Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 11. szám - A közigazgatási biráskodás kérdése 1877-1879. 2. [r.]

- 91 — nyilvánítottam a ház előtt már régen, tán mástél év előtt; és az idei budget alkalmával ismételtem, sőt tovább megyek, nem csak ezt ismertem el szükségesnek és annak idejében bármely téren lesz szó ezen kérdések rendezéséről, oda fogok hatni, hogy egy helyes alapokra fektetett, s az administrativ körbe be nem vágó, helyesen szervezett justice administrative felső fóruma állapíttassák meg. Sőt tovább megyek, nem mondok uj dolgot, hanem csak ismétlem, amit már mondtam : az iránt is szándékozom intézkedni, hogy minden egyes pénzügyi állami vagy átalában közigazgatási tisztviselő, a ki a törvényszék és szabályok ellenére vagy azok tekintetében elkövetett mulasztások folytán jár el és a feleknek kárt okoz: az anyagi kártérítés kérdése is szabályoztassék. (Általános élénk helyeslés.) A törvényjavaslatban, mely erre vonatkozólag a minisztérium kebelében már régebben ki van dolgozva, ezen kérdés körül is van írva, s e törvényjavaslat csak azért nem terjesztetett elő, mert a ház ily kérdésekkel nem foglalkozhatott.* A jelen országgyűlési választási campagne ideje alatt alig volt nevesebb jelölt, kinek programmjából hiányzott volna a közigazgatási bíráskodás behozatalára vonatkozó pont. Pauler, Kautz, Szilágyi Dezső, Csengery, Ivánka stb. stb. a jelen országgyűlés legfontosabb teendői közé sorolják ez<=n kérdést. Ugyanezen kérdésnek méltatására találunk a budapesti ügyvédi kamarának a törvényhozó testület elé terjesztendő sérelmi feliratában is.1) A közigazgatási bíráskodás szabályozásáról szóló pontja a felirat tervezetének következőképen hangzik: » A birói és közigazgatási hatalom elválasztását az orgánum és functio homogeneitásán nyugvó, természetes haladást jelző és érlelő állapotnak ismervén el, helytelennek tartjuk, hogy a jogállam e sarkelve alkalmazásának köi e a magánjog igazgatása terén is szükittetik a helyett, hogy az a közjogi igazgatásra is kiterjesztetnék. Közigazgatásunk törvényhozási szabályozását, közigazgatási jog és bíráskodás szabályozását a legsürgősebb teendők egyikének tekintjük. A míg az általános jogelvek elismerést nem nyernek a kormányzat terén s az egyén jogainak sértése végett az államhatalom ellenében független bíró előtt igazságot nem kereshet, addig jogbiztonság nem létezik; — és az elégedetlen társadalom és a törvényen kivül álló államhatalom ellentétes érdekeinek vészé yes súrlódásokhoz kell vezetniök, mig a törvény biztosított uralma a békés összhangot nem létesiti. Nálunk ez idő szerint a polgárokat legközvetlenebbül érintő pénzügyi igazgatás ugy eszközöltetik, mintha jogtörvények nem léteznének, mintha a pénzügyi érdeknek összhangban lennie nem kellene egyéb államérdekekkel s a társadalom gazdasági és jogi érdekeivel. Maguk a törvények gyakran elemi jogelvekbe ütköznek; a rendeletek chaoszában eligazodni és kötelességeit, melyek teljesítésében elkövetett legcsekélyebb mulasztásért kei-lelketlenül fenyíttetik, megismerni, a polgárra nézve csaknem lehetetlennévált; naponta flagrans jogsértések ejtetnek a fiskus által és a sértett egyén mellett hasztalanul szól a világos jog; az önkény és kegyelem, a zavar és visszaélések rendszerének mai uralma mellett a terhelt polgár helyzete hátrányosabb, mint 300 év előtt, midőn a fiskus képviselője a követelés valódiságára és mennyiségére esküdni tartozott. (1567. 