Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 11. szám - A csődmegtámadási keresetek vázlatos ismertetése [6. r.]

MISKOLCI JOGÁSZÉLET 5 jogot ad) a vélemények egyhangúságának á hiányában Ítélet létre ne jöhessen. Az olasz perrendtartás 8. §-a és a genfi perrendtar­tás 339. §-a szerint a birák számának sohasem szabad párosnak lenni, hogy ilykép szótöbbség legyen elérhető. A német és francia perrendekben a „partage", a vélemények egyenlő megoszlása ugyancsak megszünleti a választottbirósági szerződés hatályát. Perrendtartá­sunk e tekintetben a némef és a francia perrendtartások felfogásához csatlakozott: a szavazatok egyenlő meg­oszlása esetében a választottbirósági szerződés nálunk is kivihetetlen s igy hatályát veszti. A törvény minisz­teri indokolása szerint: „Bizonyos esetekben mindenik részről egy-egy biró könnyebben fog egymás közt meg­állapodásra jutni, mintha még egy harmadik bírósági taggal is van dolguk; a felek akarata itt is irányadó. Ha választottbirósági Ltélét nem jön létre, a fele még mindig fordulhatnak a rendes birósághoz. A páratlan számnak a keresztülvitele csak agy volna lehetséges, ha egy bírósági tag jelölése sem a felekre, sem az általuk választott bírákra nem bízatnék, mert ezek sok esetben nem juthatnának közös megállapodásra. Ez pedig ellen­keznék a választott bíróság természetével." Teljes egyetértésben a formula szerkesztőivel s külön véleménnyel az idézett miniszteri indokolással szemben, az olasz és a genfi perrendtartások intézkedé­séi a gyakorlatban én is feltétlenül megfelelőbbnek tartom. Ha egy évig tartó választottbirósági eljárás után a fél a rendes birósághoz menni s ott minden élűiről kezdeni kénytelen, az az elvesztett egy év neki nagy hátrányokat, nagy anyagi veszteségeket jelenthet. Csak látszólag ideális a törvény ott, ahol a félnek biztosított teljes szabadság csak látszólag van a fél hasznára. Az igazán ideális törvény — a leggyakorla­ribb törvény. Amelyik a mindennapi élet leggyakoribb jelenségeivel leginkább számol. Lehetőséget se nyújtson a feleknek egy-egy biró választására ott, ahol ez az esetek 90%-ában ügyük eldöntetlenségéhez s ezzel a nehezményezett rendes lassúságnál is lassúbb elintézés­hez vezet, akkor, mikor minden érdekük ennek épen az ellenkezőjét kívánta. S ha a törvény — nem jól értelme­zett ideális szempontokból — megadja ezt a lehetőséget, az érdekszervezetek kötelessége érdekeltségüket sza­lui dságuk értékéről felvilágosítani. Ugyanabból az okból, melyből kéttagú bíróság alakítására lehetőséget ad, nem követeli perrendtartá­sunk azt sem, hogy a választott bíróságnak elnöke legyen. Azzal, hogy a választott birák a felek más meg­állapodásának a hiányában maguk jelölnek ki az elnö­köt, ,,a választott birák átlépnék meghatalmazásuk körét — mondja a miniszteri indokolás — s oly elnö­köt jelölhetnének ki, kiben a felek egyike sem nyugodna meg". Ugyanabból az okból, melyet fentebb már felhoz­tam, ajánlják a kamarák a hozzáfordulóknak, hogy szerződési szabadságukkal élve, elnököt is válasszanak. Senki sem akarja ezzel a felek költségeit ok nélkül sza­porítani ; ha a háromtagú bíróság költségei érdekeikkel arányban nem állanak, válasszanak ügyük eldöntésére egy bírót. Csak épen kettőt ne. A választottbirósági-szerződésből folyólag a vá­bisztott bíróságok elnökei kizárólag az egyes kamarák elnökségei által ecélból kijelölt névsorból választandók s a kamarák elnökei, illetve helyetteseik is, a felek meg nem egyezése esetén, bármely