Miskolci jogászélet, 1925 (1. évfolyam 1-12. szám)
1925 / 1. szám
Első évfolyam 1. szám Miskolc, 1925 január MEGJELEN HAVONTA EGYSZER Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jogakadémia, Miskolc, Városháztér FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. PUTNOKI BÉLA ügyvéd, a jogakadémia jog- és államtudományi állam vizsgálóbizottságának kültagja ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 90. 000 K., félévre 45. 000 K. Egyes szám ára 8000 korona TARTALOM: Beköszöntők. — Szilágyi Antal dr. egyetemi m. tanár, miskolci kir. törvényszéki tanácselnök: A valorizáció és a vétlen felelősség. — Hacker Ervin dr. egyetemi m., miskolci jogakadémiai ny. r. tanár: A párisi Depot és Concíergetie. — Záhorszky Gyula dr., miskolci kir. törvényszéki biró: A birói és ügyészí szervezet reformjának szükség és időszerüsége. —Sztehla Zoltán dr., miskolci jogakadémiai ny. r. tanár: Magánjog és papyorología. — Forgács Dezső dr. ügyvéd, a Miskolci Ügyvédi Kamara titkára: Az ügyvédi rendtartás reformja. — Szontagh Vilmos dr. pénzügyi tanácsos, Gömör-, Kishont vm. tb. főszolgabirája: Az állameszme és a particularís önkormányzat. — Obetkó Dezső dr. egyetemi m.. jogakadémiai ny. r. tanár: A közigazgatási tisztviselők képzettségének fokozása. - KÖNYVSZEMLE: Buckner Győző: Dr. Balogh Albin, Müvelődés Magyarország földjén a magyar honfoglalás előtt. Sztehlo Zoltán dr j "Wilhelm Schubart, Einführung in die Papyraskonde. — Milasovszky László: Dr. Hacker Ervin, Bevezetés a büntetőjogba. — JOGAKADÉMIA: A jogakadémia és a várossal kötött szerződés. — ifj. Tornán Kálmán: A jogakadémiai diákmenza ügye. — Pályázati hirdetmény az í924-25. tanévben kitüzött pályatételekről. — Hirek. BEKÖSZÖNTŐ Jog akadémiánk dékánjának és tanári karának megtisztelő megbízásából utnak indítom e szakfolyóiratot, mely ujszülött a miskolci sajtóban, E nemben az első szakközlöny, városunk falai között és ha testvértelenségéhez bátorítást keres, első sorban meríti ezt abból a köteles önkritikából, amellyel hasonló esetekben mérlegelnie kell létjogosultságát és fennmaradásának megkívánt előfeltételeit Egy jogi szaklapnak a szerkesztése és kiadása, főleg a mai viszonyok közt nem a könnyü sulyu feladatok világából való s aki erre vállalkozik, aki ez uton elindul, kell hogy mindig eszébe jusson Anatole Francénak egy híres müve a Jardín d'Epícure, melyben bevallja az író, hogy egyszer a Tartarusban a kiváló lelkeknél érdeklődött, hogy mi is az emberi lélek) A válasz erre nagyon polifonikus volt, de ez a válasz bizonyára még szétágazóbb lett volna, ha az író történetesen az iránt érdeklődött volna, hogy mi a jog és annak tudománya — a juriszprudencia.. • Kant gunyos szelleme egykor azzal válaszolt erre, hogy a jogászok még keresik a jogot, dé az élet azt mutatja, hogy talán meg is közelíthetik, meg is találhatják, ha az elmélet és gyakorlat jogászai kezet fognak és egyesített erővel indulnak el megkeresésére... mintahogy egy szellemes jogi irónk elmélkedik erről az egykori nagy tudós Pulszky Ágost jogbölcseletéhez irt magasröptü kommentárjában. Városunk most abban a szerencsés helyzetben van, hogy a nagy történelmi múlttal bíró eperjesi jogi főiskola közintézményei sorába beiktatódott. E büszke tradíciókra visszatekintő főiskola tanári karában oly kulturértékeínk vannak, akik ragyogó elméleti tudásukat kész örömmel állítják e célok szolgálatába. De jelentős városunkban már azoknak a gyakorlati jogászoknak a száma is, akik az ujkori jogfejlődés állami, társadalmi és gazdasági nézőpontjainak a figyelembevételével hézagpótló szükségét látják egy oly szakközlönynek, amely a nemzeti jog gyakorlati érvényesülését is előbbre viszi egy lépéssel. E vállalkozásnak tehát ez acélja: közelebb hozni egymáshoz az elmélet és gyakorlat jogászait a jogélet minden ágában, a magánjog, a büntetőjog, pénzügyi jog, hiteljog, a köz- és polgárjog terén, harmóniát és kölcsönhatást teremteni a jog mivelői közt, egyuttal a müveit laikust is megismertetni a jogélet közérdekü szabályaival s jelenségeivel, mindenkor szem előtt tartva, hogy a ki a jogtudomány anyagából épít, az mindig hozzájárul hacsak egy kockával is az annyira óhajtott társadalmi rend és béke konszolidációjához. E vállalkozás kétségtelenül decentralizálja a fővárosi szaksajtót, de e merész lépést egyrészt igazolttá teszi, hogy városunk a haladásnak és kulturának ma már egy fejlettebb végvára, másrészt az uttörők reménysége és egy speciális feladat kör fontosságának tudata él bennünk, ha arra gondolunk, hogy az idősebb jogász generáción kívül főiskolánk hallgatóinak népes táborát, — akiknek megoldásra váró oly sok égető kérdésük van a diák szociális, a diák jóléti intézmények MISKOLCI JOGÁSZÉLET JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY
