Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 35. szám - A büntettekről és vétségekről szóló magyar büntető-törvénykönyv birálatához - Zur Kritik der Ungarnischen strafgesetzbuches

Tizedik évfolyam. 35. szám. Budapest, 1880. augusztus 26. KülBn mellékletek: a ..Döntvények gyűjteménye" az „Igazságügyi rendeletek tára" és az „Igazságügyi tbrvenyek anyaggyüjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiék a kiadóhivatalhoz intézendők. Szerkesztőség : Föut 18. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS Előfizetési árak a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye-' és az „Igazságügyi rendeletek tára" czimü mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint, félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. Az előfizetési pénzek b érme legczélszerübben p o e t a u t küldendők. n. vidék r 1 i y utján A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő : Dr. Fayer László TARTALOM: A bűntettekről és vétségekről szóló magyar büntető-törvénykönyv bírálatához. Dr. Schütze gráczi egyetemi tanártól. — Látogatás az osztrák és a bajor közjegyzői irodákban. II. Dr. Marki Sándor kir. közjegyzőtől. — A részvényaláirás körüli szabálytalanságok következményeiről. Dr. Barna Ignácztól. — Illetékességi kifogás a rendes eljárásban. Móses László ügyvédtől. — Különfélék. (S. 8. A járásbíróságok hatáskörébe utalt bűncselekményekre vonatkozó rendelet.) — Legközelebbi csodbejelentési határidők. — Kivonat a ^Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Csődmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások.) — Külön melléklet : a ^Döntvények Gyűjteményéinek egy ive. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. Néhány nap választ el a büntető codex életbeléptétől. Szerencsések vagyunk az uj aera beköszöntését méltón megünnepelhetni azzal, hogy közöljük lapunkban Európa egyik leghirnevesebb criroinalistájának bírálatát az uj törvénykönyv felett. Schütze dolgozata mint a codex egészének első nagyszabású megbeszélése leghatályosabban fogja közvetíteni törvénykönyvünk ismeretét a külföldi tudományos világgal. Fáradságot vettünk magunknak a dolgozatot, magyarra fordítani; szerző kívánságára közöljük eredeti szövegét is. A bűntettekről és vétségekről szóló MAGYAR BÜNTETŐ-TÖRVÉNYKÖNYV Toiráü-a/tálicz. DR. SCHÜTZE, gráczi egyetemi tanártól. A következő észrevételek lényegileg benfoglaltatnak azon rövidebbre szabott véleményben, melyet már 1878-ban a magyar kir. igazságügyminiszteriumnak, ismételt felszólítására — és egyáltalában nem szívesen -— előterjesztettem. E vélemény részemről nem volt a nyilvánosságraszánva, és pedig ugyanazon okból nem, a melyből tartózkodásom eredt. Hogy ugyanis az alkotandó, illetve az immár megalkotott törvény megbeszélése akkoriban a magyar kormányra, ma Magyarország jogászi köreire nézve bármi jelentőséggel birjon, a szerző részéről következő előfeltételek voltak szükségesek : legalább nagyjában ismernie kellett Magyarország büntetőjogi állapotainak múltját és jelenét, valamint az egyes törvények s a törvényszéki gyakorlat joganyagát, mely ott a büntető-törvénykönyv előzményét képezte; végül kell, hogy neki a törvénykönyv indokai s egyéb forrás-anyaga (még pedig, nem birván a magyar nyelvet, német fordításban) hozzáférhetők lettek légyen. Szerző akkor nem volt e helyzetben s még ma sincs. Ehhez járul, hogy az időközben alkotott »büntető-törvénykönyv a kihágásokról* — ezen megfelelőbb, a büntetőjogi codiíicatio kikerekitése tekintetéből illőbb czimet nyerte a mint értesültem az akkoron tervezett »rendőri büntető-törvénykönyv* — egyátalán nem került kezembe. Csakis a t. szerkesztőség nyomós kérelme birt arra, hogy odavetett