Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 9. szám - Párisi levelek. 3. [r.]

— 75 — személyes hitelezőt illeti meg, az adós pedig tulajdonával nem rendelkezhetik, mert különhen mint csalót becsukják. De a preferált személyes hitelezőt, ha rokon, »a dolog természete* alapján inegfosziják elsőbbségétől, zálogától, követelésétől és becsukják kárpótlásul 3 hóra a » személyes hitel« megmentésére. Ez azután uctio pauliana, minőt n^m álmodott se törvényhozás, se tudós jogászgyülés. Felszólaló ur csak a »szent kenyérkereset« védelmét olvasta ki levelemből; ez nem engedte hallgatni becsülete érdekében. Bármi legyen a »nyomokatmár nem lelő« fegyelmi vizsgálat eredménye, bizonyos az, hogy üdvösebb volna, minden büntető törvényt és eljárást eltörölni, mint azt azon rendkívüli óvatosság nélkül kezeltetni, melynek hiányában nagyobb veszély rejlik a személy és vagyonbiztonságra nézve, mint annak egyenes megsértőiben. Budapesten, 1880. február 22-én. Dr. DelVAdami Rezső. Különfélék. (S. S.) A polgárok becsülete egy idő óta kiváló figyelemben részlesül kormányunknál. Védelmére nemrég alkotta a bagatelltörvényt, melylyel a sértett becsület az 50 ft alatti, kistbb polgári peres ügyekről, jogorvoslat kizárása mellett itélő kádik elé utasittatott. Ma ismét pajzsára emeli a polgárok becsületét. Az esküdtszéki bíráskodás megszorításával > folytatja actióját. Az esküdtek verdictjei tulenybék; a becsület eléggé védve nincs: tehát kivonandók a magánbecsület ellen sajtó utján elkövetett sértések az esküdtszék hatásköréből. Elismerjük, hogy esküdteink verdictjei sok kivánni valót hagynak. A hiba azonban nem fekszik az esküdtszéki intézményben, hanem sajtótörvényünkben és az esküdtszéki eljárásunkat szabályozó rendeletben. Evvel szemben részünkről is csak azon óhajunk van, hogy attól mihamarább szabaduljunk. De következtelésünk nem megy oda, hogy az esküdtszéki bíráskodás megszorítandó, hanem oda, hogy esküdtszéki eljárásunk reformálandó. A megszorításra irányuló támadás mai esküdszéki eljárásunk hiányaiból indul ki. A ki mai eljárásunk hiányaiból támadást intéz a jury ellen, annak jelét adja, hogy nem ismeri a mai juryt; azt tanúsítja, l ogylátkörenem lerjedtovább, mint a Fortunáig; I hogy nem ismeri ama negyszerű átalakulást, melyen ezen í iutézmény 1848 óta keresztül ment. Nem fogunk érvelni a í jury mellett vagy ellen. ítélt az egész müveit világ; minden \ jogásznak van e kérdésről érett meggyőződése. A veszély, i mely esküdtszéki intézményünket fenyegeti, nincs is össze- ! függésben ezen érvekkel. Házi kérdés ez nálunk. Ami esküdt- j széki eljárásunk egy áthidalhatlan anachronismus. Első sorban nyilvánul ez a hatáskör szűk voltában. Esküdteink bíráskodnak sajtó-vétségek felett. Ennek van történelmi oka. A jury keletkezési módja azonos majdnem mindenütt a continensen. Forradalmi alkotvány. A politikai küzdelem mámorában mintegy varázs igére szülemlett meg; a jogi reform egyik elvi vivmányakép szerepelt; mint az alkotmány uj ] biztositéka czikkelyeztetett be törvénybe. 1848-ban még a i nemzet képviselőit látták az esküdtekben, az oppositót a i bírói teremben, a nép ellenőrzését az igazságügy terén kormányi önkénykedés ellen. A jury az itju szabadság oltalmaként tekintetett; politikai intézmény volt. Ebből két dolog folyt. A forradalmi vilmr perczei nem levén alkalmasak rendszeres törvény kidolgozására, a legfontosabbnak tartott két eszme, a politikai függetlenség s a sajtószabadság védelmére hozatott be, s idő nem lévén gondos codificatióra, a szövegezés is röpítve, rohamosan, pongyolán történt. Három évtized haladása ezen intézményt a külföldön teljesen átalakitá. A politikai intézményből jogi intézmény lett, az igazságügyi szervezet lényeges alkatává fejlődött, mely mint ilyen meghódította a polgárosult világot. Nálunk a mit 1848 teremtett, az 1880-ban fenáll változatlanul. A mint az 1848-iki törvényhozás az angol jury teljes félreértésén alapuló franczia intézményt annak minden ferdeségeivel és hibáival beczikkelyezte, s a mint Deák, illetve annak valamelyik fogalmazója egy nap alatt rögtönözve szabályozta az eljárást: igy m->radt az változatlanul mai n pig. 1867-ben Horváth Boldizsárnak jutóit a feladat, reformálni esküdtszéki eljárásunkat. Eljárása hasonlitott az országbírói értekezlet eljárásához. A köröttük hullámzó közvélemény nyomása alatt felélesztették 1861-ben a múltnak jogköltészetét, a corpus iurisrégiségtárába vezették vissza a nemzetet. Ki nem emlékeznék vissza azon bálványozásra, melylyel 1867-ben minden istenít ve lett, mi 1848-ból származott; 1848 volt a bírálat általánosfokméróje.FéIelemből-e,mert az ellenzékkel megküzdeni elég bátorsága nem volt; politikai kényelemből-e, vagy hogy olcsó módon popularitáshoz jusson : elég, hogy Horváth Boldizsár 1848-nak felélesztője lön, csaknem