Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)
1925 / 6. szám - A csehszlovák köztársaság alkotmánya [1. r.]
Eíső évfolyam 6. szám Miskolc, í 925 június SKOLCI JOGASZELET JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY A MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA ÉS A MISKOLCI ÜGYVÉDI KAMARA HIVATALOS LAPJA MEGJELEN HAVONTA EGYSZER Szerkesztőség és kiadóhivatal : Jogakadémia, Miskolc, Városháztér FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. PUTNOKI BÉLA ügy ved. a jogakadémia jog- és államtudományi államvizsgálóbí'zottságának k ültagja ELŐFIZETÉSI D I J: Egész évre 90.000 K„ félévre 45.000 K. Egyes szám ára í6.000 korona TARTALOM: Zsedényt Béla dr. jogakadémiai tanár: A csehszlovák köztársaság alkotmánya. Henszelmann Aladár dr. egyetemi m. tanár, jogakadémiai c. ny. r. tanár, máv. felügyelő és kórházi főorvos: A törvényhozás szerepe a tuberculosis leküzdésében. — Láng Lajos dr. miskolci ügyv.: Bűnügyi védők egyesülete. — Mtkíer Károly dr. egyetemi m. tanár nyug. miskolci jogakadémiai ny. r. tanár: A közigazgatás és a bíráskodás elválasztása az ev. egyházban. '-> Szűcs Jenő városi aljegyző : A trianoni békeszerződés állampolgársági rendelkezései (Befejező közlemény) — ífj. Mtkuíecz Antal III. é. joghallgató : Az állam magángazdasága. (Második folytatás) — Záhorszky Gyula dr. kir. törvényszéki bíró : Az í886 : XVI. tc. Í5. §. magyarázata. (Második befejező közlemény). — KÖNYVSZEMLE : Bruckner Győző dr. : Gróf Apponyi Albert hét előadása. — Zsedényí Béla dr. : Gróf Tisza István összes munkái. — Zsedényt Béla dr.: Eöttevényi Olivér, Emlékbeszéd Nagy Ernő felett. — JOGAKADÉMIA hivatalos hirei. ÜGYVÉDI KAMARA hivatalos hirei. - HÍREK. y*\ A csehszlovák köztársaság alkotmánya Mialatt a központi hatalmak gigászi élethalálharcukat vívták az ententehatalmakkal a világháborúban, az entente készséggel ragadva meg minden ütőkártyát, melyet az ellenség gyöngítésére kijátszhatott, a leghathatósabban kecsegtette és támogatta az osztrák-magyar monarchia keretébe tartozó nemzetiségek szeparatísztíkus törekvéseit. A kecsegtető eszközökben nem válogatva és azokat a cél szentesítése alá bocsátva, elígérkezett a leghihetetlenebb utópiák szolgálatára is A győzelem küszöbén és a benyújtott váltók esedékességének a súlya alatt pedig, a békét és emberi jogokat szerző apostol szerepébe öltözve diktálta a legyőzött nemzeteknek a jövendő élet feltételeit a hódító jogán, de a benyújtott adóslevelek gavalléros kiegyenlítése árán. A háború kitörésével a nemzetiségi kérdés ugy Magyarországon, mint Ausztriában a legaktuálísabbá, némely tekintetben azonban akuttá is vált. Míg a nemzetiségek legnagyobb része és azoknak érettebb elemei teljes szívvel és lélekkel küzdöttek együtt a monarchia államalkotó népeível, mert megértették, hogy eme óriási harc erőpróbája csak a megértés és megbecsülés útját egyengetheti s győzelem esetén a belső ellentétek elsimulását és a hűség teljes és méltó elismerését hozhatja magával, addig a fanatikus agitátorok már lángra is lobbantották a hosszú idők alatt elkészített csóvát. Serény, de nem túlságosan gerinces munka folyt a több diplomáciai érzékkel bíró népvezérek keze alatt is, kik a kitört világégésben egy kétoldalú biztosítás feltételeit igyekeztek megalapozni s míg egyrészt a központi hatalmak vereségén munkálkodva, megálmodott légváraik alá építettek szilárd talajt, a győzelem eshetőségeível ís számolva, szorgalmasan szállították a legnagyszerűbb hűségnyilatkozatokat. A legenergikusabb munka a szeparatísztíkus törekvések megvalósítására a csehek részéről folyt. Arra, hogy a csehek már az első pillanattól kezdve mennyire tisztában voltak a háború kitörésével megnyílt lehetőségekkel, jellemzően mutat rá Soukup, a cseh „honalapítók" egyike : „Aís darum der Weltkríeg ausbrach, zuckte es wíe Erleuchterung durch alle tschechíschen Hírne> dass víelleícht jetzf der Moment hvrandámere, der endíích die Eríölíung der tschechíschen Messíashoffnungen bríngen werde." 3) E törekvések, értve alattuk, kizárólag a csehek szeparatísztíkus törekvéseit és azt ís Ausztria kebelében, mély és komoly gyökeret vertek. Az elégedetlenkedések erős lobbot vetettek már a háború előtt ís a hazaárulásí pörök előzményeiben és lehetetlenné tették Ausztriában a háború alatt egy jó ideívt a hadviselés érdekei miatt, a parlamentáris kormányzatot. A legerősebb és egyszersmind leghatékonyabb munka azonban a cseh emigránsok táborában folyt. Ok készítették elő a háború alatt az entente árnyékában a cseh-szíovák állam kíal'kulását, munkájuk gyümölcsöket termett és ők azok, akik ma ís, az aratás után, a hatalom polcain a „felszabadított" népek jövendő élete felett, szerzett jogaik méltánylásaként, rendelkeznek. Tagadhatatlan, hogy óriási munkásság előzte meg az elért eredményeket s hogy e „honalap í ók" kellő államalkotó képességgel ís bírtak. A kellő ítélőképesség, a pillanat és az eredmények által megkívánt higgadtság, önismeret és a történelem erőinek az ismerete azonban már hiányzott belőlük. Két megtört és agyongázolt nemzet kíuzsorázásán épült fel az uj államalakulat és egy testvérré fogadott és elámított rokon kijátszásán. A honalapítók legfőbb ereje mégis csak a forradalmi szellem volt, amely a Habsburgok, a németek és a magyarok elleni gyűlöletben csúcsosodva kí, az uj keretek megállapításánál bíróul az ész, jog és igazság helyébe legelsősorban a rombolást és a gyű1 öleiét hívta. 1 Dr. Franz Soukup: Der tschecho-slovakísche Staat. Handbuch der Politik. II. Berlin, 1920. Miskolci Ügyvédi Kamara 666/1925. sz. határozata értelmében a Kamara tagjai a lapot tagdijuk fejében kapják.