Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 29. szám - A német főtörvényszékek büntetőjogi praxisából. 10-12. [r.]

— 235 XI. Hüls Adolf megölte leányának, Amáliának ujon-szülött törvénytelen gyermekét, és a gyermek anyja segélyt nyújtott a cselekményhez. A német birodalmi törvényszék f. h. május 8-án erre vonatkozólag kimondotta, hogy a gyermekülésnek enyébb büntetési sanctiója azon esetben is alkalmazandó, ha az anya nem maga volt a tettes, hanem csak segéd ; nem lehet tehát ilyen esetben az anyát a harmadik személy részéről fenforgó gyilkosság vagy emberölés bűntettében való segités mérve szerint büntetni. XII. A bevett pénznek ki nem fizetése magában még nem sikkasztás. Vádlott egy egylet pénztárnoka volt és felvett bizonyos összeget azon czélra. hogy a tagok közt szétoszsza. Az első fok elitélte sikkasztásban. A német birodalmi törvényszék az ítéletet feloldotta, s az esetet visszautasította az első fokhoz. Mert: »a kifizetés elmulasztása nem vehető minden körülmények közt sikkasztásnak, mivel az eltulajdonítás nincs vele szükségkép összekötve és néha még indokolt is lehet.* Az ügyvédi kamarákból. — A nagyváradi ügyvédi kamara választmánya, Dr. Nagy ÍYrencz jogtanár kérvényére, 1880. évi ápril hó 3-án 172/880. szám alatt következő végzést hozott: Tekintve, hogy folyamodó tanár, s mint ilyen kizárólagos és folytonos joggyakorlatot nem folytathat és mellékesen nem ügyvédjelöltösködhetik, a kérelemnek hely nem adathatik. Kérelmezőnek felfolyamodása folytán a magyar királyi Curia mint legfőbb Ítélőszék 1880. évi június hó 3-án 4876. szám alatt következő határozatot hozott: A nagyváradi ügyvédi kamara válas/tmánya határozatának megváltoztatásával Dr. Nagy Ferencz királyi jogakadémiai jogtanár az ügyvédjelöltek lajstromába felvétetni rendeltetik. Mert: az 1874. évi XXXIV-ik t.-cz. 5-ik §-ának egész összefüggéséből és czélzatából az tűnik ki, hogy azon szakasz ötödik kikezdésében érintett kizárólagosság csakis a rendes három évi joggyakorlatra, nem pedig azon kedvezményes két évi joggyakorlatra vonatkozik, mely kivételképen a jogtanárok ügyvédi vizsgára bocsáttatásához megkívántatik, és végre mert a jogtanári hivatal a tárgynál fogva, melylyel foglalkozik, és az időnél fogva, melyet igénybe vesz, tárgyilag véve nem összeférhetlen az ügyvédségi gyakorlattal. — A kolozsvári ügyvédi karaara fegyelmi bírósága a kamarai ügyésznek L. V. ellen a kamara határozatának vétkes megvetése miatt támasztott panasza, panaszlott ügyvédnek 209/880. sz. a. bevett nyilatkozata és a kamara ügyészének jelen szám alatt adott véleménye alapján hozta 277/880. sz. a. az alábbi határozatot: L. V. ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás bevezetése elrendeltetik. Mert: habár ki is mutatta a bepanaszolt ügyvéd a nyilatkozatához mellékelt okmányaival, hogy előbbi ügyvédi állomásáról MagyarLáposról eltávozva a lugosi kincstári uradalmi ügyészségnél nyert alkalmazást, s azután egyéb állomások elnyerhetése végett többfelé pályázott, inignem végre Orsován újból ügyvédi irodát nyitott. De mivel maga sem állította, hogy azon időre, melyre tőle a tagsági díj követeltetik, ezen ügyvédi kamara kötelékéből kilépett s magát kitöröltette volna, nyilatkozatában felhozott mentségei annál kevésbbé fogadhatók el, mivel az ügyvédi kamarai kötelékből való ki nem lépése által magának bárhol is, és bárminemű állásba lett alkalmazása alatt biztosította azon jogot, hogy ügyvédi teendőkkel is megbizathassék és így az ügyvédséget habár nem függetlenül is, de tettleg gyakorolhassa, a mit a lugosi kincstári uradalmi ügyészségnek a 209/880. számú nyilatkozatához mellékelt 1. '/• alatti bizonyítványa is igazol, a nélkül, hogy ő díjtalanul, illetőleg minden jutalmazás nélkül lett volna alkalmazva, legtávolabbról is bizonyítaná. Minthogy pedig az ügyvédségi szabadalmat és tettleges gyakorlatot törvény szerint senkinek élvezni és folytatni nem lehet, a ki valamely ügyvédi kamarának nem tagja, s a ki annak tagja kiván lenni vagy maradni, legelső kötelessége a tagokra rótt tagsági dijt, melynek kifizetése nélkül az ügyvédi kamara ügykezelése fenakad s a törvény czélja meghiúsul, befizetni; annálfogva kétséget nem szenved, hogy a bepanaszolt ügyvéd a törvénynek és az ügyvédi kamara határozatának megkerülésével kívánta az ügyvédség gjakorolhatási jogát magának biztosítani, azért a fegyelmi eljárás az ügyvrdts 18. és 68-ik §§. a. betűje értelmében bevezetendő. Panaszlott ügyvédnek ezen határozat elleni felebbezése folytán a magy. kir. Curia legfőbb itélőszéki fegyelmi tanácsa 1880. évi