Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 1. szám

16 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (16) nyelvenközre'adandó munkának magyar nyelven való kiadását is javasolták. A munka 4 szakaszban tárgyalja azokat a bevezető tanokat, amelyek elvezetnek bennünket a büntetőjog általános tanainak nagy problémáihoz. Az első szakaszban az alapfogalmakkal, nevezetesen a büntetőjog fogalmával, annak rendszeri helyével, melléktudoirányaival,' jellegével, feladataival ismertet meg bennünket a szerző. A második szakasz a krimínalaetíologiaí bevezetés. Itt 4 fejezetben mély éleslátással tárgyalja azokat a tényezőket, amelyek a kriminalitás előidézésére hatással vannak. A bevezetés után. rávilágít a kriminalitás fizikai és szociális tényezőire, nevezetesen a gazdasági jellegű tényezőkre, továbbá az élethivatás, lakóhely, szociális mozgalmak, a családi állapot és származás, majd az erkölcsi viszonyok, a kultúra, a szuggesztíó, hipnotizmus és egyéb szociális tényezőknek a bűnözésre való hatására, melyek után a kriminalitás antropológiai tényezői közül először a somatologiai tényezőket u. m. a testi, faji, kor és nemi, majd a pszihologiai tényezőket t. í. a lelki tulajdonságok, az átöröklés és a degeneráció, a bűntettes megelőző kriminalitásának hatását tárja mély alapossággal elénk és összegezi a kríminalaetíologíának jelentős eredményeit. Különös érdemét képezi a szerzőnek az, hogy a háború, valamint az azt követő jogrendszer változás és a legújabb időkben bekövetkezett gazdasági eltolódásoknak kriminalaetiologíai szempontból való alapos megvizsgálásával, hazai büntetőjogászaink közül elsőnek foglalta rendszerbe ezen tényezőknek a kriminalitásra való hatását, miáltal a büntetőjog tudomány kutatásait nagy lépéssel vitte előbbre. A jogbölcsészetí bevezetésben (III. szakasz) a tudós éíeselméjüségével boncolgatja a történelmi idők folyamán kialakult azt a számtalan — egymástól alig hajszálnyira eltérő — elméletet, mely a büntetés célját van hívatva megállapítani. Az abszolút, nevezetesen a gyógyítási és megtorlásí, a relatív, u. m. a megelőzési és a XIX. század írói által megkonstruált, rendszerbe nem foglalható elméletek, valamint a közvetítő elméletek labirintusából biztos kézzel emeli ki azt az elméletet, melynek gyakorlati megvalósítása a kriminalitás csökkenését, így egy kevésbbé veszélyeztetett társadalom és állami rend kialakulását kell, hogy eredményezze. Végül müvének negyedik szakaszából kitűnik a szerzőnek az az óriási szorgalma, mellyel a büntetőjog fejlődésének adatait tárja elénk. A legrégibb babyloniaí jogtól az ind, egyptomi, zsidó, görög és római jogon keresztül rámutat arra a fejlődésre, amely a középkori germán, német és a kánonjog, valamint az olasz statútumok jogában jut kifejezésre, végül elénk tárul a büntetőjognak az az ugrásszerű lendülése, amelyet a Calas-esettel kapcsolatban Voltaire, Beccáría, Howard fellépése idézett elő, majd megismerjük belőle a magyar büntetőjog mai állapotát és a legújabb idők büntetöjogtudományát. Az egész munkát a tudós alapossága, mély éles látása és óriási szorgalma jellemzi, A mű szerkezete a legszigorúbb kritikát is kiállja, a forrásmunkák és a vonatkozó irodalom pontos felsorolása lehetővé teszi azt, hogy ezen mű alapvétele mellett bárki önálló kutatást végezhessen. Milasovszky László. Zsoldos