Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 2. szám - Az 1843. évi büntetőjogi javaslat szerepe a magyar börtönügyben [1. r.]

8 MISKOLC! JOGÁSZÉLET (28). Itt tehát a második hiány; a bölcselet-logika nem tanulása! A harmadik a szemináriumok nem látogatása, a dolgozásban részt nem vétel. A szemináriumi dolgozás a tanár és a tanulótársak felügyelete, illetve ellenőrzése alatt síkeres kétoldalú dolgozás; nyomban ott a bírálat, a tévedések kiigazítása; a hallgatót önállóságra szabatosságra, önálló gondolkozásra, határozott fellépésre tanítja, szabatos beszédre, jogászi kifejezésekre szoktatja, gondolkozásra, fegyelmezettségre utalja, ambícióit növeli, elméleti tanultságához gyakorlati színt ad; alig lehet valamire való jogász, aki szemináriumi munkásságot ne végzett volna, talán nem mondok sokat; egész jogászi pályára, az egész életre kihat. . . Az elmondottakon kívül negyedszer, de ha ugy tetszik, első helyen komoly figyelmet érdemel a díszszertácíók kérdése is. Suly volna helyezendő arra kiváltkép, hogy ezek a doktori felavatást megelőző értekezések önállóságához semmi kétség ne férjen, hogy azok önálló tudományos buvárlatoknak a szülöttei legyenek, valóban írásbeli erőpróbái az egyetemi évek szorgalmának és munkásságának. A hiányok pótlására a mód adva van: A művelődéstörténetből és a filozófia-logikából legalább a kollokváíást kötelezővé kell tenni. Ilyen helyes kötelező kollokváíásí rendszert már meg is teremtett a közgazdaságtudományi-kar modern szervezeti és tanulmányi szabályzata. (272—í 920. eh. 9. számú rendelet.) Az eredményes szemináriumi munkásságot kötelezővé kell tenni. A doktori értekezés tanárok szigorú felügyelete mellett az egyetemen volna megírandó. A mostani jogászgenérácíónak pedig melegen ajánlható, egészítse ki — márcsak saját érdekében is — tanulmányait filozófiával (logikával) és művelődéstörténettel. Hiszen nem is kell oly emberfeletti munkát végezni: van például Nagy Józseftől: A filozófia története, egyszerű, világos, könnyen tanulható ; mellette a Bőhm logikája. A művelődéstörténetből már nehezebb kérdés, mert összefoglaló munkák hiányosak, tévedésektől hemzsegők, vannak azonban igen jó részletmunkák, mint például dr. Erdélyi Lászlótól í Az ősi művelődés és a keresztyén társadalom szervezése, ami aztán valamelyik történeti munkával tovább folytatható, kiegészíthető. A Miskolci Jogászélet beköszöntő számából is megállapítható, hogy a jogászi nevelés hiányainak pótlására igen alkalmas tényezőnek mutatkozik; ezzel valóban fontos hivatást fog teljesíteni addig is, amíg a nagyok is végre rá jönnek arra, hogy a jogászi nevelésünk hiányosságainak pótlása bizony sürgős, szükséges és üdvös lenne! Dr. Baranyai Károly Az Í843* évi büntetőjogi javaslat szerepe a magyar börtönügyben* í. Az Í843. évi büntetőjogi javaslat — mely számos törvényjavaslatunk között a legnagyobb joggal tarthat számot az eredetiség szép jelzőjére — azoknak a szellemi törekvéseknek produktuma, melyek hazánkban a rendiség bástyáinak áttörésére vezettek. s) J) í79í/92-ben történt a kodífíkácíóra az chő komolyabb kísérlet Ez a munkálat a francia események hatása alatt demokratikus jellemvonásokkal dicsekszik, de már az Í827 évi munkálatokból ismét kitűnik, hogy