27. t.-cz.) A közerkölcsiség és jogérzület terjedése é3 megerősödése a népben lehetetlen ily viszonyok között, mel>ek eredménye azon átah'inos meggyőződés, hogy maga az állam is számos igazságtalanságot követ el és sokszor jogtalan hasznot szerez. A hivatalnokok és az állam vagyonjogi felelőssége a közigazgatási joggal szabályozandó. A jog égyétemes uralmából eredő általáno-i anyagi és erkölcsi mivelőlési haszon kiszámithatlan; e mellett a közigazgatási hivatalnokok zugirászata megszűnnék, a mint e téren valóságos jogvédelem lehetségessé tétetik, melyről most szó sem lehet, mi által uj tér nyittatnék az ügyvéd oly tevékenységének, mely az ügyvédi hivatás nemességének öntudatát és az ügyvédség erkölcsi emelkedését leghathatósabban előmozdítaná « Ily előzmények után mindenki természetesnek fogja találni, hogy Szivák Imrének Pest-Pilis-Solt és Kis-Kunmegye legutóbbi közgyűléseinek egyikén tett azon indítványa, hogy Pestmegye közönsége a közigazgatási bíráskodás életbeléptetése iránt a képviselőházhoz kérvényt intézzen, és hogy a többi megyék ezen felirat pártolására köriratilag felhivassantk, osztatlan és szokatlan tetszésben részesült. A képviselőháznak 1878. évi deczember hó 7 ikén tartott ülése annyiban képez nevezetes mozzanatot, a mennyiben Tisza Kálmán miniszterelnök a jelenlegi kormány programmjában azon »nagy fontosságú kérdések között, melyeknek mielőbbi elintézése hazánk érdekében fekszik« a közigazgatási bíróság szervézésére vonatkozólag a következő enunciatiót tette: »A közigazgatás terén a többi bár fontos, de mégis csekélyebb kérdéseken felül kiemelkedik a legtöbb közigazgatási bíróság szervezésének minden oldalról sürgetett kérdés e.« (Helyeslés jobb felől.) Gruber Lajos. ') A bpesti ügyvédi kamara 1 878. márcz. 24. tartott közgyűlésének utasítása folytán a kamarai választmány t. i. egy sérelmi felirat készítésére 32 tagból álló bizottságot alakított, mely a maga kebeléből 7 tagu albizottságot küldött ki, mely ismét egyik tagját Dr. Dell'Adami Rezsőt bízta meg a felirat tervezetének elkészítésével, Dr. D e 1 l'A d a ni i beterjesztett fogalmazványából közöljük a következőt. — L, .Magyar Tliemis« 1878. (VIII.) évf. 28. és 29. sz. 230. 1. s köv. Az ügyvédi kamarákból. — A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága P. Z.nak G. S. budapesti ügyvéd elleni panasza tárgyában panaszlott és a kamara ügyészének meghallgatása után következő határozatot hozott: Panaszló panaszával elutasittatik. Indokok: A panasz eredetét panaszos saját előadása szerint onnan veszi, hogy panaszlott ügyvéd mint a feljelentőt perlő »Első Hazai Takarékpénztár-Egyesület« által panaszos házába bevezetett zárgondnok, panaszos édes anyját meggátolni igyekezett abban, hogy az albérlők tartozását felvehesse s hogy később a biztosítást rendelő végzésnek feloldása után nem vélte megengedhetni, hogy panaszos a házbéreket a feloldó végzés ellen használt jogorvoslat elintézéséig behajthassa és felvehesse. Ámde panaszlott ügyvédnek mint zárgondnoknak ilyetén eljárása nemcsak hogy nem kötelességellenes, de sőt ellenkezőleg zárgondnoki