Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 31. szám - A váltójog nemzetközi egységesitése. (Befejezés)

Tizedik évfolyam. 31. szám. Budapest, 1880. július 29. I16n mellékletek: a ..Döntvények gy-ljteménye-' „Igazságügyi rendeletek Iára" és az „Igazság ügyi törvények anyaggyujtemenynyel'-. A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. Szerkesztőség: Fcut 18. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz AGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak Helyben házhoz hordással, vagy vidékre bérmenles szétküldéssel) a „Magyar Tbemis", a „Döntvények gyűjteménye" és a/. „Igazságügyi rendeletek tára" czimü mellékletekkel együttesen: egész évre 10 torint, félévre 5 íonnt. negyedévre 2 forint 50 kr. Az előfizetési pé legczélszerübb ek b i IdékrJ MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTANIA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: A váltójog nemzetközi egységesítése. (Befejezés.) Dr. Nagy Fevencz, nagyváradi kir. jogtanártól. — A miniszterelnök és a közigazgatási bíráskodás. L Gruber Lajostól. — Másolattal való bizonyításról. Sarlay Edétől. - Adalékok a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához. XXV. (Az indítványra jogosított fél a levél- és távsürgönytítoknak megsértése [a btk. 327. §-á] esetében.) Dr. Barna Ignácztól. — Á német főtürvényszékek büntetőjogi praxisából. — Különfélék. — Törvényj ivaslat a kisajátításról. (Folytatás.) — Legközelebbi csődbejelentési batáridők. — Kivonat a »Budapesti Közlönyéből. ,Csődök. — Csüdmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykeieseti felliivások.) — Külön melléklet : a »Döntvények Gyűjteménye* múlt fél évi tartalommutatójának első ive. A váltójog nemzetközi egységesítése. (Befejezés.) A mi a nemzetközi jog reformját és kodifikátióját czélzó egyesület által felállított váltójogi tervezet még hátralevő 17 tételét illeti, ugy ezeknek az eddig ismertetett tételeknek megfelelő hosszabb magyarázatától és bírálatától eltekintünk, nehogy az olvasó türelmével visszaéljünk. E tételek a következők. 11. >Az elfogadásnak magán a váltón írásban kell történnie. Az elfogadásra nézve elégséges, ha az intézvényezett nevét vagy czégét a váltó előlapjára írja.« Az írásbeli elfogadást a legtöbb, ugy a német mint a franczia rendszerhez tartozó váltójog kívánja, miglen az angol váltójog azt csak belföldi váltóknál követeli (1. és 2. Gres. IV. c. 78), az északamerikai váltójog szerint pedig a szóbeli elfogadás bármily váltóknál elégséges. A mi a tétel második részét illeti, ugy az megfelel a német és magyar váltójognak, mig a franczia Code de commerce e szót: selfogadom* (acceptée) feltétlenül megkívánja. (C. c. 122. cz.) 12. »Az intézvényezett az elfogadást a váltóösszeg egy részére szoríthatja.* V. ö. német váltórendszabály 22. cz., magyar v.-t. 22. §., Code comm. 124. cz. 13. »Az elfogadás megtagadása vagy feltételes elfogadás esetében a váltóbirtokos rögtön fizetési viszkeresettel élhet a kibocsátó és a forgatók ellen ugy a váltóösszeg, mint a leszámítolási dij levonásával a költségek erejéig.* E tétel ellentétben áll a német, magyar, franczia, olasz, spanyol, belga s a legtöbb svájczi és délamerikai váltójoggal, melyek az elfogadás hiánya vagy feltételessége miatt csak biztosítási viszkeresetet adnak; ellenben összhangzásban áll az angol, északamerikai, svéd, dán, finn és több délamerikai, valamint a régi magyar váltójoggal is. 14. »A megtörtént elfogadás kitörlése hatálytalan.« V. ö. német váltórendszabály és magyar v.-t. 21. cz. (§.) 4. bekezdését, mely a helyes nézet szerint szintén igy magyarázandó. (L. Grawein: Die Perfektion des Accepts, Plósz: Váltójog 140. 1.) 