Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 32. szám - Törvényjavaslat a kisajátításról. (Befejezés)

— 258 közben, és csupán hivatásának teljesítéséért, tehát méltatlanul többek jelenlétében, érzékenyen megsértett; mely ténye nyilván sérelmet képezi az ügyvédi állás és kar tekintélye és méltósága ellen is; ezekhez képest panaszlott P. S. sárospataki lakos ügyvéd ellen a nyilatkozatában tett nyilt beismerés által fölöslegessé vált fegyelmi vizsgálat mellőzésével, az ügyvédi kar becsületét és tekintélyét sértő magaviselete által elkövetett fegyelmi vétség miatt az ügyv. rendts. 68-ik §-a b) pontja alapján s a 79-ik §. értelmében, a fegyelmi eljárás ezennel elrendeltetik. Panaszlott ügyvédnek felebbezése folytán a m. kir. Curia legfőbb ítélőszék fegyelmi tanácsa 1880. évi július 9-én 313. szám alatt következő határozatot hozott: A panaszlott cselekményben fegyelmi vétség jelenségei mutatkozván, a kassai ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata indokainál fogva helybenhagyatik. Különfélék. — Ritka esetről értesíthetjük t. olvasóinkat, t. i. épen e napokban hagyta el a következő czimü munka a sajtót: »Uwagi krytyezne o galicyjskiéj organizaeyi gminnéj i wnioskireformy napisat Dr. Franci szek Kasparek, professor uniwerzytetu. Kraków 1880. 136. l.« vagyis »Kritikai észrevételek a galicziai községi szervezet felett és reformjavaslatok«, melyben a szerző által javaslatba hozott községi törvény-módosítások között a következő »pia desideria«-kra akadunk, melyek nálunk már régen tényleg alkalmazvák. Szerző óhajtja ugyanis a választási időszaknak 6 évre leendő megállapítását; ezt nálunk már az 1871: XVIII. t.-cz. 43-ik §-a mondja ki; továbbá kívánatosnak taitaná a községi jegyzők kiképeztetése iránti gondoskodást; 1. u. o. a 74-ik §-t; kívánatosnak tartaná továbbá, ha a kormánynak azon joga, melylyel az autonóm képviselő-testületeknek szabályrendeleteit megsemmisítheti, arra szorítkoznék, hogy ezeknek hivatalos közzétételétől számítandó 30 nap alatt lenne gyakorlandó; 1. nálunk az 1872: XXXVI. t.-cz. 6-ik §-ának 2-ik bekezdését. Végül szeretné szerző, ha a községek hatásköre kisebb polgári peres ügyekre is kiterjesztetnék, hogy a vidéki lakosság kártékony perlekedési viszketegét és a törvényszékek tulterheltetését megakadályozzák. Ráth Mór kiadásában megjelent legújabb törvényezikkek közül a következőket küldte be: 1880. XXXVlI. t.-cz. a magyar büntetőtörvénykönyvek életbeléptetéséről. E törvénygyűjtemény kétféle kiadásban jelent meg: negyedrét és nyolczadrét alakban. Ara 1 frt. Az 1880. évi országgyűlési törvényezikkek szintén kétféle kiadásban (4-ed és 8-adrét). Ára 1 frt 20 kr. 1880. Terjed ez az I—Lll-ig, közülük a közjegyzői törvény módosítását tárgyazó Ll-ik t.-cz. a régi közjegyzői törvénynyel (1874: XXXV.) együtt külön lenyomatban is megjelent. Ára 60 kr. Ezenkívül a XLV-ik t.-cz., mely némely egykorú erdélyi megye birtokviszonyát szabályozza, jelent meg külön lenyomatban. — Ugyancsak Ráth Mór kiadásában kaptuk a minisztérium ez idei rendeleteinek gyűjteményeiből az I. füzetet, ára 50 kr. A kiállítás ízléses, csinos. Törvényjavaslat a kisajátításról. (Befejezés.) V. FEJEZET. A közterhekről s költségekről. 60. §. A kisajátított ingatlan vagy jog után járó közterheket, a kártalanítás iránt hozott bírói ítélet, vagy a létrejött egyezség jogérvényre emelkedése napjától, vagy ha az illető tárgy előbb vétttett volna birtokba — a birtokbavétel napjától kezdve a kisajátító viseli, s azokat, a mennyiben az előbbi birtokos által már előlegeztettek volna, ennek megtéríteni köteles. 61. §. A jelen törvény alapján eszközlendő kisajátítási eljárásra vonatkozó minden beadvány, terv, összeírás, leírás, egyezség, jegyzőkönyv, becslevél, bizonyítvány vagy nyilatkozat, határozat, panasz és felebbezés bélyegmentes. Magántársulatok vagy magánfelek által eszközölt kisajátítások eseteiben azonban a fentebb felsorolt okmányok csak feltételesen, vagy addig maradnak bélyegmentesek, mig más czélokra, mint a jelen törvényben megállapított kisajátítási s telekkönyvezési eljárás keresztülvitelére nem használtatnak. Úgyszintén a birói kézhez letett kártalanítási összegek után letéti díj nem fizettetik. 62. §. A pénzügyi törvényekben s szabályokban meghatározott vagyonátruházási s telelekkönyvezési illetékek a közczélokra történt kisajátításoknál nem járnak. A nyereségre alakult vállalatok tartoznak azonban a kisajátítás utján tulajdonukba átment földterületektől a fizetett kártalanítási összegek alapján megszabandó vagyonátruházási 43/8 °/0-os illetéknek felerészét fizetni. . A kisajátítás utján megvett és lebontandó építmények megszerzéseért vagyonátruházási illeték nem jár. A kisajátítások alapján fizetett kártalanítási összegekről szóló nyugták ellenben a II. fokozat szerint járó bélyegilletékek alá esnek. 