június hó 18-án 278. sz. a. következő határozatot hozott: A kamarai tagsági dijak nem fizetése egymagában a fegyelmi vétség tárgyi tényálladékát meg nem állapítja; ugyanazért panaszlott ellen e miatt a fegyelmi eljárás el sem rendeltethetvén: az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának fentebbi számú és keletű határozata megváltoztatik és a panaszlott ügyvéd ellen elrendelt fegyelmi eljárás megindításának hely nem adatik. Különfélék. — A »Magyar Igazságügye szerkesztését Dr. Tauszig János vette át. Az uj szerkesztő nem adott programmot; azonban mi részünkről bizton reméljük, hogy Dr. Tauszig János ur, ki több éven át a »Magyar Themis« belmunkatársa volt, jelenlegi uj állásában is küzdeni fog azon elvek mellett, melyeket lapunkban hirdetett. — A lipcsei birodalmi törvényszék ügyrendét a szövetségtanács f. é. ápril 5-én megerősítette. A bíróság fel van osztva öt polgári és három bűnügyi tanácsra. Minden tag tartozik valamely tanácsnak állandó tagja lenni. A beérkező ügyeket a tanácselnök osztja ki a bírák közt. Az előadó a főtárgyalás előtt irásbelileg feldolgozva közli a tanácselnökkel az ügyet. A tanácselnök jogosítva van a főtárgyalás előtt második előadót (correferens) is rendelni. A tanácskozásoknál jegyzőkönyvvezető nincs jelen. A tanácskozás menetéről, az egyes tagok szavazatáról és az általuk felhozott érvekről feljegyzések nem tétetnek; jogában áll azonban minden tagnak Írásban formulázni és az actákhoz csatolni eltérő véleményét. A határozatok indokolásaröviden, a tárgyra szorítkozva, az idegen szavak lehető elkerülésével készitendő. A szünidő alatt a 60 biró közül csak tiznek kell a székhelyen lennie, és ezek képezik a szünidei tanácsot. — A lipcsei birodalmi törvényszék 60 birái közül egy-egyre havonkint 18 ügy elintézése esik. — Beküldetett: Adatok abonorum possessio contra tabulas eredetének kérdéséhez. Irta Dr. Kiss Mór, egyet, magántanár. Kolozvárt. 1880. — A vízügyi igazgatás kézikönyve. Irta Pólya Béla, ügyvéd, Jász-Nagykun-Szolnokmegye főügyésze. Kapható szerzőnél Szolnokon. Ára 1 frt. Egy üggvéd, ki több évig önálló irodát tartott, irodavezetői állást keres a fővárosban. Értesítést ad a szerkesztőség. Egy ügyvédjelölt, ki több évi praxissal bir, a fővárosban vagy a vidéken alkalmazást keres. Értesítést ad a szerkesztőség. Egy ügyvédjelölt, ki mindkét államvizsgálaton kitüntetéssel képesiftetett, a magyar, német, franczia és román nyelveket birja, ajánlkozik a legszerényebb igények mellett, akár a fővárosban, akár a vidéken ügyvédi irodába lépni. Bővebb felvilágosítást a szerkesztőség nyújt. Legközelebbi csődbejelentési határidők: (Jul. 20-tól jul. 27-ig.) Haimann & Knlimer n.-kilindai tez. jul. 20. 21. 22. (134.) — Manhóim J. temesvári tsz. jul. 21. 22. 23. (1 23.) — Beck Francziska veszprémi tsz. jul. 22. 23. 24. (96.) — Néh. iticliter Mór n.-kanizsai tsz. jul. 22. 23. 24. (105.) — A >gerlicze-tapolcsányi vasmü-egyesiilet« r.-szombati tsz. jul. 22 23. 24. (118.) — Skultéti M. bpesti ker. s vtsz. jul. 24. 25. 26. (148.) — H. Éliás bpesti ker. s vtsz. jul. 26. 27. 28. (120.) — Csirkovits Dusán újvidéki tsz. jul. 26. 27. 28. (124.) — Polliik Sándor karczagi tsz. jul. 26. 27. 28. (132.) — Krauser Betti nagykanizsai tsz. jul. 26. 27. 28. (136.) - Fried Adolf kassai tsz. jul. 26. 27. 28. (141.) — Néh. KovíCS György hagyatéka pestvid. tsz. jul. 26. 27. 28. (155.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-M. Rövidítések: bh. = benyújtási határidő és beielentés határidő ; vh. = végrehajtó; i. i leigrlenes; t. = tömeggondnok ; p. = perügyeln. A hirdetmények elején vagy vegén leví számok a „Bpesti Közlöny" azoD számát jelentik, melyben a hirdetmény először megjelent. Az győri ügyvédi kamara fegyelmi birósíga közhírré teszi, miszerint a iragymélt. m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék 460/879. fegy. számú ítéletével ügyködésétől félévre felfügesztett Bauer Ödön tatai ügyvéd állásába visszahelyeztetett, miután a felfüggesztés ideje 1880. június hó 30-án lejárt. A debreczenl ügyvédi kamara választmánya által ezennel közhírré tétetik, hogy Falaky Géza nyíregyházi ügyvéd, ezen kamara ügyvédi lajstromából saját kérelmére kitöröltetett. A kolozsvári ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Pap Ágoston magyar-l^posi ós Vájna Sándor kolozsvári ügyvéd, a kamara ügyvédi lajstromába felvétetett. A pécsi ügyvédi kamara részérül ezennel közhírré tétetik, miszerint Dr. Braun Bernát, Geiger Gyula szegszárdi, és Dr. Schvet: Antal bonyhádi ügyvédek & kamara lajstromába foltatólag felvétettek.