magántanfolyam, Budapest, VII. Dohány-ucca 84. Telefon József Í24—47. Előkészít pol-gári, kereskedelmi iskolai, gimnáziumi magánvizsgákra, érettségire. A jogakadémia és a várossal kötött szerződés Felsömagyarország megszállása, az ezt követő menekülés az ősi eperjesi Collégiumot végveszélybe döntötte, kétségessé tette megmaradását a kebelében működő jogakadémíának is. .. . *.. ,t A Miskolcon otthonra talált jogakadémiát a. vészes vihar átküzdése után újra örvény szélére juttatta az állami fízetéskíegészítés Í923. évi szeptember í-tőí való megvonása. A fenntartó hatóság azonnal .tárgyalásokba bocsátkozott dr. Hodobay Sándorral, Miskolc thjf. város polgármesterével, hogy a nagymuítu főiskola fennmaradása továbbra is biztosíttassék. E tárgyalások eredményekép a város közönsége, törvényhatósági bizottsága utján az eddigi helyiség és egyéb segélyezésen kívül elvállalta három tanszék fenntartását a vele járó költségekkel együtt. Azonban a miniszteri jóváhagyás késett s a hosszú jogakadémiai válság befejezéséül csak í 924. szeptember í2-én történt | meg I68U86—Í924. IV. ü. o. szám alatt. A belügyminiszteri jóváhagyás megnyerésénél igen nagy érdemeket szerzett Geduly Henrik, a tiszai ág. hítv. ev. egyházkerület püspöke, Zelenka Lajos, a tiszai ág, hítv. ev. egyházkerület felügyelője. Az akadémia fennmaradása körül ezenkívül érdemeket szereztek : a város közönsége, élén Hodobay Sándor dr, polgármesterrel, akinek buzgalma folytán a felsőimagyarországí protestáns rendek által századokkal ezelőtt Eperjesen létesített főiskola kulturális értékét felismerve és nagyrabecsülve, a város annak fenntartási terheiből jelentékeny részt vállalt. De ezenkívül érdemeket szerzett az akadémia megmentése körül báró Radvánszky Albert egyetemes ev. egyházi és iskolai felügyelő, továbbá báró Prónay György miniszterelnökségi államtitkár, nemzetgyűlési képviselő, báró Kaás Albert nemzetgyűlési képviselő és Koszó István belügyminiszteri államtitkár, de sok jóindulatot tanúsított e téren Rakovszky Iván belügyminiszter és gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter, akiknek már ) 924. szeptember hó í7-én Nyíregyházán tartott ev. egyházkerületi közgyűlés köszönetét nyilvánította. A végleges szerződés aláírása november 10-én történt meg ünnepélyes keretek között, melyen megjelentek a város, az ev. egyházkerület és a jogakadémia képviselői. Magát a szerződést az evangélikus egyházkerület nevében Zelenka Lajos egyházkerületi felügyelő és Geduly Henrik püspök, a város nevében pedig Hodoba.y Sándor dr. polgármester írták alá. Mint jelenvolt tinnepélyességí tanuk pedig a következők irták alá: Brackner Győző dr, dékán, Ltchtenstein László, Nemes Károly, Tóth József, Sztehlo Zoltán dr., Obetkó Derső dr., Hacker Ervin dr., Silbtgtr Bertalan dr., Daszik Lajos, Plank Miklós dt* és Csengey Gusztáv. .IUMÍ auv/qíiq őbhfeii 1*uíü A szerződésben biztosítja a város 8 tanszék közül három fenntartását, még pedig a magyar törvénykédfésí, kereskedelmi, váltójogi j a közigazgatási-, pénzügyi és közgazdaságtan statisztikai tanszék fenn* tartását. A három! tanszék fenntartására a város' áfc állami rendszerű VI. fizetési osztálynak első fokozata szerinti fizetést folyósítja. Ezen állások után járó nyugdíjjárulékokat is a város fizeti. A város által fenntartott tanszékeket egy a mindenkori egyházkerületi v-fek-