észrevételeimet közzétegyem, de ezúttal is ragaszkodnom kell az emiitett fentartáshoz. A magyar jogászok ennélfogva észrevételeimben nem egy reám nézve elkerülhetlen félreértést fognak találni, annál is inkább, mert a büntető-törvénykönyvnek német fordítása, melyet használnom kellett, ugy látszik, a hiteles magyar szöveget némely — még pedig felette lényeges — pontjaiban vagy fordulataiban helytelenül adja vissza. A törvényhozó, különösen pedig a javaslat szerzője s a jogügyi bizottság iránt itt-ott talán nem is voltam igazságos. Meglehet; de a bírálatnak (főleg a codificatio bírálatának) első kelléke a nyíltság bátorsága s az őszinteség, és a legnagyobb baj ily dolgokban — a szépítgetés, vagy a mi még inkább kerülendő — a tömjénezés. I. Mint minden codificatiónak, ugy különösen a büntetőjoginak is értéke és sikere nézetem szerint attól függ, hogy mennyiben közeledik a három követelményhez, melyeket itt jelentőségüknek megfelelő sorrendben előrebocsátok. 1. A codificatiónak vezérelveiben, valamint egyes intézkedéseiben lehetőleg simulnia kell uralmi területének sajátszerű jogi és közZ u r K r i t i k des UNGARISCHEN STRAFGESETZBUCHES über Verbrechen und Vergehen. Von PKOF. DR. SCHÜTZE in Graz. Nachstehende Bemerkungen bildeten im Wesentlichen den Inhalt eines kürzer gefassten Gutachtens, welches ich bereits im J. 1878 dem k. Ungarischen Justizminiszterium über dessen wiederholte Aufforderung — und überhaupt nur mit Widerstreben — erstattete. Dasselbe war meinerseits für den Druck nicht bestimmt; und zwar eben aus dem Grundé, welcher jenes Widerstreben motivirt hatte. Wollto námlich eine Besprechuog der lex ferenda bzw. jam lata irgend welchen Werth — damals für die ungarische Regierung, heute für die Juristenkreise Ungarns — beanspruchen, dann mussten auf seiten des Verfassers folgende Voraussetzungen vorliegen: derselbe musste mit den zeitherigen und heutigen Strafrechts-Zustanden Ungarns, sovvie mit dem vom Strafgesetzbuche daselbst vorgefundenen Stoffe an Einzelgesetzeu und Gerichtsgebrauchen zum mindesten annáhernd vertraut, endlich ihm jedenfalls die Motive und anderweiten Materialien des Gesetzbuches selbst (und zwar, da er der ungarischen Sprache unkundig, in deutscber Uebersetzung) zugánglich sein. In dieser Lage aber befand damals und befindet noch heute der Verfasser sich nicht. Dazu kommt noch, dass das mittlerweile emanirte »TJngar. Strafgesetzbuch über TJebertretungen« — diesen angemesseneren, zur Vervollstáudigung einer strafrechlichen Kodifikation mehr geeigneten Titel hat, wie ich vernehme, das dazumal projektirte »Polizeistrafgesetz« erhalten — mii' überhaupt nicht zu Gesicht gekommen ist. Nur der dringende Wunsch Löblicher Redaktion hat mich nunmehr überredet, meine losen Bemerkungen der Oeffentlichkeit zu übergeben, wobei ich jedoch die obenstehende Reservation aufrechthalten muss. Ungarische Juristen werden alsó in meinen Bemerkungen auf manches für mich unvermeidliche Missverstándniss stossen; umsomehr, als die mir vorliegende Deutsche Uebersetzung des Strafgesetzbuches in manchen — und zwar ganz erheblichen — Punkten oder Wendungen den authentischen Ungarischen Text keineswegs korrekt wiederzugeben scheint. Möglich auch, dass ich dem Gesetzgeber, insbesondere aber dem Koncipienten des Entwurfes und der Justizkomission, im Einzelnen Unrecht gethan. Mag sein; aber das erate Erforderniss einer Kritik (vor Allém der Kodifikations-Kritik) ist voller Preimuth und Aufrichtigkeit; und der Uebel grösstes in solchen Dingen — Schönfárberei oder gar Lobhudelei. I. Werth und Erfolg einer jeden Kodifikation, insbesondere auch einer solchen des Strafrechtes bemisst sich meines Erachtens nach