a közreműködő szakférfíak Amidőn Széchenyínk lángeszméje bevilágította a „Nagy Magyar Parlagot" a rendek nálunk sem zárkózhattak el már a reformok elől. Mivel a Wesselényi Miklós az országgyűlési ifjak és Kossuth ellen indított politikai pörökben az ország régi törvényei nem adtak kellő oltalmat a vádlottaknak de meg bölcsen tudták a reformátorok, hogy a szabadság sorsát igazán csak az eljövendő büntetőjogi kodífíkácíó teheti tűrhetővé — programmjukba felvették a büntetőjogi kodífíkácíót is. Széchenyi Stádiuma világosan formulázta a kodífíkácíó feladatait. Ideje is volt a kodífíkácíónak, mert bár igazságszolgáltatásunkban nem fejlődhetett ki oly rendszeres kegyetlenkedés, mint a műveltebb nyugati államokban, — mégis az a kép, amit a régi magyar igazságszolgáltatásról Eötvös, Kölcsey, Deák, Szemere és Bölöní Farkas Sándor, Zsoldos Ignác, Gorove István, Lugossy József felszólalásaiból különösen a hazai börtönök állapotát illetőleg alkothatunk — nagyon szomorú! 2) A közvélemény Széchenyi és a többi újító lelkes agítácíója folytán annyira erősödött, hogy a reformok keresztülvitelére az J839—40# évi országgyűlés már kedvezőnek mutatkozott. De a konzervatívok és Deák ís átlátta a reformok szükségét. Ilyen körülmények között jött létre az Í840. évi V. te, mely a büntető és javító rendszer kidolgozására országos választmányt küldött kí. A Kancellária a kodífíkácíót az Í827. évi javaslatra akarta szorítani, a munkálatok azonban túlnőttek a törvény korlátain. A bízottságot nagy feladatában támogatta a közönség ís. így különösen Szalay László3), Bezerédí István, Klauzál Gábor, Eötvös József és Lukács Móric, — a vármegyék és Kossuth — az utóbbi a történelmi nevezetességű Pesti Hírlapban. Előre vitte a bízottság munkáját Pulszky Ferencnek Míttermaíérrel folytatott levelezése is. Az akadémia pályatételek kitűzésével tartja ébren az érdeklődést.4) Könnyítették a választmány feladatát Dessewffy Aurél hozzászólásai a Világ c. lapban és hozzájárult a fogalmak tisztázásához a kor két vezéralakjának Kossuthnak és Széchenyinek elkeseredett vitája ís. Széchenyi ugyanis, — bár ő volt, aki a büntetőjogi reform témáját felszínre hozta, — a Kelet Népében ellenezte Kossuth törekvéseit, mert programmja sokkal általánosabb lévén attól félt, hogy a radikalizmus megosztja a nemzetet s hogy az ő fellépése a reform mellett még jobban növeli majd a szakadékot. Általában olyan volt a közhangulat, mint Franciaországban Voltaire és a Calas-pör idején 3. A nádor Í84Í. november 28-án hívta össze a választmányt, mely 45 ülésben vitatta meg részletesen a javaslatokat. A javaslat 3 részből áll. Az I. rész a Bűntettekről és bűntettesekről, a IL rész a Büntető eljárásról és a IIJ. rész, amellyel most bővebben óhajtunk foglalkozni a Börtönrendszerekről szól. A javaslat általában Széchenyi, Eötvös József, a ,,constitutíonen obvallare'* jelszavát tartották szem előtt. Az utóbbi az Í791 — 92. javaslattal szemben ilyenformán visszafejlődést mutat. 2) LI Fayer: az Í843. évi bjogi javaslatok anyaggyüjteményc. Budapest 1896. I. Í33. o. 3; LI Kondífíkáció c. dolgozatát a Budapesti Szemle Í840. márciusi füzetében és a Bűnvádi Eljárásról 184í-ben megjelent munkáját. 4) A büntetés céljáról, értelméről és elveiről.