Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 10. szám - A csődmegtámadási keresetek vázlatos ismertetése [7. r.]

(123) MISKOLCI JOGÁSZÉLET 7 engedünk az adósnak. Más oldalról viszont a hitelezők érdekeinek védelmét sem terjeszthetjük ki az cmlitcít elvek rovására, ezért legmegfelelőbb a 20. §. 3. bekezdésében meghatározott joghatályt alkalmazni. Az előadottak szerint tehát anyagilag megokolt a 20. §. 2. bekezdése ellenére a esődnyitásig eszközöli jogcselekvényckkcl szemben a tételes rendelkezés szerinti joghatályt fenlarrani. Nem állja útját ennek a 20. §. 3. bekezdésében foglalt „az cgyességi eljárás befejezetté nyilvánításának elő* teltétele alatt" kifejezés, mert, ha erre az álláspontra helyezkednénk, akkor semilyen joghatályt nem vonnának maguk után a 20. §. 2. bekezdése ellenére eszközölt jog* esclekvények, mert nincs olyan rendelkezés, mely a 88. §. 2. bekezdése esetére a 20. §. 3. bekezdéséhek joghatályát megtámadhatósággá változtatná át. Nem is adhat okot aggályoskodásra „az cgyességi eljárás befejezetté nyilváni* lásának előfeltétele mellett" kifejezés, mert az 88. §. 2. bekezdése ennek a feltételnek a helyérc behelyettesíti a csődnyitás feltételét. Eddigi fejtegetésemet megerősíti a 88. §. 2. bekez* désénck utolsó mondata, melyszeriní az 1881. XVII. í.*c. 27. és 28. §-ai értelmében a csődnyitás napjától számi* tandó határidőket az cgyességi eljárás megindításának napjától kell számítani. Márpedig a megtámadhatóság időpontjai a materiális csőd idejében, vagyis a csődnyitást megelőző időben kutatandók, ami azután következik az már a for* mális csőd idejv-, az azalatt eszközölt jogcsclckvényck már nem megtámadhatók, hanem semmisek. Végül áttérve magam is a 88. §. 2. bekezdésével kapcsolatos fejtegetésem lényegérc, minderre csak azérí volt szükség, hogy kiemelhessem, hogy a 88. §. 2. be* kezdése esetében sincs uj csődmegtámadási tényállás. Közclcbbtől érdekel bennünket feladatom szempontjából a 88. §. 2. bekezdésének utolsó mondata. Mcszlényi ezt ugv magyarázza, hogy a Cst. 27 — 28. §*aiban meghatározott határidők helyébe a csődnyiíás ha* tárideje lép, vagyis a 27. és 28. §*okban lefektetett meg* támadási jog a kényszeregycsségi eljárás megindítását ól a 88. §. 2. bekezdésének megfelelően elrendelt csődnyitásig terjedő időben eszközölt jogcsclckvényck ellen gyakorolható. Ez az értelmezése megállapítható abból, hogy a 40r0/1915. M. E. sz. rendelethez fűzött magyarázatában 58. §. 1. bekezdésében szabályozott esetben a \7. §. 2. bekezdése ellenére eszközölt jogcselekvényeket a Cst. 27—29. §*ai alapján megtámadhafóknak tartja továbbá, hogy a 40r0/1915. M. E. sz. rendelet 17. §--ához IX. alatt fűzött magyará* zárában azt mondja, hogy „a kérvény benyújtása és az eljárás megindítása közt létesül jogügyletekre (17. §. 1. bek.) vonatkozólag a csődbeli mc.támadást a 63. §. 1. bekez* désc pozitív rendelkezéssel kizárta. Ezzel szemben az én nézetem az, hogy a rendelet 58. § l*ső, most a 88. § 2*ik bekezdése esetében a Cst. 27—28. §*aiban meghatározott határidőket a kényszercgyes* ségi eljárás megindítását megelőző időben kell keresnünk, ldokaim az 88. § 2. bekezdésével kapcsolatban kifejtetteken kivül az, hogy c kérdésnél Meszlényi nyilván elnézésből összetéveszti az cgyességi eljárás iránti kérvény beadásától az eljárás megindításáig tartó időközt (17. § 1. bekedése) azzal az időközzel, ami az eljárás eredményes lefolytatása, vagyis az eljárás befejezése után akkor következik be, ha az adós valamely oknál fogva újból csődbe került, mely esetben a csődnyiíási kérvény beadásától kezdve a csőd* nyitásig terjedő időben az adós részéről az egyesség értei* mében végzett jogcselekvény csak akkor fámadható meg, ha a másik félnek az 1881: XVII. t.