Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 10. szám - Eltérés a rendes birói illetőségtől - A magyar magánjog mai érvényében. Az elmélet és gyakorlat igényeire való egyenlő tekintettel. Irta Dr. Herczegh Mihál. Első kötet. A magyar magánjog általános része. 1. [r.]

— 81 — kellene annyi perújítás a magyar irodalom ellen, mely abban mindig vesztes fél. Ezer aranyt tűzzenek ki a sponte sua legrosszabb pályaműre; nem kétes, ki nyeri el a dijt, ki lesz e mély irodalom fejedelme De ne élvezzük tovább a páratlan impressiókat, melyekbe a mü delejes ütegei sodornak. Részletezzük plastikus domboralkotásait, lépjünk elsők csarnokába, utánunk majd a gente perduta A kiadó előszava megragad. Azt mondja, hogy »a magyar magánjog fontos, szükséges és hasznos*, mert »k e n y é r-s t u d i u m«. Tehát még kenyeret is igér e fontos, szükséges és hasznos mü. Minő korszellem, minő meggyőző realismus nyilvánul már ebben is, minő ellenállhatatlan logikai progressio a fontos, szükséges, hasznos kenyér oltárához. Meg is magyarázza mint a szent Grál papja Parcifalban, mit ért jövendölése alatt »in concreto*, mint a cathedrán mondják. A magyar magánjog ugyanis a jogtudományi) jogtudori, birói, ügyvédi vizsgának és — the last not least — »a mindennapi jogéletnek tárgya*. Ha tehát meg sem buk­nánk annyi dolorosus vizsgán e bibüa ismerete nélkül, nem nélkülöz­hetjük azt mint Ariadne-fonalat a mindennapi jogélet labyrintbjében. És miután a mindennapi jogélet örök, meg nem szűnik soha a »tárgy* fontossága, haszna és szükségessége. De mint a gyakorlati kenyérre, ugy »egyenlő tekintettek van az elméleti ostyára is. ígéri a controversiák felemlitését s az »ujabb és nevezetesebb magyar, német, franczia irodalmi monographiák« idézését. Ez igéret beváltásának módját mutassa a műből válogatás nélkül vett példa. >Das Werk soll seinen Meister lobén.« 1. ad Controversiák. Jogi személyek. 160 sk. lk. a) Szerző elmélete: »Jogi személy mindaz, mi egyes embertől külömbözik s jogok és kötelességek alanyául szolgál. A jogalanyiság i11 is csak oly tárgyhoz lehet kötve, mely termé­szetes léttel bir, mint az intézetek, alapítványok, csőd­tömeg, az állam, egyház, testületek stb. Nem áll tehát az, hogy a jogi személyek tisztán a képzelet (fictio) szüleményei volnának. A jogi személyek is valósággal biró reális lények«. (160. 161.1.) Bölcseleti indokolás: »A jogi személy szükséges volta azon czél elérésében gyökeredzik, hogy bizonyos javak alany nélkül ne maradj anak« stb. (161.1.) Arany szavak! Történelmi indokolás: »Ezen czél elérése a jogélet egyik leg­természetesebb követelménye, mely nem csupán a rómaiakat, hanem a többi népeket is arra a gondolatra vezette, hogy embereken kivül más lényeket is ruházzanak fel jog­alanyisággal. Azért felállítva és kifejtve találjuk a jogi sze­mélyeket nálunk Magyarországban is nemcsak egész határo­zottsággal, hanem akülömbségek és viszonyok egész részle­tességében. Elannyira, hogy az ide vonatkozó szabályozásokból az általános elvek is levonhatók« (161. 1.), mely utolsó patriotikus állítást alkalmasint meg akarja erősíteni azon ugyanazon lapon foglalt explicatio, hogy »a jogi személyek valódi természete és összes viszonyai csak legújabb időben lőnek kellőképen fölismerve és méltányolva*, hogy a franczia codex nem, az osztrák és porosz alig emliti, a szász elhibázza, csak a zürichi elégít ki, és hogy szerző elmé­letének alapitója Besseler (sic): »Die Lehre von den Eibvertrágen«, 1835 stb. (161. 1. 1. 3. jegyzet.) Ily nagyszerű vonásokkal ecseteli szerző, hogy a jogi személy nem pusztán költemény, mit előtte külömben nem is állított senki, és jogi személynek nevezi mindazt, mit sem »Besseler*, sem más ember nem nevezettannak. Szemeinkelé állítjalátnoki ecsettel, hogy a népek hogyan gondolkodtak szánakozva azon, hogy sok becses javakat ne hagy­janak alany nélkül és csináltak számukra reális lényt, rájuk ruháztak természetes személyeket, melyeket a magyarok pláne kifejtettek, ugy hogy a legújabb kor, Besseler stb. tulaj donkép icsak plágiálták a magyar alkotást. Mi ehhez képest Darwin tana! A scholastikus distinctio összekeverve a történet tényeivel egy uj antithesist is szül: >külömbségek és viszonyok.* Egyenlő tekintettel elméletre és gyakorlatra; igy tárgyalja a legfontosabb problémák egyikét. Ez az elmélet. Következik b) Controversia ismertetése: Savigny, Puchta stb., az uralkodó iskola téves tant hirdet (161. 1. 2.): »Ujabb időben erős táma­dások intéztetnek a jogi személyek ellen. A czél­vagyon fogalmával akarják őket helyettesíteni. Azon nézetből indul­ván ki, hogy bizonyos javak, jogok és kötelmek alany nélkül is létezhetnek.* (10 1.) Ez a status controversiae, bár ilyesmit állítani még nem jutott senki esze ágába. Le is dönti ellenfelét a czáfolhatlan érvelésű Pelida, midőn igy folytatja : »E nézet azonban el nem fogadható, mert ily értelemben teljesen össze rontaná azon elméletet, mely a jogokat és kötelezettségeket bizonyos alanyhoz köti, s melyet eddigelé a tudo­mány és gyakorlat, ugy nemkülömben a törvényhozások is helyesnek bizonyítottak.* (162. 1.) Tiszta Sancho Pansa. Vége van az ellennézetnek. Tudomány, gyakorlat, törvényhozás, elméletrontás, ennyit el nem bir. A népek nem hiába szánták meg az alany nélküli javakat. Nem tágítanak az alanytól. Risum teneatis. 2. ad „ujabb s nevezetesebb1' irodalom. 62. §.(145. 1.) »Polgári rend. Kassics Ignácz: Laurea virtutis seu tractus de praerogativis n o b i 1 i u m inclyti Regni Hungáriáé, módis item aquirendae et legitimandae Nobilitatis. Pest 1826. A nemessségről (Tudom, gyüjtem. 1820. XI. k. 3. 1) P ü 11 e r : Vom Unterschiede der Standé. Götting 1795. Montag: Geschichte der deutschen staatsbürgerlichen F r e i h e i t. Bamberg 1812. Hüllmann: Geschichte des TJrsprungs der Standé in Deutsch­land. Berlin 1830. Schrödter: De natione rusticorum in Germánia. Göttingen 1743. Gabken: Grundsátze des Dorf­und Bauernrechts. Halle 1780. Hauer: Praktische Dar­stellung der in Oesterreich geltenden Gesetze für das Unterthansfach. Wien 1811. Gráf v. Barthenheim: Die politischen Verhültnisse der verschiedenen Gattungen der O b r i g­keiten zum Bauernstand in Oesterreich. Wien 1818. I Tabary: Essai sur lanoblesse de la Francé. Paris 1732. La R o q u e: Traité de la n o b 1 e s s e et de ses diverses espéces. Rouen 1709. De l'état civil des persones et de la condition des terres dans les Gaules I. 172—217.1. Spence: Inquiry inte the origin of the laws and ínstitufions of modern Europe. London 1826. (Gyönyörű a definitio is: » Polgári rend alatt itt azon személye­ket értjük együttvéve, kik hasonló társadalmi állást foglal­nak el s abban sajátlagos tevékenységet fejtenek ki i Születés szempontjából jelentékeny jogi külömbség volt előbb a neme­sek, polgárok és parasztok között.* Tehát különfélekép születtek.) Ezen idézetek között épen a polgári rendre vonatkozó azon jogi, politikai, történeti ^és társadalomtani munkák egyikét sem találjuk, melyek világhírűek, hanem azok helyett találunk egy csomó ide nem tartozó, haszontalan, avult könyvet, melyek valami egyetemi könyvtári j registerlapról lehetnek leírva. Ilyenek az »ujabb s nevezetesebb* monographiák. Hogy szerző különben mennyi ízléssel állítja össze még ezen irodalmi idézeteket is, tanúsítja p. o. az 1. §. »A magyar magán­jog fogalma. Ausztr. ptk. 1. §., porosz ptk. Bevezetés 1. §.* j stb. (1. 1.) Tehát a magyar magánjog fogalmát az osztrák és porosz codex nyújtja mint »ujabb s nevezetesebb* monographia. Ezek után nem csodálhatjuk, hogy szerző még a görög ortho­graphiát is reformálja s p. o. ezerszer, könyve minden lapján, követ­Í kezetesen »Systhem« szót használ. Az ítészét azonban aligha nem fog a System in integrum restituálására és H kivetésére szavazni. Ezen controversiák és ezen irodalom ismertetése folytán a ki­j adói programm szerint a munka nemcsak joghallgatók mindennapi i kenyeréül akar szolgálni, hanem hasznos, fontos és szükséges azon »bi rákra és ügyvédekre« nézve is, kik »a forrásoknak fárad­ságos utánkeresése nélkül* (mint szerző) ^szélesebb látkörü tájékozottságot és behatóbb ismereteket megkönnyített módon* (a la nürnbergi tölcsér) akarnak szerezni. Ily nagy várakozásokat ébreszt a programm. A megkönnyített behatás és szélesbités paradicsomára ad utalványt. Feleslegessé teszi a catalogusok olvasását és a monographiák ismeretét. Egyetemes mint a Korán és a biblia. Egy füzet ára csak 3 frt. A forrásokat nem kell keresnie annak, ki e tengerszéles tudományvizet birja. Kap látkört és tájékozást fáradság nélkül. Tessék venni. Ez nem minden­napi. Ez unikum. Soha nem volt látható az eszmék oly vérontása, a kivégezett tanok oly halmaza, soha nem volt hallható a szavak röpté­nek oly szárnycsapása. De szóljon a munka, a zajra érdemes — Dr. DeWAdami Rezső.

Next

/
Oldalképek
Tartalom