/10-del rosszabb az országos átlagnál, mig Allatok „Magyar statisztikai közlemények". 59.