fél kérelmére, kizá­rólag ebből a névsorból jelölhetik ki az elnököket. A birák megválasztásának a könnyebbé tétele céljából birói névsort is bocsátanak a kamarák a felek rendel­kezésére, anélkül azonban, hogy ez a feleket bármiképen is kötelezné. Ha kisebb jelentőségű ügyben, költségkí­mélés szempontjából, egytagú bírósággal is megelégesz­nek a felek, ez az egy bíró csakis az elnöki névsorból választható. Ez esetben a formula megfelelő része (a 2—5. bekezdések helyett) igy fog hangzani: A választoot bíróság egytagú lesz. Az egy birót illetve pótbirót felek kizárólag a (Miskolci) Kereske­delmi és Iparkamara elnöksége által ecélból kijelölt el­nöki névsorból választják s miután a nekik tetsző neve­ket kiválasztották, e neveket, valamint a megválasztott biró illetve pótbiró állását vagy foglalkozását és laká­sát, a biró illetve pótbiró elfogadó-nyilatkozatainak az az egyszerű másolatával a (Miskolci) Kereskedelmi és Iparkamara elnökével illetve ennek helyettesével közlik. Az előbb beérkezett közlésről az elnök illetve helyettese a másik felet azzal a felhívással értesiti, hogy biróválasztási jogát a kijelölt határidőn belül gyako­rolja. Amennyiben a felek bármelyike a biróválasztási jogát a (Miskolci) Kereskedelmi és Iparkamara elnöke illetve helyettese által kitűzött határidőn belül nem gyakorolná, vagy a bármelyik fél által megválasztott rendes illetve pótbiró a bíráskodást bármely okból nem gyakorolja vagy nem gyakorolhatja, az illető fél helyett rendes illetve pótbirót bármelyik fél kérelmére a ka­mara elnöke illetve helyettese nevez ki, ugyancsak a fenti névsorból. Pertársak együtt választanak birót (pótbirót), illetve elnököt (pótelnököt). Ha a választandó személy­ben megegyezni nem tudnak, szavazatuk többsége, több­ség hiányában pedig sorshúzás dönt. (Folytatjuk.) Julow Jenő dr. y\ A csődmegtámadási keresetek vázlatos ismertetése. \ (Folytatás.) Az egyességi eljárás megindítása nem érinti az,olyan dolgok visszakövetelésérc irányuló jogokat, amelyek nem az adós tulajdonosai, sem — a következő §. eseteinek kivételével — az egyességi eljárás megindítása előít szer­zett külön kielégítési jogokat. E rendelkezés szempontjából külön kielégítési jogként kell számbavenni a hitelezőnek azt a jogát, amelyet az eljárás megindítása előtt az adós vagyonához tartozó jogokra, vagy dolgokra elrendelt biz* tositási végrehajtás folytán foglalás és becslés, vagy jel­zálogjognak előjegyzése utján szerzett, feltéve, hogy az egyességi eljárás során követelését jogerős birói ítélettel, vagy végrehajtható más közokirattal igazolja. A biró azonban a korábban szerzett külön kielégí­tési jog tárgyának elárverezését a kitűzött árverési határ­naptól számított legfeljebb két hónapra felfüggesztheti, ha ez az értékesítés eredménye szempontjából előnyös, vagy, ha a hitelezőknek károsodástól megóvása végett szükséges. Különösen fontos okból a biró ezt a határidőt kérelemre legfeljebb egy hónappal meghosszabbíthatja. 22. §. Az eljárás befejezetté nyilvánításának előfeltétele alatt (84. §.) érvénytelenek az oly külön kielégítési jogok, amelyeket az egyességi ajánlat benyújtása és az eljárás megindítása közötti időben az adós vagyonához tartozó dolgokra, vagy jogokra végrehajtás utján szereztek. Az előbbi §. 4. bekezdésének rendelkezései itt is megfelelően állanak. Az 1. bekezdés szabálya nem gátolja az ott meg­határozott külön kielégítési jog alapján az eljárás meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom