Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 10. szám - A csődmegtámadási keresetek vázlatos ismertetése [7. r.]

(Í3Í) MISKOLCI JOGÁSZÉLET veszélyezteti a nő testi épéségét, mert az olykor irreparábilis következményekkel járhat. A 80. §-ban kodifikált bontóokra vonatkozólag sok birói határozatot közöl munkájában a szerző és találóan állítja szembe a helyeseket a helytelenekkel. A nő és gyermektartási igényre vonatkozó anyagi jogi szabályok ismertetése kapcsán kiemeli a 2691/1920. számu curiai Ítéletet, mely a Curia állandó gyakorlatával látszólag szakított — mely a múltban, .az egyezségileg megáliapitottf tartásdíj felemelést megengedhetőnek nem tartotta — és kimondotta, hogy a szerződésileg megállapított tartási összeg a változott viszonyok folytán és azoknak indokából, felemelhető. Ezen határozat azonban csak látszólag szakított a múlttal, mert a tartásdíj felemelése tulajdonképen valorizációnak tekintendő. A gyermektartás, gyermekek elhelyezésére, valamint a szükséges tárgyaknak kiadatására vonatkozó anyagi jogszabályok és az ezekre vonatkozó birói gyakorlat ismertetése után, a házasságjogi cselekvőképességgel s általában az actoratus kérdésével foglalkozik a munka. Ezzel kapcsolatban szól a polgári perrend 643. §-áról, mely a házassági perekben a kötelező ügyvédi képviselet elvét fenntartja. A mii II. része a házassági perekben érvényes eljárásjogi szabályokat foglalja össze. A házassági perekben érvényes eljárási szabályok tekintetében alaptörvény az 1911. i'. t.-c, mely mellett az 1925. évi VIII. teikkben foglalt növelláris módosítás és az 1925. évi 2580. számú igazságügyministeri rendeletben foglaltak képeznek jogforrást. A házassági per bíróságainak hatáskörére és illet ékességére vonatkozó jogszabályok ismertetése kapcsán, rámutat többek között az uj és a régi perrend közötti különbségre az együttlakás tekintetében. Az uj perrend szándékosan hagyta ki az állandó jelzőt az együttlakásnál, mert az állandóság nagyon tág fogalom lévén, sok felesleges illetőségi vitára adott csupán alkalmat. Viszont tagadhatatlan tény az, hogy az uj perrend lehetővé teszi, rövid időre létesített együttélés révén, a törvény vonatkozó szabályainak a kijátszását. Külön fejezetben foglalkozik szerző a házassági pert megelőző cselekményekkel, így az előzetes békéltetéssel és a hűtlen lehagy ás alapján megindítandó perek előfeltételét képező felhívási eljárással, a keresetre, a különböző házassági bontó, megtámadási, semmiségi és válókeresetek összekapcsolására, valamint a viszontkeresetre vonatkozó és a Pp. 651., 642., 687., 694. 688. 667., 660. §§-ban foglalt jogszabályokkal. Szerző mindig reámutat arra, hogy melyik intézkedés képez ujitást a régi perrenddel szemben. így az uj perrend szerint nem tanács, hanem kiküldött biró előtt megy végbe a békéltetés, mely aktusnál a Felek ügyvédei nem lehetnek jelen. Helytálló szerzőnek ezen rendelkezéssel szembeni mgállapitása, hogy ez az intézkdeés nem szerencsés, mert különösen a nők nélkülözik nehezen ügyvédeiket akkor, amidőn hivatalos helyen, egy ismeretlen hatósági közeg előtt, kell találkozniok perbeli ellenfelükkel. Ezt átérzik a törvényszékek s nem tartják be a törvény ezt a rendelkezését. A köteléki perek, valamint a házasság nem létezésének megállapítása iránti per, összekapcsolható a házassággal kapcsolatos vagyonjogi