63. §. A kisajátítási eljárás folyamában felmerült költségeket, melyekben azonban az érdeklettek magán és képviseleti költségei nem értendők, a kisajátító köteles viselni és esetleg előlegezni. E költségeket, a mennyiben a kisajátítási terv megállapítása körüli eljárásra vonatkoznak, azon hatóság, mely a terv megállapítására kirendelt bizottságot küldi ki, a mennyiben pedig a kártalanítási eljárás körül merültek fel, az illetékes bíróság fogja megállapítani. VI. FEJEZET. Az ideiglenes kisajátításról. 64. §. Az 1. g-ban felsorolt vállalatok s építkezések czéljaira ingatlan dolgok ideiglenesen is kisajátithatók. 65. §. Az ideiglenes kisajátítás meghatározott időre engedélyezendő s tartama a tulajdonos beleegyezése nélkül 5 éven tul nem terjedhet. A jelen törvény hatályba lépte előtt meg nem határozott időre engedélyezett ideiglenes kisajátítások leghosszabb tartama, mennyiben a tulajdonos a meghosszabbításba bele nem egyeznék, a jelen törvény hatályba lépte napjától számított 5 év. 66. §. Ha a kisajátító az ideiglenesen kisajátított területet a 65. §-ban megjelölt időtartamon tul is szükségli s a tulajdonos az ideiglenes kisajátítás meghosszabbításába bele nem egyezik, tartozik a kisajátító az ideiglenes kisajátítás idejének, illetőleg az 5 évi határidőnek lejárta előtt legalább 6 hónappal, a végleges kisajátítást kérni, s ha ezt elmulasztaná, a határidő lejárta, vagy ha kérelme később elutasitólag intéztetnék el, az e részbeni határozat kézbesítése után, az ingatlant a tulajdonosnak visszaadni. 67. §. Az ideiglenes kisajátítás alól ki vannak zárva: 1. az épületek és iparmüvek; 2. azon területek, melyek az illető vállalat vagy építkezés czéljaira véglegesen szükségesek ; 3. a művelés alatt álló kőbányák és kőfejtési telepek; 4. a hajózható folyókban levő zátonyok. 68. §. Az ideiglenes kisajátítás csak oly vállalat vagy építkezés czéljaira adható, a mely a 4 §. értelmében már engedélyeztetett. Az e részbeni kérvény megfelelő tervrajzzal és a kisajátítás szükségét vagy czélszerüségét igazoló adatokkal és bizonylatokkal felszerelve, az illetékes közigazgatási bizottságnál nyújtandó be. 69. §. A közigazgatási bizottság a kérvény tárgyalására határnapot tűz ki, a tárgyalás vezetésére kebeléből egy tagot rendel ki, s erről az illető községet a kérvény és mellékleteinek átküldése mellett értesiti. A község elöljáróságának kötelessége minderről az összes érdekletteket, vagy azok törvényes képviselőit azzal tudósítani, hogy a kérvényt és mellékleteit tekintsék meg s a tárgyalásnál vagy személyesen vagy megbízottjaik által jelenjenek meg. 70. §. A tárgyalásnál mindenekelőtt a barátságos egyezség kisérlendő meg, ennek nem sikerülte esetén minden érdekelt fél észrevételei s adatai a felveendő jegyzőkönyvbe igtatandók, s ennek megtörténtével a jegyzőkönyv az összes iratokkal együtt a közigazgatási bizottságnak határozathozatal végett bemutatandó. 71. §. A közigazgatási bizottság határozata ellen felfolyamodásnak van helye. A felfolyamodás, mely az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 8 nap alatt a közigazgatási bizottságnál nyújtandó be, a közmunka- és közlekedési miniszterhez terjesztendő fel, ki a kérelem felett végérvényesen határoz. 72. §. Az ideiglenesen kisajátított tárgyért, a kisajátítási egyezség vagy a határozat jogérvényétöl, vagy ha a birtokbavétel előbb történt volna, a birtokbavétel napjától számítandó időponttól kezdve, előleges félévi részletekben, haszonbér fizetendő s azonfelül az ideiglenes kisajátítás megszűnte után, az illető tárgynál beállott értékcsökkenés is megtérítendő. 73. §. Valamint az évi jáiulékoknak, ugy az értéknek megállapítására nézve is azon elvek és azon alaki szabályok szerint kell eljárni, melyek a jelen törvény III. és IV. fejezeteiben megkatároztattak és ennélfogva a közigazgatási uton hozott jogérvényes határozat az összes tárgyalási iratokkal együtt szabályszerű eljárás végett az illetékes törvényszékhez teendő át. 74. §. A birtokbavétel előtt minden ideiglenesen kisajátított tárgy értéke szakértők által megállapítandó. Hasonló érték-megállapitás történik akkor is, mikor a kisajátítás szüksége megszűnvén, a kisajátított tárgy a tulajdonos birtokába visszabocsáttatik. A két becsű összehasonlitása után mutatkozó értékkevesbedés a kisajátító által, különbeni végrehajtás terhe alatt azonnal megtérítendő. Az értékemelkedésért azonban a kisajátító semmit sem követelhet. 75. §. Ha az ideiglenes kisajátítás nem az állam, vagy valamely hatóság, hanem valamely vállalat vagy egyesek részére eszközöltetik, az illető tulajdonos jogosítva van követelni, hogy részére a netaláni értékkevesbedésért idővel járó kártalanításra nézve, kellő biztosíték nyujtassék.