Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 11-12. szám - A termelési költségek és a vám probléma

Második évfolyam 11-12.. szám Miskolc, 1926 november—december MISKOLCI JOGÁSZÉLET JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY A MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA HIVATALOS LAPJA MEGJELEN HAVONTA EGYSZER FELELŐS SZERKESZTŐ: ELŐFIZETÉSI DIJ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Dr PUTNOKI BÉLA Egész évre 90. 000 K., félévre 45. 000 K. Jogakadémia, Miskolc, Városháztér ügyvéd, jogakadémiai m. tanár Ezen szám ára 10. 000 korona TARTALOM: Surányi-Unger Tivadar dr. egyetemi magán, tanár, jogakadémiai ny. r. tanár: A termelési költségek és a vám-probléma. — Julow Jenő dr. debreceni gyakorló ügyvéd: A választott bíróságokról s a kereskedelmi és iparkamarák szerepéről a választott bíróságok alakítása körül 111. rész. — Bartók Ödön jogszigorló: Gazdasági szabadságí vagy állami beavatkozás a pénz és hitelintézeteknél. — Berényi László joghallgató: Borsodvármegyei kriminalitása 1909-1913-ig. — KÖNYVSZEMLE: Szontagh Vilmos dr. Dr Szabó Sándor: Adóügyi kiskáté I. Jövedelamadó. — — Uhlmann Aladár: Ifj. Puszter János: A születések csökkenésének törvényszerüsége. — Vámos Miklós: Szívos Béla: Az arany bulla. - JOGAKADÉMIA hirei. — HIREK. A termelési költségek és a vám probléma Általánosan ismert tény, hogy az ugyanarra a termelési ágra vonatkozó termelési költségek nemcsak különböző országok között, hanem ugyanazon országban különböző üzemek között is különbözően alakulnak. Hazánkban is pld. egyes gépgyárak, egyes malmok ugyanolyan tipusu és minőségü gépeket, ugyanolyan finomságu lisztet lényegesen csekélyebb önköltségi áron képesek előállítani, mint mások. Ez a jelenség különböző okokra vezethető vissza. A mezőgazdaságban főleg természeti körülmények okozzák a termelési költségek különbözőségét. A termőföld minősége és az éghajlati viszonyok azok a tényezők, melyek itt döntően fontos szerepet szoktak játszani. Jó földben, kedvező éghajlati viszonyok között olcsón, rossz földben, kedvezőtlen égbajlatban drágán lesz csak előállítható ugyanaz a mezőgazdasági termék. A bányászatban is majdnem minden a földnek ércekben és ásványokban való gazdagságától, tehát szintén természeti körülményektől függ. A feldolgozandó nyersanyag révén hasonló szerepet fognak a természeti körülmények a mezőgazdasági iparok, a cukoripar, a söripar a szesz- és keményítőgyártás termelési költségeiben is játszani. Itt azonban már egy további szempont, a távolsági tényező áll előtérben. Mert pld. az egyik cukorgyár idevonatkozó előnye, termelési fölénye a másikkal szemben abban rejlik, hogy gazdagabb és jobb cukorrépatermő vidék közepében fekszik. A másik gyár is, melyet szegényebb s csak silányabb minőségü répát termelő terület vesz körül s mely ennek következtében drágábban állítja elő a cukrot, beszerezhetne ragyobb mennyiségü és nagyobb cukortartalmu répát: ezt azonban távolabbról kellene hozatnia. A nagyobb szállítási költségeket pedig aligha fogja elbirni a termelt cukor. Itt tehát a távolsági tényező az, mely a termelési költségek különbözőségét döntően befolyásolja. Hasonlóan fontos szerep jut azonban a távolsági tényezőknek a termelési költségek kialakulása körül a mezőgazdasági iparokon kívül a többi ipar terén is. A gyakorlati életben megfigyelhetjük, hogy azok az iparágak, amelyek többé-kevésbbé bárhol előforduló nyers- és segédanyagokat dolgoznak fel, a fogyasztás központjainak közelében telepszenek meg. A téglagyár pld., mely a város közvetlen közelében fekszik, mindenképen olcsóbban fog termelni a távolabb fekvőknél. Azok az iparágak viszont, amelyek értékükhöz képest aránylag nagysulyu nyersanyagokat olyképen dolgoznak fel, hogy a kész termek sulya lényegesen csekélyebb a feldolgozott nyersanyagénál, a nyersanyagok természetes lelőhelyeinek közelében fognak elhelyezkedni. Különösen nagy jelentősége lehet itt a feldolgozandó nyersanyag és a feldolgozáshoz szükséges erőt tartalmazó anyag lelőhelyeinek, pld. a 'vasnak és a szénnek összetalálkozása. Olyan vasgyár tehát, mely vas- és szénbányák közelében dolgozik, olcsóbban fog termelni, mint a távolabbfekvő, a nyersanyag és a szén magas szállítási költségeivel megterhelt üzem. Azok az iparágak végre, melyeknél a feldolgozandó nyersanyagok aránylag csekélyebb sulyával a feldolgozáshoz szükséges emberi munkaerő aránylag nagy mennyisége és értéke áll szemben, a munkaerő központjainak közelébe fognak csoportosulni. igy magyarázható meg pld. a gyapotiparnak Manchesterbe vagy pedig a gyémántcsiszolásnak Amsterdamba való össz pontosulása. Ezek és a velük a jelen szempontból rokontermészetü iparágak drágábban tudnak csak termelni, ha a tekintetbe jövő munkaerő központjaitól távol, esetleg alkalmatlanabb munkásokkal dolgoznak. Az alkalmazott munkaerőben rejlő különbségek azonban a távolsági tényező hatásain kívül is lényeges eltéréseket hozhatnak létre a termelési költségek szempontjából. Egyes helyeken a munkásoknak kisebb igényeik vannak, vagy pedig a megélhetés olcsóbb, mint másutt s így az itt dolgozó üzemek csekélyebb bérért kapnak hasonló teljesítőképességü munkásokat, mint a máshol működő üzemek. Az üzem vezetőinek ügyességétől, szakismeretétől és agilitásától is rendkívül sok függ: a nyers és segédanyagok bevásárlásánál, a munkások és tisztviselők összeválogatásánál, az egész üzem technikai beosztásnál, a legjobb gépek és eljárások alkalmazása, esetleg melléktermékek célszerü értékesítése által a termelési költségeknek sokszor jelentős csökkentése érhető el. Az alkalmazott munkaerőkben rejlő különbségek a terme-