Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 35. szám - Illetékességi kifogás a rendes eljárásban

— 283 — megfelelő részvenya án-ás kötelező voltán azon körülmény, hogy állapítok a ársaság! tervezetet a kt. 150. §.ához képest mindfí alöitás! ívbe fel nem vettek, nem változtathat, (sőt még az sem ho*y a tervezet egyik aláírási ívbe sem vétetett fel. A 150 8 ellenére esz közölt részvényaláirás ennélfogva nem vonja maga után a részvénytársaságnak meg befele való semmiségét sem. A czégjegyzékbe történt bevezetés meg nem támadható. Okaink a következők: 1) Migakt 151. §-a az abban megállapított szabáyokkal ellenkező részvényaláirást expressis verbis semmisnek nyilvánítja, a 150. §. szóval sem emliti a nullitast, 2) A 150. §. végbekezdése szerint az alapítók a tervezetben foglalt adatok valóságáért egyetemlegesen felelősek. Tehát a tervezet valótlanságának jogkövetkezménye is csak az alapítók vagyonjogi felelőssége, és nem a valótlan tervezet illetőleg társaság semmisége. Ha pedig a tervezet valótlanságának — a plusnak — a törvény szerint nem következménye a semmiség, nem látható oka, hogy a tervezet hiányzásának, az aláírási ivbe fel nem vételének — a minusnak — miért lenne következménye a semmiség. 3) Az aláirók érdekeit a tervezet fel nem vétele semmikép sem érintheti. Erdekük csak az, hogy ha van tervezet, akkor, a mi abban áll, az való legyen, de nincs számbavehetö érdekük, hogy tervezet egyáltalán létezzék, illetőleg hogy az az aláírási ivbe felvéve legyen. A mit a tervezetnek a 150. §. 3-ik bekezdésének 1)—4) pontja szerint tartalmaznia kell, p. o. a vállalat tárgyát és tartamát stb., azt az aláirók más uton, p. o. a szokásoskörözvényekből,hírlapokból könnyen megtudhatják. Aláíró, ki aláírna, a nélkül hogy a vállalat tárgyáról magának előbb tudomást szerzett volna, ritkán fordul elő, ha előfordul, pártolást nem érdemel. A mi pedig a tervezetnek a törvény szerinti egyéb tartalmát illeti, nevezetcsen az alapítók vagy mások nem készpénzben álló betételeinek és ezek értékének, valamint az alapitóknak vagy másoknak biztosítani kívánt előnyök megemlítését, ugy a tervezet tartalmának ezen része egyáltalán csak akkor jöhet tekintetbe, ha tervezet van. A 156. §. szerint ugyanis az alakuló közgyűlés az alapítók vagy mások betételének a teivezetben megállapított árát felébb nem emelheti; az alapitóknak vagy másoknak biztosított különös előnyök a tervezetben megállapított mértéket meg nem haladhatják. Következve szükséges, hogy a betételek áráról, az előnyök mértékéről már a tervezetben említés tétessék. Ha tehát nincs tervezet, illetőleg az a 150. §-hoz képest minden aláirási ivbe fel nem vétetett, ennek Következménye az lesz, hogy betételek vagy különös előnyök egyáltalán szóba nem jöhetnek, a társaságra nézve kötelező erővel az alakuló közgyűlés által meg nem állapíthatók. Annak, hogy a tervezet az aláirási ivekbe feltétlenül, semmiség terhe alatt felveendő, a. kérlelhetlen formai szigornak, csak akkor lenne értelme, hogy ha a betételek és különös előnyök iránti megállapodások a társaságot, tekintet nélkül arra, hogy azok az aláíróknak előzetesen a tervezet utján tudomására hozattak-e, köteleznék. A tervezet ezek szerint csak akkor válhat az aláirók ártalmára, ha az az aláirási ivekbe felvétetett, ha ugyanis esetleg hamis adatai által az aláírókat félrevezethetné, de nem válhat az aláirók ártalmára az, hogy az aláirási ivekbe a tervezet egyáltalán fel nem vétetett. A tervezetnek ezen minden jelentőség nélküli fel nem vételéhez a részvényaláirás semmiségét nem kapcsolja sem a kt. szövege, sem annak szelleme. 4) A kt. 159. §-a szerint a társaság az alapszabályok bemutatásával igazolni tartozik, hogy az egész alaptőke aláírás által biztosíttatott. Ezzel a társaság csak annak igazolására köteleztetik, hogy az egész alaptőke aláirás által biztosíttatott, és hogy az egész alaptőke a 151. §-ban m e g á 11 a p i t o 11 s z a b á 1 y o k n a k m e g f e 1 e 1 ő aláirAs által biztosíttatott. Nézetünk szerint, ha a társaság igazolni tudja, hogy az egész alaptőke a 151. §-nak megfelelő aláirás által biztosíttatott, továbbá azt, a mit a 159. §. 