Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)

1925 / 7-8. szám - Büntetőjogi gondolatok 1. [r.] A Büntetőnovella ajándéka

Í4 MISKOLCI JOGÁSZÉLET 026) Büntetőjogi gondolatok Y X L VA Büntetőnovella ajándéka Balogh Jenő ígazságügyminisztersége idején erős áramlat indult meg a büntető jogszolgáltatás javító célzatának kídomborítására. Emlékszem az akkori lel­kiséggel telített hangulatra, a hivatalos körök paragra­fusok fölé való lendülésére; emlékszem a hatásra is, amelyet a nemrégen elhalt tudós püspök, Físcher­Colbríe, ily irányban a közhangulatra gyakorolt — főleg a rehabilitáció kérdésében. Bemolák Nándorral, Geröcz Kálmánnal való emelkedett eszmecseréiket magam is élvezettel hallgattam a kassai püspöki aulában. A rehabilitációs tárgyalások kiinduló pontja az volt, hogy a földi igazságszolgáltatásban ís minél tel­jesebb legyen a megtisztulás, a bűnös tisztán lépjen vissza a börtönből a társadalomba, a büntetett előéleti jelleg bizonyos körülmények közt magától megszűnjék. Ez az emberséges irányzat ma már oár államban tör­vénybe cíkkelyeztetett; nálunk azonban az igazságügy­minisztérium valamelyik fiókjában felejtődtek az erre vonatkozó javaslatok. Egy mély etikai tartalmú tör­vényünk maradt mégis abból a korszakból: az 1908. XXXVI. tc. alatt becíkkelyezett u. n. Büntetőnovella. Ez a törvény valóságos ajándék, kiérdemelt ke­gyelmi tények forrása — azok számára, akiket jórészt életkörülményeik mostohasága (egyéni elaljasodás nél­kül) vitt a bűnözés területére. Különösen a büntetés­nek próbaidőre való felfüggesztésére és a próbára­bocsátásra áll ez. Ezek az intézkedések arra a jogböl­cseleti (hasznossági, egyben etikai) tételre vannak építve, hogy nem szabad az emberek szenvedését ma­teriális büntetésekkel szaporítani ott, ahol anélkül ís célt érhet az állam jogszolgáltatása. A büntetőtörvény í. §-a tudvalevően a felnőt­tekre a francia-belga rendszert vette át, vagyis a bün­tetést kiszabja, aztán próbaidőre felfüggeszti; a törvény 2Í. §-a pedig a fíatalkoruakra az amerikai rendszert vette át, vagyis kí se szabja a büntetést, hanem tár­sadalmi patronage ellenőrzése mellett próbára bocsátja a bűnöst. A Büntetőnovelía í. §. alkalmazásakor tehát a bíróság a tényeket leszegezí, a bűnösséget kimondja, a büntetést kiszabja; de a büntetést nem kell kiállani — legalább egye őre! A bűnös nincs materiálisán ­szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel — sújtva, csupán erkölcsileg bűnhődik, bűnössége megállapításával. Amikor így a Büntetőnovella a minél kevesebb szenvedés-okozás célszerűségi alapjára helyezkedik, látszólag szembekerül a büntetőjogrendszerünk szelle­mével, mert a BTK.-nak — a min. indoklás szerint — nemcsak a célszerűség, a hasznosság, hanem az igaz­ságosság ís alapelvét képezi; az igazság pedig azt kí­vánja, hegy a bűnös valóban megbűnhődjék. Ámde én azt hiszem, hogy ez a hivatalos gon­dolatmenet sántít. Megérzik rajta a bürokrácia akta­poros levegője. Az az elv, hogy szükségtelen szenve­dést ne okozzunk, hogy minél több embert minél na­gyobb boldogságra rásegítsünk, valójában nem hasz­nossági elv, hanem igen magas etikai szempont. Prohászka püspök már vagy 15 évvel ezelőtt