Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 10. szám - A csődmegtámadási keresetek vázlatos ismertetése [7. r.]

(Í3Í) MISKOLCI JOGÁSZÉLET veszélyezteti a nő testi épéségét, mert az olykor irrepa­rábilis következményekkel járhat. A 80. §-ban kodifikált bontóokra vonatkozólag sok birói határozatot közöl munkájában a szerző és találóan állítja szembe a helyeseket a helytelenekkel. A nő és gyermektartási igényre vonatkozó anyagi jogi szabályok ismertetése kapcsán kiemeli a 2691/1920. számu curiai Ítéletet, mely a Curia állandó gyakorlatával látszólag szakított — mely a múltban, .az egyezségileg megáliapitottf tartásdíj felemelést megengedhetőnek nem tartotta — és kimondotta, hogy a szerződésileg megállapí­tott tartási összeg a változott viszonyok folytán és azok­nak indokából, felemelhető. Ezen határozat azonban csak látszólag szakított a múlttal, mert a tartásdíj felemelése tulajdonképen valorizációnak tekintendő. A gyermektartás, gyermekek elhelyezésére, valamint a szükséges tárgyaknak kiadatására vonatkozó anyagi jogszabályok és az ezekre vonatkozó birói gyakorlat ismer­tetése után, a házasságjogi cselekvőképességgel s általában az actoratus kérdésével foglalkozik a munka. Ezzel kap­csolatban szól a polgári perrend 643. §-áról, mely a há­zassági perekben a kötelező ügyvédi képviselet elvét fenn­tartja. A mii II. része a házassági perekben érvényes el­járásjogi szabályokat foglalja össze. A házassági perek­ben érvényes eljárási szabályok tekintetében alaptörvény az 1911. i'. t.-c, mely mellett az 1925. évi VIII. teikkben foglalt növelláris módosítás és az 1925. évi 2580. számú igazságügyministeri rendeletben foglaltak képeznek jog­forrást. A házassági per bíróságainak hatáskörére és ille­t ékességére vonatkozó jogszabályok ismertetése kapcsán, rámutat többek között az uj és a régi perrend közötti kü­lönbségre az együttlakás tekintetében. Az uj perrend szándékosan hagyta ki az állandó jelzőt az együttlakásnál, mert az állandóság nagyon tág fogalom lévén, sok feles­leges illetőségi vitára adott csupán alkalmat. Viszont tagadhatatlan tény az, hogy az uj perrend lehetővé teszi, rövid időre létesített együttélés révén, a törvény vonat­kozó szabályainak a kijátszását. Külön fejezetben foglalkozik szerző a házassági pert megelőző cselekményekkel, így az előzetes békéltetéssel és a hűtlen lehagy ás alapján megindítandó perek előfeltéte­lét képező felhívási eljárással, a keresetre, a különböző házassági bontó, megtámadási, semmiségi és válókeresetek összekapcsolására, valamint a viszontkeresetre vonatkozó és a Pp. 651., 642., 687., 694. 688. 667., 660. §§-ban fog­lalt jogszabályokkal. Szerző mindig reámutat arra, hogy melyik intézkedés képez ujitást a régi perrenddel szemben. így az uj perrend szerint nem tanács, hanem kiküldött biró előtt megy végbe a békéltetés, mely aktus­nál a Felek ügyvédei nem lehetnek jelen. Helytálló szerző­nek ezen rendelkezéssel szembeni mgállapitása, hogy ez az intézkdeés nem szerencsés, mert különösen a nők nélkü­lözik nehezen ügyvédeiket akkor, amidőn hivatalos helyen, egy ismeretlen hatósági közeg előtt, kell találkozniok per­beli ellenfelükkel. Ezt átérzik a törvényszékek s nem tart­ják be a törvény ezt a rendelkezését. A köteléki perek, valamint a házasság nem létezésé­nek megállapítása iránti per, összekapcsolható a házas­sággal kapcsolatos vagyonjogi keresetekkel. (Pp. 