15. íHa az elfogadó lejárat előtt fizetésképtelen lesz, a váltóbirtokos a kibocsátó és a forgatók ellen rögtön fizetési viszkeresettel élhet a váltóösszeg és a költségek erejéig, levonva a leszámítolási dijt.« A német és magyar váltójog ez esetben is csak biztosítási viszkeresetet adüak; ellenben a Code de Commerce (163. cz.) és az azt követő váltójogok az elfogadó csődje esetében szintén fizetési viszkeresetet engednek, jóllehet az elfogadás hiánya miatt szintén csak biztositásnak van helye. 16. »Kiméleti napok nem engedtetnek.« A magyar v.-t. ezen a német, franczia és más váltójogoknak megfelelő elvtől annyiban eltér, a mennyiben a 33. §. szerint a váltóadós a fizetési napon déli 12 óráig tartozik fizetni, tehát 12 óráig a fizetést elhalaszthatja, a nélkül, hogy a váltóbirtokos óvást emelhetne (1. 41. §. 2. bek. is). 17. »A váltóbirtokos viszkeresetében a hátiratok sorrendjéhez és az egyszer tett választáshoz kötve nincs.« (Ugró viszkereset és jus variandi). V. ö. magyar v.-t. 49. §., német 49. cz. 18. >Ovás felvétele a viszkereset fentartásához nélkülözhetlen.« V. ö. magyar v.-t. 41. §., német 41. cz. 19. »Az elfogadás vagy fizetés megtagadása esetében azonnali értesítés szükséges a viszkereseti jog fentartása czéljából.« E tétel az angol-amerikai váltójog álláspontját emeli érvényre, melyet az előbbi magyar váltójog is követett; mig a német és franczia rendszer szerint az értesítés a viszkereset feltételét nem képezi. A tervező egyesület különben még a brémai kongressuson a német és magyar váltójog elvét fogadta volt el, mely a franczia váltójog felfogásától ismét annyiban eltérő, hogy az értesítés elmulasztásának kártérítési s azon következménye van, hogy a váltóbirtokos kamatot és költséget nem követelhet, mig a franczia jog szerint az értesítés elmulasztása semmi joghátránynyal nem jár; azonban később a frankfurti kongressus a tételt az angol felfogás értelmében módosította. 20. »Az óvási határidő magasabb erőhatalom miatt a zavar idejére kiterjesztendő, azonban soha egy rövid, a váltótörvényben egyszer-mindenkorra megállapított határidőn tul.« Tudvalevőleg a vis major befolyásának kérdése a váltói cselekvényekre nemcsak elméletileg nagyon vitás, de a tételes váltójogok által is igen különböző megoldást nyert. E különbségek a nemzetközi forgalomra igen sulyosan nehezednek, miért is elkerülhetlenül szükséges, hogy a kérdés nemzetközileg egységesen szabályoztassék. Vajon azonban a fentebbi tétel megfelel-e a váltójog szigorának; vajon nem helyesebb-e a magasabb erőhatalomnak a váltói cselekvényekre semmi befolyást engedni: mindenesetre nagyon kérdéses. A 14. német jogászgyülés, megfelelőleg a német váltórendszabály felfogásának, határozottan a vis major érvényesítésének lehetősége ellen nyilatkozott, s részünkről is ezen álláspontot tartjuk helyesnek. Ha háború, elemi katastrófák stb. az óvási s más határidők kiterjesztését indokolttá teszik, a törvényhozás külön moratóriumot engedélyezhet, mint ez legutóbb nálunk is a szegedi árviz folytán történt; de elvképen a magasabb erőhatalomra való hivatkozást megengedni, a legnagyobb bizonytalanságokra vezet. 21. »A kassatorius záradék váltómásodlatoknál nem szükséges.« Megfelel a német és magyar váltótörvénynek, mig a Code de commerce s az azt követő váltójogok a kassatorius záradékot megkövetelik. 22. >A váltókereset egyidejűleg valamennyi, néhány, vagy egy váltókötelezett ellen indítható.* V. ö. magyar v.-t. 49. §., német 49. cz. 23. »A kezes (donneur d'aval) váltójogilag és egyetemlegesen felelős azon személylyel, kinek aláirásáért kezességet vállalt.* V. ö. német váltórendszabály 81. cz., magyar v.-t. 67. §., Code de Comm. 142. cz.