Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 1. szám - A férj hatalma a nő vagyona felett. 2. [r.]

_ 4 — A londoni city szokásjoga szerint ott lakó nő önálló kereskedést vagy ipart (trade) folytathat, mely esetben az üzleti vagyon szabad tulajdonát képezi. Másutt erre érvényes indokokon (consideration) nyugvó, házasság előtt vagy alatt kötött szerződés (agreeinent) a férjjel s gondnok (trustee) rendelése e vagyonra nézve szükséges a végre, hogy a férj hitelezői azt ne érinthessék. Equity law (méltányossági jog) szerint a szerződés betöltöttnek tekintetik a férj engedélye által gondnokrendelés nélkül is. E néhány főbb vonásában jellemzett, középkorias jogot, melyben még a nőt mindenben alárendelő szellem uralkodott, átalakították a nő vagyonjogi függetlenségét sok tekintetben szentesítő »Házasnők vagyonáról szóló« 1870. s 1874-iki törvények (Married Woman's Property Acts). Az 1870-iki Married Woman's Property Act (33. és 34. Victoria c. 93) szerint ugyanis a nő különvagyonát (seperate estate) ezentúl e törvénynél fogva képezi: 1- ör: minden, mit iparos vagy szellemi munka utján keres vagy keresményén szerez (sect. 1.); 2- or: minden a nemzeti adóság törlesztésére alkotott bizottság által biztosított életjáradékok annuitások, valamint minden közönséges vagy postai takarékpénztári betétek, melyek, még pedig ha a férj pénzéből származnak, beleegyezésével, a nő nevére szólnak (sect. 2.); 3- or, 4-er, ő-ör: hasonló feltétel mellett állampapírok, részvények társasági betétek (3.—5. sect.); De a 2 —5. a. vagyonok tekintetében, ha a férj pénzéből hitelezői kijátszása végett (fraud) helyeztetnek el, a hitelezők irányában hatálytalan a nő igénye, ill. érvénytelen az átruházás (sect. 6.); 6- or: ezen act után férhez menő nőre törvényes örökösödésutján báromló ingóságok (personal property), ünnepélyes okmány (deed) utján reá ruházott ingók, és végrendelet utján általa öröklött 200 font értéket meg nem haladó ingók (sect. 7.); (ez még a legszükkeblüebb korlátozás.) 7- er: ezen act után férjhez menő nő által örökölt bármily ingatlannnak (real property : freehold, copyhold, customary hold,) hasznai s jövedelmei (sect. 8.); 8- or: a nő által saját vagy férje életére, a férj által neje vagy neje gyermekei javára saját életére biztosított összeg. Ha azonban a férj hitelezőinek kijátszása végett köttetett az ügylet, az angol ill. irlandi kanczelláriai törvényszék vagy az életbiztosító-intézet székhelyének kerületi bírósága (county court Angliában, civil bili court of the division of the county Irlandban) bármikor gondnokot rendelhet a biztosított összeg felvételére, melyből a férj pénzéből fizetett praemiák egyenértéke hitelezőinek kifizetendő (sect. 9.). Minden vagyonok oltalmára a nő saját személyében polgári s fenyítő kereseti jogot nyer (sect. 11.). Viszont ez act után házasodó férfiú nejének házasság előtti adósságaiért nem felelős, ellenben a nő külön vagyona azok miatt férjhezmenetele után is megtámadható (sect. 12.). Ez utolsó intézkedést eltörölte az 1874-iki póttörvény, a Married Womans Property Amendment Act, mely a férj felelősségét nejének házasság előtti adóságaiért visszaállítja, de csak a nejével törvény szerint tulajdonába átment vagyonok, házasság miatt neje vagy más által reá átruházott és oly vagyon egyenértékének erejéig, melyet neje hitelezői kijátszása végett az ő beleegyezésével harmadik személyre átruházott (sect. 1. et sequ.). A nő ezentúl özvegyként járul saját vagyonával a gyermektartáshoz, stb. Az angol joggal ellentétben az orosz jog a legszabadelvübb ez idő szerint; a nő vagyonjogi szabadságát a legtökéletesebben ismeri el, a nő magánjogi önállóságát legkövetkezetesebben viszi keresztül s e szempontból a legcivilisáltabb jogrendszert képezi. Az 1833-iki Svod zakonov, a lángelmü Speranski alkotása, 10-ik kötetében foglalt anyagi s alaki magánjog, mely utóbbi helyébe az 1864-iki perrendtartás lépett, tiz czikkben meriti ki a házas felek vagyonjogát. Minden, mit a nő házasság előtt birt, s az alatt szerez, örököl vagy bármily uton kap, korlátlan tulajdonát, külön vagyonát képezi, melyre nézve a férjt semmi rendelkezési jog sem illeti. Különös megbízás nélkül a férj neje helyett miben sem járhat el. A házas felek egymással szerződhetnek, egymásra vagyont átruházhatnak stb. A gyermektartás a férj s a nő közös kötelessége. Csak abban van külömbség, hogy a nő nem köteles íérjét tartani (mint ez öt), bár ezt pótolja a nő általános engedelmességi kötelessége. Természetesen kiköthetik a házas felek a