felelősségében teljes indokolását találja. A mi pedig a panasz érdemét illeti, hogy t. i. panaszlott ügyvéd botrányosan viselte volna magát, ez el volt utasítandó nem csak azért, mert állítólagos sértő kifejezések előadva s az állítólagos tanuk megnevezve a feljelentésben nincsenek, s az általánosságban tartott vádak még az esetre, ha figyelembe vétetnének is, a 2./- és 3./- alatt panaszlott ügyvéd által bemutatott nyilatkozatokkal megerőtlenitetteknek tekindők; hanem a panasz el volt utasítandó azért is, mert azon hangból, melyben a feljelentés tartva, és azon modorból, melyet feljelentő, ki magát joghallgatónak nevezi, a panaszlott ügyvéd által 4./1 a. bemutatott levélben egy ügyvéddel szemben használt, okszerüleg az következtethető, hogy az illem korlátait maga panaszló lépte tul, s mert ily esetekben az ügyvédet fegyelmi eljárással zaklatni s ekkép hason támadásokkal szemben mintegy védtelenné tenni akarni, a kamara mint fegyelmi bírósághoz nem tartozhatik. Panaszlónak felebbezése folytán a magyar kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék fegyelmi bírósága 1880. évi január 9-én 536. szám alatt következő határozatot hozott: A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának fentebbi keletű és számú határozata itt is elfogadott indokolásánál fogva, helybenhagyatik. Különfélék. — A „llevue de droit internatioual" ez idei első füzetében többi kö/.t egy igen rokonszenvesen irt czikk jelent meg az ujabb magyar jogirodalomról: »L a littératurejuridique récente de la Hongrie.« Szerzője Dr. Stoerk Félix bécsi egyetemi magántanár. A czikk csak a tágabb értelemben vett magánjogi litteraturával foglalkozik; a közjogi, büntetőjogi stb. irodalom egy második czikkben fog tárgyaltatni. Jóllehet egyes munkák méltatása iránt más véleményben vagyunk itthon, mégis Stoerknek köszönettel tartozunk kedvező megemlékezéseért, — A „Société pour l'eiiseignemeiit snperieur" jogi szakosztályának egyik gyűlésén Dr. Nagy Dezső egy munkálatot nyújtott be a magyar jogi oktatásról, melyről Lyon-Caen, a párisi jogi facultas tanára referált és igen hizelgőleg és elismerőleg nyilatkozott a febr. 7-én tartott ülésben. Dr. Nagy Dezsőnek jegyzőkönyvileg kös önet és elismerés nyilváníttatott s egyszersmind megbízatott annak egész terjedelmében való megírására a társasági Bulletin számára. — A „Jogászkor" f. hó 11-én összejövetelt tart. Egy ügyvédjelölt, ki hosszabb ideig volt gyakorlaton, a fővárosban alkalmazást keres. Értesítést ad a szerkesztőség. Legközelebbi csődbejelentési határidők: (Mari. 15-töl mart. 23-ig.) Aliay Vincze trencséni tsz. mart. 15.16. 17.(55) — Pcrsztecz Mihály n.-kanizsai U?.. mart. 17. 18. 19. (36.) — Daiiczillger Ignácz bpesti e. f. kir. tsz. mart. 17. 18. 19. (37.) — Steril et Polliik n.-kanizsai tsz. mart, 18. 19. 20. (19.) — Joanovils Áron B. fehértemplomi tsz. mart, 20. (16.) — Bmlai Béla ves'.pvémi tsz. mart, 22. 23. 24. (300 ) — Steillbat'll és Wollstadt újvidéki tsz. mart. 22. 23. 24.(1.) — Detsinyi Viktor bpesti k.r. s vtsz. mart. 22. 23. 24. (14.) — Jakoli Krausz bpesti ker. s vtsz. mart. 22. 23. 24. (20.) — A. Varga Bálint karczagi tsz. mart. 22. 23. 24. (24.) — Kron Kálmán temesvári tsz. mart. 22. 23. 24. (i8.) — Scliabsel Lipót szombathelyi tsz. mart. 22. 23. 24. (42.)