Miskolci jogászélet, 1926 (2. évfolyam 1-12. szám)

1926 / 9. szám - A választott biróságokról s a kereskedelmi és iparkamarák szerepéről a választott biróságok alakitása körül [1. r.]

ÍO MISKOLCI JOGÁSZÉLET (W) rozik a lömegbc visszatéríteni a megtámadható jogcselek* mény utján szerzett javakat; mégis azzal a külömbséggel, hogy a jogutód nem fordulhat a tömeg ellen a viszontteljesítés visszatérítéséért, hanem csak a jogelőd ellen. A 35. §. 2. bekezdése értelmében a megtámadási jog jóhiszeműségük ellenére is gyakorolható, ők ugyanis a hagyaték erejéig az örökhagyó személyét helyettesitik. Minthogy a törvény külömbséget nem tesz, e bekezdés rendelkezései a jogutód örököseire is alkalmazandók. Csf. 36. §. A est. 36. §--át az 1912. LIV. tc. 23. §. 1. bekez* désének utolsó mondata hatályon kivül helyezte, helyébe az 1911. I. tc. 207. §-a és megfelelő rendelkezései léptek. Csf. 37. §. A megtámadási jog a csődnyitás napjától számított hal hó alatt elévül. E rendelkezés indokát a megtámadási jog szigoruságában találja, ugyanis a forgalom biztonsága nem türi meg a hosszas bizonytalanságot. — Az elévülés félben szakadására és nyugvására az általános szabályok irányadók. Az 1926. évi március hó 5 napján életbelépett 1410—1926. M. E. sz. rendelet kapcsán szükségessé vált a cikksorozat kezd2fén jelzett 4070—1925. M. E. sz. rendelet helyett a kényszeregyezségi eljárásnak csődeljárásba való átmenetele esetén a csődmegtámadási jog körében történt módosulások ismertetésének az uj rendeletre való hivatkozás, azért azt a következőkbe pótlólag beiktattam, bár a cikk szempontjából változásokat a 4070—1925. M. E. sz. rendelet megfelelő szakaszai nem tettek. A csődtörvény 27. és 28. §*aiban meghatározott határidőkhöz ujabb határidőket füz az 1410—1926. M. E. számú úgynevezett csődönkivüli kényszercgyezségi eljárásról szóló felhatalmazási rendelet 88. §. 2. bekezdése mely szerint: „Ha a bíróság hivatalból vagy az eljárás megszüntetésétől számított tizenöt nap eltelte előtt előterjesztett levelemre az adós ellen csődöt nyit, az egyezségi eljárás megindításának joghatálya a csődnyitásig fenmarad. 27. és 28. §-ai értelmében a csődnyitás napjától számítandó határidőket az egyezségi eljárás megindításának napjától kell számítani." Az ilykép megnyitott csődben az egyességi eljárásban történt bejelentés joghatálya, amennyiben a bejelentés megfelel az 1881. XVII. tc. idevonatkozó rendelkezéseinek, fennmarad és a csődben az idézett tc. Az eljáiás megindításának joghatályáról a rendelet III. fejezett intézkedik a 19 — 23. fokban. 19. §. Az egységi eljárás megindításának jogh.iíáiya azzal a nappal áll be, amelyen a hirdetményt az eljáró bíróság hirdetőtáblájára kifüggesztették. 20. §. Az adósnak a kérvény benyújtása napjától kezdve az eljárás megindításáig nem szabad ingatlanait elidegeníteni, vagy megterhelni, vagyonához tartozó dolgon, vagy jogon külön kielégítési jogot engedni és róluk élők között ingyenesen rendelkezni. Az eljárás megindításától kezdve az 1. bekezdésben felsorolt jogügyleteknek, valamint oly ügyleteknek hatályosságához, amelyek az üzlet, a gazdaság, vagy a kenyérke* rcscl folytatásához rendszerint nem tartoznak, a vagyonfelügyelő hozzájárulása szükséges; ingyenes jogügylet azonban ily hozzájárulással sem lehet kötni. Az adós köteles az üzlet, a gazdaság, vagy a kenyérkereset folytatásához tartozó jogügyletet is abbanhagyni, ha az ellen a vagyonfeU ügyelő kifogást íesz. A vagyonfelügyelő a befolyó pénz átvételéi, fizetések, vagy más kötelezettségek teljesítését magának tarthatja fenn a magánegyesség létrehozására, rendelkezésre álló határidő tartama alatt ez az utóbbi rendelkezés nem nyer alkalmazást. Oly cselekmény, amelyet az adós az 1. bekezdés