törvénytől eltérő vagyonrendezést, a vagyonközösséget stb., miután korlátlan szerződési szabadságot élveznek. A törvényes elvekhez képest egyik házasfél sem felel a másik adósságaiért, csőd esetén sem. El nem hallgathatom azonban, hogy az ősi vagyonközösséghez ragaszkodó nép szokásai eltérnek az e törvényekben foglalt szabályozástól. Sőt két ukraini kozákkerületnek (Tsernigoff s Poltava) külön jogát a törvény is szentesíti. E szerint a férj iure mariti a dos hasznait nejével közösen élvezi, minek következtében a nő arról nem rendelkezhetik. Viszont a férj köteles a dost záloggal biztosítani, melyet azután neje beleegyezése nélkül elidegenitenie vagy terhelnie nem lehet. Ki nem térek itt a balti Codexre, mely a balti tartományok, ]curi _ esth, — liv-landi stb. Stadt- és Land-Rechtek codifikatiója, melyek tisztán régi germán jog, s a finnlandi (svéd eredetű) jogra. Lengyelországban e részben a Code Napoléon 1. könyve helyébe az 1825. jan. 23. törvény intézkedései léptek, melyek a Verwaltungsgemeinschaft germán rendszerét megközelitő szabályozást tartalmaznak. A férj neje vagyonát leltár s óvadék nélkül kezeli, jövedelmeit élvezi, de törzsét (ingatlan, tőke) el nem idegenitheti, stb, A mi hazánk jogát illeti, ugy az felette tökéletlen s az ujabb gyakorlat sokban követi ezért az osztrák jog szabályait. Régibb jogunk — Werbőczy Hármaskönyve — körülirta a dotalis rendszert, a ius maritalé, női gondnokság, özvegyi jog stb. tartalmát. De ezen intézkedések nagyobb része különösen az osztrák polgári törvénykönyv 1853—1861-iki interregnuma óta a gyakorlat által elejtettek. A polgárok s parasztok vagyonközössége a házasság alatti szerzeményekre nézve fentartatott, de ebben mint egyebekben átvétetett az osztr. p. tk. rendszere, a házassági szerződések szabadsága. Jogunk szerint egészben véve — bármily ingatag a gyakorlat, — a férj hatalma a nő vagyonának kezelése s a hozomány jövedelmeinek használata tekintetében máig fenáll.*) A most alkotandó magyar polgári törvénykönyv feladata lesz e nagy kérdést megoldani s részletesen szabályozni. A megoldás döntő momentumai a műveltségi állapotaink : gazdasági s erkölcsi érdekek, a hitel igényei, a nők érettsége stb. lesznek, melyek elemzésére most ki nem terjeszkedhetem. Csak azt kell kiemelnem, hogy a nő érdekében gyakorlati szempontból nem indokolható a férj gondnoksága a nő felett ma már nálunk sem, miután a nagykorú hajadon s az özvegy vagyonjogi önállósága elismertetett. Az általam leirt jogfejlődésből láthatták a haladás irányát, melyet a jog in universo követ: a haladást a primitív, szervezetlen vagyonegységtöl a külön-vagyon rendszer felé. E haladás összefügg a nő vagyonjogi, magánjogi s egyáltalán jogi személyiségének elismerésével, mely a művelődés küzdelmében fokról-fokra halad, összefügg a patriarkális családegység felbomlásával, az egyénnek felszabadításával. A szerződés szabadsága minden tulajdonra nézve, az egyén önállósága a családban is érvényre jut. Kívánjuk, hogy a magyar törvényhozás e haladás irányát követve, ez országban is megadja a házasnönek azon vagyonjogi szabadságot, mely azt megilleti; legalább azt, melyet a jognak nagy mesterei, a rómaiak, már évezredek előtt megadtak annak. A férj hatalmát az egyes eset igényei határozzák meg, de a törvény ne tegye őt a priori, minden esetre gondnokká, midőn a nőt már nem tekintheti alsóbb lénynek. Gazdasági szempontból a szerződés szabadsága s a vagyonok önállósága, erkölcsi szempontból a személyek függetlensége kiválóan fontos. A család érdekével is ellenkezik, hogy a férj a nővel vagyonát is birtokába vegye; külömben is a szabályozást igénylő probléma csak ott kezdődik, hol a házastársak egyet nem értenek valamely intézkedésre nézve. Ha minden az életben, a házasság ne fajuljon el üzletté, ha az önzés tulhajtása által az embereket felette szegéuyekké nem akarjuk tenni valódi boldogságban. A házasság lehet egy lélek két testben, de nem kell annak egy erszénynek lennie, mely felett csak egyik test rendelkezik. Azon nagy művelődési probléma, melyet a női kérdésnek neve*) A házasaági vagyonközösséggel ellentétben önálló szerzést elismerő dontvény : Dárday etc. Döntvénytár XI. 62. V. o. X. 280. : csak tényleg elvált nő nem kérheti hozománya kiadását. U. o. VIII. 154.: a vagyonközösség megszüntethesse L. o. XIII. 83. 1. : az elidegenített dotalis birtok harmadiktól nem revindikalható. Szamos döntvény az özvegyi jogról és házassági szerződésekről u o passim; utóbbiak szabadsága ellen a hitbér (moring) lejárata tekintetében : VII 137