változatlanul adta ki az 1848. rendeletet, mely az esküdtszéki eljárást szabályozza. Esazóta? Egy betűvel nem lett módosítva. A jury a kormánynak kényelmetlenné vált. Elfojtására alkalmasabb eszköz alig volt képzelhető, mint változatlanul meghagyni azt ama ferde szabályzás keretébeu, melyet annak a 1848. törvényhozás adott. Andrássy a megyék romanticus szabadosságát is változatlanul engedte s az 52 országgyűlés csakhamar lejárta magát. Lejáratni a juryt — avult szervezetének épenhagyása által, ez volt kormányunk eszméje. Es most, midőn a reform már közóhajjá vált, javítás helyett az intézmény megszorításának szükségét hangoztatják. Részünkről megszoritás helyett sürgősnek tartjuk az intézmény újjászervezését. — Testületi szellem a franczia ügyvédi karban. A »Gazette des Tribunaux«-bau olvassuk: Mult csütörtökön a beaune-i (Cote d'or departement) elsőfokú törvényszék ülésének megnyitásakor az ügyvédi kamara teljes számban megjelent. A kamara elnöke (bátonnier) a bíróság előtt kijelenté, hogy egy sajnálatos szóváltás folytán, mely a legközelebbi ülésben az államügyész és a barreau egyik tagja közt lefolyt, a kamara tagjai kénytelenek voltak tanácskozás végett összegyűlni, és most megjelentek, hogy a biróságot a tanácskozás eredményéről értesitsék. Minthogy az ügyvédek sértve érzik magukat méltóságukban, egyhangúlag a következő megállapodásra jutottak: ]. Tartózkodni fognak az államügyészséggel bárminemű érintkezésbe jönni mindaddig, mig elégtételt nem kapnak. 2. Egy havi időközben semminemű plaidoyer-t sem tartanak, még polgári ügyben sem. — A „Jogászkör" f. hó 26-án összejövetelt tart. Egy ügyvédjelölt, ki hosszabb ideig volt gyakorlaton, a fővárosban alkalmazást keres. Értesítést ad a szerkesztőség. Legközelebbi csődbejelentés! határidők: (Mart. 2-tól -mart. 9-ig.) Leitersdorfer Sámuel s fia jászberényi tsz. mart. 4. 5. 6. (5.) — Teleki Mátyás szabadkai tsz. mart. 4. 5. 6. (28.) — Epsteiu testvérek bpesti ker. s vtsz. mart. 8. 9. 10. (19 ) — Jankovits Aladár komaromi tsz. mart. 8. 9. 10. (35.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-M. Rövidítések: bh. = benyújtási haláridfi és bejelentés batáridő ; vh. - végrehajtó; i. = deiglenea; t. = tömeggondnok; p. = perügyelő'. A hirdetmények elején vagy végén levő számok a „Bposti Közlöny" azoD szamát jelentik, melyben a hirdetmény először megjelent. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közbirré tétetik, miszerint : Haydin Károly (1. aranykéz-utcza 7. sz. a.) ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett; Schwarlz Péter budapesti ügyvéd és kamarai tag Kassára történt elköltözése. Sdfáry Gyula kiskőrösi ügyvéd es kamarai tag pedig önkénytes lemondása folytán fenti lajstromból kitörültettek, s irodájuk részére gondnok kirendelésének szüksége fen nem forgott; Bakofen Benedek budapesti ügyvéd ó-i kamarai tag, ezen kamara fegyelmi bíróságának 837/879. fegy. sz. alatt kelt s a m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék által 9/880. fegy. sz. a. helybenhagyott ítéletével, az 1874. évi 34. t.-cz. 68. §. b. pontjában minősített fegyelmi vétség miatt, 1880. évi február hó fi-ikától számított egy évre, az ügyvédség gyakorlatától feltügiesztetett, — s az általa képviselt felek ügyiratait a felfüggesztés tartamára Dr. Schulhnf Géza budapesti ügyvéd és kamarai tag vette át ; Végül W e h r h e i m Ferencz Eezsü budapesti ügyvéd e kamara fegyelmi bíróságának 894/879. fegy. sz. a kelt jogerejü határozatával, az 1874. évi 3 4. t.-cz. 105 §. c. pontja alapján, az ügyvédség gyakorlatától fel függeszt etet t. A pécsi Ügyvédi kamara választmánya részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Fátfy Ottmár pécsi ügyvéd saját kérelmére az ügyvédek lajstromából kitöröltetett. A pozsonyi ügyvédi kamara ezeonel közhirré teszi, miszerint Terelmes Lajos volt lévai ügyvéd, utolsó állandó lakását az ügyv. rendt. 8. §-ában előirt jelentés megtétele nélkül elhagyván, lb79. evi*deczember hó 20-án, 1136. sz. a. kelt és jogerőre emelkedett határozat alapján, a pozsonyi ügyvédi kamara ügyvédi lajstromából kitöröltetett. A kolozsvári Ügyvédi kamara részéről közbirré tetetik, hogy Bajbukát Salan-on ügyvéd, lakhelyének Kolozsvárról Nagy Enyedre — a kamara területén kivül — történt áttétele folytán, a kamara ügyvédi lajstromából kitöröltetett. A pozsonyi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága részéről ezennel közhirré tétetik, hogy Zíupárich Pál trencséni ügyvéd, ki a trencséni kir. törvényszék vádhatározata alapján az 1877. évi november hó 7-ikén, 764. fegy. számú végzés szerint az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetett, miután a magy. kir. Curi t, mint legfőbb ítélőszék 6997/879. számú végzése szerint a vonatkozó eljárás és vád megszünteti etett, az ügyvédséd gyakorlatába ezennel visszahelyeztetik.