el'cnére, vagy a 2. bekezdés esetében a vagyonfelügyelő hozzájárulása nélkül, vagy kifogása, avagy fentartása elle* nére végzett, az egyességi eljárás befejezetté nyilvánításának előfeltétele alatt (55. §.) a hitelezők irányában hatálytalan. Megfelelően állanak az oly jóhiszemű harmadik személyek javára szóló szabályok, akik nem jugosulí sze* mélytől viszterhes ügylettel szereztek jogot. Az előbbi bekezdés alapján beálló hatálytalanságot nem lehet többé érvényesíteni, attól az időponttól számított hat hó eltelte után, amikor a hitelező a hatálytalanság érvényesitheiővé voltáról tudomást szerzett. Az eljárás befejezetté nyilvánításától számított tíz év eltelte után a hatálytalanságot többé egyáltalában nem lehet érvényesig teni. A hat hónapi határidő folyására az elévülés szabályai megfelelően állanak. Az adózónak szabad rendelkezésre igénye van oly összegre, amely a saját és ama személyeknek tartására szükséges, akiket jogszabálynál fogva eltartani köteles. A valóságban befolyó tiszta jövzdelemnck háromnegyed részénél többet azomban e célra nem lehet igénybe venni. Az egyességi eljárás megindításától kezdve az adós vagyonához tartozó dolgokra és jogokra végrehajtást — ide* értve a zárlatot és szoroszárt is, — elrendelni vagy foganatosítani nem lehet. Ez a rendelkezés azomban nem gá* tolja, hogy a bérbeadó vagy haszonbérbeadó kérelmére a törvényes zálogjoggal terhelt ingókra a bíróság az 1881 : LX. te. 225. §* alapján biztosítási végrehajtást elrendeljen, vagy foganatosítson. Nem gátolja továbbá az érintett ren* delkezés, hogy a biróság kérelemre az ipari munkaadóval magánjogi szerződés alapján jogviszonyban álló munkavállaló munkabérköveíelésének behajtása végett, ha a munkavállaló órabér, napszám, vagy hétszám szerint fizetik, a követelés egész összege erejéig, egyébként legfeljebb havi kétmillió kor. erejéig végrehajtást rendeljen el, vagy foganatosítson ; nyugdijkövetelés tekintetében ily végrehajtásnak legfeljebb havi egymillió korona erejéig van helye. Ha az egyezségi eljárás megindítása előtt fogana* tositották az adós vagyonához tartozó dolgokra vagy jogokra zárlatot, vagy szoros zárt, a biró az érdekeltek meghallgatása után elrendelheti megszüntetésüket és feloldásuk végett a zárlatol foganatosító bíróságot megkeresheti, ha az adós üzlete, vagy gazdasága a zárlat, vagy szoros zár feloldása mellett is előreláthatóan ugy lesz fotytathaíó és ellenőrizhető, hogy a zárlat, vagy szoros zár által biztosi* | tani kívánt követelés kielégítésére szükséges fedezet ren* delkczésérc fog állani. A megszüntetésről a zárlatot foga* naíositó bíróságot értesíteni kell, a zárlatot foganatosító biróság pedig köteles az egyezségi biró említett megke* resésének eleget tenni. A zárlat alól ily módon felszabaduló vagyontárgyak után befolyó jövedelmet, vagy. az esetleges értékesítésükből befolyó ellenértéket elkülönítve kell a 46. §. 2. bekenek megfelelően kezelni. A zárlat, vagy szoros zár megszüntetése nem érinti a végrehajtás egyéb* kénti joghatályát. Ha az eljárást befejezik, vagy csőd elrendelése nélkül megszüntetik, a zárlat, vagy szoros zár alatt volt vagyontárgyakat, vagy ellenértéküket vissza kell bocsátani a zárlatot foganatosító biróság rendelkezésére. Ily esetben a vagyonfelügyelő a visszabocsáíandó vagyon* tárgyak átlagának megóvásáról az eljárás befejezése, vagy megszüntetése után is (87. §*a bek.) mindaddig gondos* kodni köteles, amíg a vagyontárgyaknak a kirendelendő zárgondnok kezelése alá bocsátása végbemegy. Ha a biró az adós vagyonához tartozó dolgokra, vagy jogokra az eljárás megindítása előtt foganatosított zárlat vagy szoros zár megszüntetését az előbbi bekezdés értelmében el nem rendeli, megkeresésére a zárlatot foga*