*c. 27-29 §*aiban a megtámadhatóság előfeltételéül megszabott tudomása az cgyességi eljárás befejezése után felmerült fényre vonat* kozott. (63. § l--ső bek., illetve 94. § Uső bek.) E § azonban egész terjedelmében különbözik az 58. §*íól, mert mig ez utóbbi azt az esetet szabályozza, amikor az adóst nem lehetett a csődtörvény szigorú szabályai alól kiengedni, addig az előbbi, hogy ugy mondjam, egy végig eredményesen lefolytatott kedvezményes csődeljárást, ugy* nevezett csődönkivüli kényszercgyességi eljárást tételez fel s e két eljárás szabályait igyekszik összeegyeztetni. (Nem téveszthet meg bennünket a 94. § a. bekezdé* sének az a kifejezése sem, hogy: „Az cgyességi eljárás befejezése után nyitott csődben meg nem támadhatók az adósnak c rendelet értelmében hatályos ama jogcselckvényei, amelyeket az eljárás során lelt bírói intézkedés értelmében, vagy egyébként az eljárás folyamán végzett." Nem vonható le ebből az a következtetés, hogy a többi cselekményei megtámadhatók volnának, mert hisz a 17—19., most a 20—21. §*ban szabályzóit jogcselckvények ez esetben már mind semmisek, hiszen itt már arról sem lehet szó, hogy az eljárás befejezetté nyilvánításának előfeltétele nem for* goít fenn.) Visszatérve a rendelet 88. §. 2. bekezdésérc, ugyan mi értelme volna e rendelkezésnek, ha a közadósnak az eljárás megindítását megelőző időben eszközölt, a csőd* hitelezők igényét sértő jogcsclckvényck nem volnának meg* támadhatók. Ugyan milyen határidőket lehetne az cgyességi eljárás megindításától számítani. Mint már megokoltam, a csődnyitástól a csődeljárás befejeztéig folyó idő, már a semmis cselckvények ideje, ha pedig azt mondjuk, hogy ez idő alatt eszközölt csődigényt sértő jogcsclekvényck csak megtámadhatók, akkor ez nem számitható onnan. Kétségtelenül határidő a csődnyitási kérvény beadá* sától, illetőleg a visszafizetések megszüntetésétől a csőd* nyitásig, valamint e határidőkel 15 nappal megelőző idő ^ ponttól a csődnyilásig terjedő idő is, valamint a 27. §. utolsó bekezdésében mcgszabolí 6 hónap, a 28. §. l*ső bekezdésében megszabott 2 év is, ez utóbbi kettő pedig expressis verbis a csődnyiíástól számítandó, már pedig, ha az eljárás megindítása clőíli időben a 27—28. §*ok ellenére eszközölt jogcselckvények nem volnának megtámadhatók, e határidők pedig a 88. §. 2. bekezdésének esetében az utolsó mondai értelmében az eljárás megindításától számi* tandók, ugyan mit lehetne ez időkön belül és mit nem lehetne ez időn tul megtámadni. A csődnyitástól számitoll határidőket, nézetem szerint ugy kell elképzelnünk, mint egy számsort. Közepén a nulla helyén áll a csődnyitás, jobbra, a pozitiv számok helyén a formális csőd, kutatnunk inkább a materiális csődöt kell. Elindulunk tehát negatív irányban, a materiális csőd kezdő idejét feltaláljuk a csődnyitási kérvény beadása, illetőleg a fizetések megszüntetése külsőleg felismerhető lényeine'c időpontjában, Nem okoz nehézséget ez a 88. §. 2. bekez* désénck esetében sem, amikor az utolsó mondat értelmében a csődnyitás, tehát a nulla helyére az eljárás megindítását helyettesítjük be, s a fizetésképtelenséget külsőleg felismer* hető lényekben keresve feltaláljuk a bukott fizetéseinek megszüntetésében, illetőleg a kényszeregycsségi eljárás meg* indítása iránti kérvény beadásában, melyek időpontjai, illetőleg a 27. §. 3. pontja értelmében az ezeket megelőző 15 nap lesznek a megtámadható jogcsclckvényck kezdő* pontjai. Hatáskör, illetékesség. 1912:LIV. Í.--C 23. §. l--ső bekezdése. Az 1881. évi XVII. l.*c. első részének III. fejezetében szabályozott pereket a polgári perrendtartás szerint illetékes bíróság előtt, vagy az előtt a bíróság előtt is meg lehel indítani, amely a csődnyifást elrendelte és'ha a per, tekintettel az értékre nem tartozik ennek a hatáskörébe, az elolt a járásbíróság elölt, amelynek területén a csődnyiíási elrendelő bíróságnak székhelye van.