2—5. pontja szerint még igazolnia kell, a törvényszék c?upán azért, mert az aláirási ivekbe a tervezet fel nem vétetett, a czégjegyzékbe való bevezetést meg nem tagadhatja. Dr. Barna Ignácz. JIlletékességi kifogás a rendes eljárásban. Alperesnek a rendes eljárásban tett illetőségi kifogásai hatálylyal terjeszthetők-e be azon idő első felében, a. melyet a portárnok a félnek ennek személyes jelentkezésekor ügyvéd általi megjelenésre szab ki ? A törvényt azon nagy elv hatja át, hogy egyik fél érdeke se szenvedjen csorbát. Miután pedig a dolog természeténél fogva, első pillanatra, vagyis azon időpontig, mig az illetékes bíró a perrel tisztába jött, felperes zsarnokként jelentkezik, ki hatalmát alperessel éreztetni óhajtja, hogy ezt elnyomja: a törvény azon oltalmába fogadja alperest, hogy őt jogainak helyes védelmére szorítja. Szorítja pedig a törvény alperest ezen védekezésre mindjárt a per első stádiumában, midőn még előzetes, tisztán formai kérdések intezendők el, mely formai kérdések azonban a per lényeges eldöntésére befolyással lehetnek. így szabja a prdts. 85. §-a azon eseteket, melyekben a félnek magát képviseltetniekell. Daczára annak, hogy a prdts, 115. illetve 130. §-aiban kérlelhetlen szigorral decretálja, hogy alperes a kiszabott határidőben a bíróságnál jelenjen meg, különben cl fog mar asztaltat ni: mégis eltér ezen szigortól és enyhit alperes helyzetén. Megengedi ugyanis azt, hogy alperes azon biróságot, mely öt felperes keresete következtében maga elé idézi, kifogásai folytán megfoszthassa azon hatalmától, melyet arrogálni látszik. Ezen jogának érvényesítésére a törvény alperesnek bizonyos meghatározott időpontot szab, mely a prdts. 97. és 98. §§-aiban szabályoztatik. A szerint, a mint az ügy a sommás vagy a rendes eljáráshoz tartozik, különböző az eljárás is, különböző alperesnek joga is. A sommás eljárásra nézve a törvény alperesnek kötelességévé teszi a bírói illetőség elleni kifogásait mindjárt a tárgyalás kezdetén megtenni. Kérdés, ha a tárgyalás kezdetén a biró azt látja, hogy a prdts. 85. §. a) pontja forog fen, és e szerint jár el: joga van-e az újból felvett tárgyaláskor a fél által felvallott ügyvédnek a birói illetőség ellen kifogásokat emelni? Joga van-e ezt az ügyvédnek tenni akkor, a midőn a 97. §. alapján mindjárt a tárgyalás kezdetén a léi által kellett volna ezen kifogásoknak megtétetniök ? Nézetem szerint kétségtelenül emelheti a fél ügyvédje ez esetben is kifogásait a birói illetőség ellen. Miért ? Azért, mert a 97. §. azt mondja, hogy az ily kifogás felett a biró azonnal határoz, Hogy a biró ez iránt határozhasson, szükséges, hogy megértse azt, a mi előadatott; miután pedig épen azért volt kénytelen a felet ügyvédvallásra utasítani, mert a fél maga érthető előadási képességgel nem birt: nincs kétség, hogy a tárgyalás csak az ügyvéd fellépése idejében veszi kezdetét, a ki mindazon jogokkal élhet fele érdekében, a mely jogok a törvényben gyökereznek. Ily jog az illetőség elleni kifogás is. Ez az ügy állása a sommás eljárásban. A rendes eljárásra nézve teljesen egyenlőképen magyarázható a törvény. A prdts 98. §-a értelmében alperes a birói illetőség elleni kifogásait »a keresetlevél vétele és a per felvételére kitűzött határnap közötti idő első felében« tartozik írásban beadni. Ha ez ugy volna értelmezendő, a mint általában értelmeztetik, ugy a fél legtöbb esetben megfosztatnék abbeli jogától, hogy illetékességi kifogásait emelhesse. Mert a fél igen sok esetben vagy elkésetten vagy egyáltalában csak a pertárnok utasítása folytán fordul ügyvédhez, tehát oly időben, a midőn a törvény fölületes magyarázata szerint az