rámuta­tott egy székesfehérvári kongresszuson, hogy az a belátásos elmélet, amelyet a Pázmány egyetemen ak­koriban „Jogbölcselet" címen előadtak, valójában evangéliumi és német materialista bölcsészeti tételek míxtum composítuma. Ily szemüvegen kell nézni ezt a min. indoklást ís. Mert nemcsak a célszerűségnek, hanem az igazságosságnak ís követelménye, hogy a szükségtelen szenvedés kevesbbedjék és a mentől na­gyobb boldogság és jólét növekedjék a földön. Ez összhangban van a legfőbb Codex, a legemelkedettebb Törvénykönyv, az Evangélium tanításával és így maga az igazság. Amikor tehát a bűnöst erkölcsileg büntetjük, ak­kor eleget tettünk a BTK. hasznossági és igazságos­sági alapelvének egyaránt. Vagyis : az igazság kí van elégítve a Büntetőnovelía erkölcsi természetű hüntető sanctíóíval ís. A fontos csak az, hogy ezt az előnyt csak azok élvezzék, akik az eset körülményei szerint érdemesek arra, hogy a materiális büntetés hátrányaitól megkíméltessenek. Ezért fontos az is, hogy e §. alkal­mazása ne ötletszerű, hanem céltudatos legyen. A Bn. 3. §. kimondja, hogy „a büntetést nem lehet végrehajtani, ha az elítélt ellen 3 év alatt bűn­vádi eljárás nem volt folyamatban." így van a tör­ványbe megszövegezve a novella próbaidős büntetés — felfüggesztése. Ha már most áll az a fentiek szerint, hogy az igazság megelégszik az erkölcsi büntetéssel, az eset körülményeínéi fogva privilegizált bűnös 3 évig élt a büntetés Damokles kardja alatt és ezen idő alatt ís méltónak mutatkozott a büntetlenségre, kérdem, mi akadálya lehet annak, hogy a 3 év elteltével ne csak a büntetéstől, hanem a büntetett előélet foltjától ís megszabaduljon ? A háború és a forradalmak megfertőzték az em­berek gondolkodását. Szépen fejti ki Romáin Rofland „Cíéramboult" c. nagyszerű munkájában, hogy a há­ború az erős jellemeket erősítette, a gyengéket még jobban gyengítette. A tömegnarkózís máig se szűnt meg teljesen és az halomszámra hajtotta és hajtja ál­dozatait a bűnözés területére. Csak a minap ült előt­tem a vádlottak padján egy főhadnagy, akí egy urí­asszonynak képtelen, korcsmába — .vagy mondjuk itt : lövészárokba — való gorombaságokat mondott. Béke­beli időkben ilyesmire nem emlékszik az ember. Vagy többször áll tárgyalószobámban előttem egy pap, akí a forradalmak óta faluja békéjének megrontója lett. És ez így megy végig a Btk-n, le egész az Okolícsá­nyíak, Froreíchok és Lédererekíg. Mily szívesen segítené a bíró folt nélkül vissza a társadalomba azt a bűnöst, akí erre még igényt tart­hat, aki még el nem aljasodott. Mert hisz aljas motí­vum fenforgása mellett úgyis törvényes akadálya van a Bn. alkalmazásának. Ha egy egy-szakaszos törvénynyel kimondatnék, hogy a Bn. 3 évi próbaidejének elteltével a büntetett előéletű jelleg ís megszűnik, akkor a késlekedő reha­bilitáció legalább a Bn. területén megvalósulhatna* Ambrózy Ágoston ár. KÖNYVNYOMDA KÖNYVKÖTÉSZET ÍRÓSZEREK RAKTÁRA MAGYARJÖVŐ Nyomdaüzem és Lapkíadóvállalat Rt. Miskolc, Hunyadí-ucca 21 — Telefon: 8 82 Lakodalmi, eljegyzési és báli meghívók, falraga­szok, könyvek, mindennemű hivatalos és üzleti nyomtatványok ízlésesen és olcsón készülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom