Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 10. szám - A csődtörvény-javaslat. 1. [r.]

Tizedik évfolyam. 10. szám. Budapest, 1880. márczius 4. Külön mellékletek: a ..Döntvények gyűjteménye" »i „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendók. Szerkesztőség: Nagy korona-utcza II. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak házhoz, hordással, vagy tes szétküldéssel) idékre bérmena „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye" es az „Igazságügyi rendeletek tára" czimü mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. Az előfizetési pénzek bérmentesen, vidékről legczélszeriibben postautalvány utján küldendSk. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: A csődtörvény-javaslat. Dr. Berkovits Ferencz ügyvédtől. — A Hartmann-féle kiadatási ügy. (A.) - A büntetőjog codifikatiója Angliában, (z) — Eltérés a rendes birói illetőségtől. A q ni la. — Jogirodalom. (Dr. Herczegh Mibál: A magyar magánjog mai érvényében. Az elmélet és gyakorlat igényeire való tekintettel.) Dr. t> e 1 l'A d a m i Rezső ügyvédtől. — A közigazgatási bíráskodás kérdése 1877 — 1879. G r u b e r Lajostól. — Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentési batáridők. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny«-ből. — (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhivások). — Külön melléklet: az »Igazságügyi rendeletek tárá«-nak egy ive. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. A csődtörvény-javaslat. A javaslat indokolása igen helyesen jegyzi meg, hogy fenálló csődtörvényünknek egyik kiváló hiányát azon körülmény képezi, hogy a csődnyitás tényével összekötött jogviszonyok tekintetében kellő intézkedést nem tartalmaz és ennélfogva a javaslat az 1. §-ban azt kivánja megállapítani, hogy a csődnyitás hatálya a közadós minő vagyonára terjed ki, és ebbeli szabályozásul kimondja, hogy sa csődnyitás joghatálya kiterjed a közadósnak végrehajtás alá vonható összes vagyonára, melyet ez a csődnyitáskor bir és melyhez a csőd tartama alatt saját tevékenysége nélkül jut.« Ezen intézkedés kiegészitését találja az 5. §ban, hol kimondatik, hogy ia mit a közadós a csődtartama alatt saját tevékenysége által szerez, a felett őt szabad rendelkezési jog illeti és nem kötelezhető arra, hogy ezen szerzeményt a csődtömegnek átengedje.« A javaslat ebbeli rendelkezését helyesnek találjuk, mert jogi szempontból kétségtelen, hogy meg nem szerzett vagyon birói foglalás és összeírás tárgyát nem képezheti, A közérdek múlhatatlanul megkivánja, hogy mindenki kereset után lásson, vagyont gyűjtsön és ilyeténkép senki másnak terhére ne essék, már pedig alig lehet föltenni, hogy bárki is hajlandósággal birna keresni, ha e keresetéről szabadon nem rendelkezhetnék és igy a közadósnak a csődnyitás utáni szerzeményét annál inkább el lehet vonni a csődhitelezők igénye elől, a mennyiben valószínű, hogy az esetben, ha e szerzemény tetemes, akkor a közadós igyekezni fog a csőddel járó számos kellemetlenségek alól magát felszabadítani, — ha pedig a szerzemény csekély, akkor a közadós és családjának létfentartása és polgári kötelességének teljesítése elsőbbséget érdemel a csődhitelezök érdeke előtt. Ha pedig a törvényhozás azt akarja, hogy a közadós a csőd megnyilta után kereset után lásson, akkor őt ujabban hitelképessé is kell tenni, ugy hogy az ujabb hitelezők érdekében megóvja az által, hogy a csődnyitás utáni szerzeményt a csődhitelezők igénye alól kivonja. Mindehhez járul még az is, hogy a csődnyitás utáni szerzemények esetről esetre a csődtömeghezi csatolása a csődeljárást nagyon hosszura tehetné, és igy a tömeg szaporításából származó esetleg csekély előny a csődeljárás hosszabbításából származó hátrány által kiegyenlittetnék. A javaslat tehát mindezen indokok alapján a csőd alatti szerzeményt a közadós beleegyezése nélkül a csődtömeghez csatolni nem engedi; de minthogy azután abból indul ki, hogy a kifejtett indokok nem állanak akkor, ha a közadós tevékenysége nélkül képződött vagyon jő létre, ily uton származott vagyont a csődtömeghez rendel csatolni. A kérdés már most csak az, hogy mi tekinthető a közadós tevékenységének hozzájárulása nélküi képződött vagyonnak? A javaslat és különösen annak bővebb előadói indokolása szerint ily vagyonnak tekintendő mindaz, mit a közadós saját tevékenysége nélkül szerez, vagyis mint az előadói indokolás részletezi: a) a mit a közadós bizonyos dies bekövetkeztével követelhet; b) mi valamely korábban létező jognál fogva csak később folyik be, vagy csak később érvényesíthető; c) mit a közadós akár örökösödés akár szerencse utján szerez. Minthogy azonban az a) és b) alatt emiitett vagyonok olyanok, melyek már a csődnyitáskor végrehajtás alá vehetők, csak a c) alatti dolgok és jogok tekinthetők olyanoknak, melyeket a közadós saját tevékenységének hozzájárulása nélkül szerez. De itt szembeötlik mindenek előtt az, hogy a saját tevékenysége nélküli szerzés önmagával ellentmondó fogalom, mert szerezni csak tevékenység utján lehet és tevékenység nélkül valakire vagyon csak szállhat vagy juthat. Hogy a közadósnak bármily alapú öröklése ily jutott vagy szállott vagyonnak tekintendő, az kétséget nem szenved, de vajon ilyen-e a szerencse utján létrejött vagyon, az a szerencse fogalmának jogi bizonytalanságánál fogva igen kérdéses, és még kérdésesebb, hogy a tevékenység hozzájárulása nélküli szerencse hol és mikor forog fen. Tegyük fel, hogy a közadós a csődnyitás után napszámban megkeres négy forintot és ezen vesz egy Ígérvényt és nyer ennyi vagy annyi ezer forintot, — vajon-e vagyonhoz tevékenysége által jutott vagy nem ? A javaslat előadói indokolása szerint nem; szerintünk igen, mert a nyereség, ha az Ígérvény tevékenységből származott keresmény árán vétetett, ép oly szerezmény, mint volt az ígérvényért adott vételár, és a sorsjegy utjáni nyeremény nézetünk szerint semmiben sem különbözik azon véletlentől, mely a börzén ugyanannyi ezres birtokosává teheti a közadóst, a mire nézve bizonyos, hogy a ki börzeüzletben részt nem vesz, az a börzén nem nyerhet. De hát milyen vagyon az, a mit a közadós kártyán nyer ? A közadósnak bűnös cselekményéből származott vagyon kétségtelenül nem tartozik a csődtömeghez. De tegyük föl, hogy a közadósnak oly pénzen űzött sors-börzekártyajátékon kedvez a szerencse, mely neki mint megbízottnak elszámolás terhe alatt adatott át. Hisz ha a közadós a kedvező véletlen folytán az átadott pénzzel felszólításkor számolni tud, bünfenyitő eljárás alá nem esik és igy a vagyontöbblet nem mondható a közadós bűnös cselekményén alapulónak. Vajon milyen vagyonnak tekintendő a donatio renumeratoria vagy donatio sub modo, vagy mit a becsületes közadós mintleldijt kap? Tegyük föl, hogy a közadós ajándékba kap 1000 mázsa búzát, a melyet ő azonnal elad és a vételárért repezét vesz és a spekulátió teljes alaposnak bizonyul, mert 6 hó múlva midőn a repezét eladja, ezen nyer 2000 forintot, míg ha a búzát tartja, ezen ugyanannyi veszteség lett volna. Vajon ezen nyert 2000 írt a közadós vagy a csődtömeg szerzeménye, vagy mennyiben egyiké és másiké? És vajon tevékenység alatt csak a szoros értelemben vett munkálkodás értessék, és a speculatio utjáni vagyonszerzés szerencsének tekintessék ? Mindezekből mi azon eredményhez jutunk, hogy tekintettel arra, miszerint a kétely lehető mellőzése a törvényhozónak egyik főfeladata, s hogy tekintettel arra, miszerint néhány kétes értékű eset nem érdemli azt meg, hogy a törvény szövege ne legyen eléggé világos, és hogy tekintettel arra, miszerint ha igazán becsüljük a törvény azon indokát, hogy az adós kereset után lásson, akkor meg nem engedhető, hogy folyvást Damocles kardja lebegjen a közadós felett, — miért is mi a javaslat 1. §-ánál czélszerübbnek látnók az Apáthy-féle előadói tervezet 1. §-át elfogadni, mely szerint »a csődnyitás joghatálya kiterjed a közadósnak végrehajtás alá vonható összes vagyonára, melyet ez a csődnyitás idejekor bir, és mely reá a csőd tartama alatt száll, vagy melyet egy korábban létezett czimen a csőd tartama alatt szerez.« Sőt minthogy a mondottak szerint a §. utolsó része már az első részben benfoglaltatik, és a »száll« szót a tevékenység nélküli vagyonképződés kétes értékű fogalmával összetéveszthetnék, még jobb volna a §-nak oly szerkezetet adni, hogy »a csődnyitás joghatálya kiterjed