illetőségi kifogások megtételével már elkésett. Intentiója lehetett-e a törvénynek az, hogy a mit a megszorult alperes sommás ügyekben tehet, hogy azt rendes- tehát rendszerint fontosabb ügyekben ne tehesse ? Ha alperes a sommás eljárásban érthető előadási képesség hiányából ügyvédvallásra utasíttatott, és ezen ügyvéd a folytatólagos tárgyaláskor illetékességi kifogásokat tehet, miért legyen alperes a rendes eljárásban megfosztva azon jótéteménytől, hogy ezen kifogásokkal élhessen ? Ha a prts 85. §-ában megszabja azon eseteket, melyekben a fél ügyvédhez fordulni köteles, a 115. illetve 130. §§-ban pedig szigorú rendszabályt tartalmaz a pontos és törvényszabta megjelenésre : miért statuál a 87. §-ban oly eljárást, hogy a pertárnok ujabb 8 napi határidőt szabhat a félnek a törvényes megjelenésre? Miért statuálja a prts ezen szabályt akkor, a midőn a bíróság a perfelvételre határnapot tűző végzésben is figyelmezteti a feleket a ptsdts 130. §-a é'teimében a ptrdts 111. §-ában foglalt szigorú rendszabályra? A törvény ezen ujabbi 8 napot azért engedi meg alperesnek, hogy ezen idő alatt alperes módot találjon ügyvéd által a 85. §. szabványa szerint lépni fel, módot találjon a helyes védekezésre, és törvényengedte minden jogával élhessen. A rendes eljárás felet nem ismer, csak ügyvédet. A rendes eljárásban az ügyvéd magának a félnek personificatiója. Ha rendes eljárásban félről van szó, tulajdonképen a fél ügyvédje értendő; ha a rendes eljárásban nem az ügyvéd, hanem maga a fél jelenik meg, a pertárnok által kiszabott határidőn tul ugy tekintetik, mintha meg nem jelent volna. Én nem képzelhetem magamnak azt, hogy ugyanazon törvény, a mely a sommás eljárásban alperesnek jótevője, a rendes eljárásban ugyanazon alperesnek megrontója legyen. A ptrdts. a 87. §-ban kötelességévé teszi a pertárnoknak, hogy a fél személyes megjelenésének tényét jegyezze fel ajegyzőkönyben, és a félnek ujabb 8 napi határidőt szabjon a törvényes megjelenésre. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy a fél meg nem jelentnek tekintetik, és a perfelvétel tulajdonképen csak az ujabb kitűzött határnapon fog megtörténtnek tekintetni, h a a fél ügyvéd képviseletében jelenik meg. Ha nem, akkor a ptrdts. 111. §-a áll be! A pertárnoknak abbeli feljegyzése, hogy a fél személyesen és nem ügyvéd képviseletében jelent meg, és ennek következtében ujabbi 8 napi határidő kitűzése és a félnek utasittatása ügyvéd vallásra fontos azért, mert alperes újból határidőt nyer törvényszabta kötelességének teljesítésére. Ezen nyolez nap nézetem szerint azon határidő, a melytől azon kérdés eldöntése függ, vajon adbató-e hely alperesnek az illetőség ellen emelt kifogásainak, vagy nem. Mert miután a rendes eljárás csak ügyvédet ismer, a kereset vételének napja azon nap leend, a melyen a fél ügyvédje vette át a keresetet. Ha ez a pertárnok által kitűzött határidő első felében történt, és az ügyvéd ezen időben a birói illetékesség elleni kifogásait beadta, ezek elutasitandók nem lehetnek. Azon ellenvetés, hogy a törvény nem tudásával senki sem védekezhetik, és hogy a félnek tudnia kellett volna, hogy ügyvéd a rendes eljárásban szükséges, ha tehát elkésetten adta át ügyét, az ebből támadó kellemetlenséget önön magának tulajdonítsa, ezen ellenvetés phrasis. A törvény kevésbé kérlelhetlen, mint azok. kik ezen ellenvetést használják, mert a törvény ujabbi 8 napi határidőt enged alperesnek ügyvéd vallásra, és nem alkalmazza nyomban a 111. §-ának szigorát. Röviden: én a birói illetőség elleni kifogásokat nem tartom elkésetten beadottaknak akkor, ha a fél a pertárban való személyes megjelenéskor neki újból adott 8 napnak első felében ügyvéd által adatja be e kifogásokat, és mert a törvény szellemével ellenkeznék ez, mert a törvény szavai is világosan az ellenkezőt látszanak tartalmazni, és mert a formai törvény nem arra való, hogy az igazságot általa meg-