687. §.) Ez az intézkedés a nő vagyoni érdekeit védi, mert mél­tánytalan volna a nővel szemben az, hogy pld. hozomá­nyának visszakövetelése tekintetében, egy a köteléki per befejezése után megindítandó külön perre volna utasí­tandó. A házassági perjog anyagát igen áttekinthető módon ismerteti a szerző, sorrendbe szedve az 1894 :XXXI. és az 1911: I. t.cikkek vonatkozó szakaszait. Ezen tulajdonságá­nál fogva kiválóan alkalmas kézikönyv a gyakorlati jogá­Í5 szok számára és biztos kalauz a különféle törvények pá­ra gra tusainak labirintusában. A mü III. része, a szomszéd államok házassági jogá­vá! foglalkozik — sajnos — csak nagyon röviden, pedig jelenlegi helyzetünkben, amikor az egy jogterületet ké­* pezett Magyarország szét darabolása folytán a jelenleg öt állam között szétosztott magyarokra, — kik a házasság intézménye által szoros kapcsolatban állottak egymással, — az utódállamok házassági jogának ismerete nagyon nagy fontossággal bír. Viszont teljesen belátjuk azokat a nehézségeket amelyek fellépnek akkor, amikor valaki az utódállamok házassági jogának ismertetésébe kezd. Azok a chaotikus jelenségek, melyek Európában a háború és méginkább a különféle békekötések után mutatkoznak, fo­kozottabban éreztetik hatásukat a házassági jog terén. A honosság helytelen megállapításából származott a leg­több zavar1, mely vitássá tette a házassági perekben a birói illetékesség megállapítását. A házassági jog tekintetében Középeurópában észlelhető nagy zavar közepette van azon­ban számunkra egy vigasztnyujtó jelenség, — és ez a ma­gyar kultúra nagy fölénye. A műkincsek és művészi al­kotások lerombolásától sesn idegenkedő hóditó utódálla­mok, visszarettentek attól, hogy az általuk elfoglalt terü­letim érvényes II. T.-et egyszerűen sutba dobják, sőt ellen­I kezőleg, annak érvényét kifejezetten fentartották. Az utódállamok közül csupán Csehország hozott házassági törvényt, mely törvény azonban a szakirodalomban egy­hangúlag lesújtó kritikában részesült pongyolasága miatt. Jellemző különben erre az 1919. évi 320. számú cseh törvényre, hogy azt a kinevezett tagokból álló nemzet­gyűlés alkotta meg, és amely törvény a Tót földön kisebb eltérésektől eltekintve, a mi H. T.-ünk érvényét fen tart ja. A hágai egyezmény ismertetése után szerző befejezé­sül a házassági vagyonjog egyes intézményeire vonat­kozó birói gyakorlatot gyűjti össze, mely része miatt külö­nösen értékessé válik szerző könyve az elméleti jogász számára is. Összefoglalva az eddig mondottakat, szerző igen hasz­nos munkát végzett az által, hogy több törvényben és ren­deletbeír, valamint a szokásjogban foglalt házasságjogi szabályokat rendszerbe szedve, világos és áttekintő képét nyújtja azon jog-matériának, amit a „peresíthető házas­sági jog, valamint az ezekre vonatkozó eljárási jogi sza­bályok' ' fogalma alá vonhatunk. A fentiekben ismertetett munka — a szerző szerint is — a gyakorlat embere számára készült, a gyakorlati jogásznak van hivatva segédkezet nyújtani ezeír jog­anyagban való biztos tájékozódásra. Ezen céljának ki­válóan megfelel, de emellett nagy haszonnal forgathatja azt az elméleti jogász is, mert benne az életbeír érvénye­sülő, élő jog lüktet, mely, mint hatalmasabb törvényhozó, kikezdi a tételes törvényeket is. Sztehlo Zoltán dr. KALAP FÉRFI FEHÉRNEMŰ NYAKKENDŐ LEGOLCSÓBBAN BESZEREZHETŐ BERKOVITS FERENC-NÉL SZÉCHENYI-UCCA 62.

Next

/
Oldalképek
Tartalom