keresetekkel. (Pp. 687. §.) Ez az intézkedés a nő vagyoni érdekeit védi, mert méltánytalan volna a nővel szemben az, hogy pld. hozományának visszakövetelése tekintetében, egy a köteléki per befejezése után megindítandó külön perre volna utasítandó. A házassági perjog anyagát igen áttekinthető módon ismerteti a szerző, sorrendbe szedve az 1894 :XXXI. és az 1911: I. t.cikkek vonatkozó szakaszait. Ezen tulajdonságánál fogva kiválóan alkalmas kézikönyv a gyakorlati jogáÍ5 szok számára és biztos kalauz a különféle törvények pára gra tusainak labirintusában. A mü III. része, a szomszéd államok házassági jogává! foglalkozik — sajnos — csak nagyon röviden, pedig jelenlegi helyzetünkben, amikor az egy jogterületet ké* pezett Magyarország szét darabolása folytán a jelenleg öt állam között szétosztott magyarokra, — kik a házasság intézménye által szoros kapcsolatban állottak egymással, — az utódállamok házassági jogának ismerete nagyon nagy fontossággal bír. Viszont teljesen belátjuk azokat a nehézségeket amelyek fellépnek akkor, amikor valaki az utódállamok házassági jogának ismertetésébe kezd. Azok a chaotikus jelenségek, melyek Európában a háború és méginkább a különféle békekötések után mutatkoznak, fokozottabban éreztetik hatásukat a házassági jog terén. A honosság helytelen megállapításából származott a legtöbb zavar1, mely vitássá tette a házassági perekben a birói illetékesség megállapítását. A házassági jog tekintetében Középeurópában észlelhető nagy zavar közepette van azonban számunkra egy vigasztnyujtó jelenség, — és ez a magyar kultúra nagy fölénye. A műkincsek és művészi alkotások lerombolásától sesn idegenkedő hóditó utódállamok, visszarettentek attól, hogy az általuk elfoglalt területim érvényes II. T.-et egyszerűen sutba dobják, sőt ellenI kezőleg, annak érvényét kifejezetten fentartották. Az utódállamok közül csupán Csehország hozott házassági törvényt, mely törvény azonban a szakirodalomban egyhangúlag lesújtó kritikában részesült pongyolasága miatt. Jellemző különben erre az 1919. évi 320. számú cseh törvényre, hogy azt a kinevezett tagokból álló nemzetgyűlés alkotta meg, és amely törvény a Tót földön kisebb eltérésektől eltekintve, a mi H. T.-ünk érvényét fen tart ja. A hágai egyezmény ismertetése után szerző befejezésül a házassági vagyonjog egyes intézményeire vonatkozó birói gyakorlatot gyűjti össze, mely része miatt különösen értékessé válik szerző könyve az elméleti jogász számára is. Összefoglalva az eddig mondottakat, szerző igen hasznos munkát végzett az által, hogy több törvényben és rendeletbeír, valamint a szokásjogban foglalt házasságjogi szabályokat rendszerbe szedve, világos és áttekintő képét nyújtja azon jog-matériának, amit a „peresíthető házassági jog, valamint az ezekre vonatkozó eljárási jogi szabályok' ' fogalma alá vonhatunk. A fentiekben ismertetett munka — a szerző szerint is — a gyakorlat embere számára készült, a gyakorlati jogásznak van hivatva segédkezet nyújtani ezeír joganyagban való biztos tájékozódásra. Ezen céljának kiválóan megfelel, de emellett nagy haszonnal forgathatja azt az elméleti jogász is, mert benne az életbeír érvényesülő, élő jog lüktet, mely, mint hatalmasabb törvényhozó, kikezdi a tételes törvényeket is. Sztehlo Zoltán dr. KALAP FÉRFI FEHÉRNEMŰ NYAKKENDŐ LEGOLCSÓBBAN BESZEREZHETŐ BERKOVITS FERENC-NÉL SZÉCHENYI-UCCA 62.