Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 24. szám - Egy illetékügyi kérdés

— 195 — Felebbező állítólagos károsítását legkisebb valószínűséggel sem támogatván, e nélkül pedig a fegyelmi eljárás a kereshetőségi jog megállapítása tekintetéből el nem rendeltethetvén: a marosvásárhelyi királyi ítélőtábla fegyelmi bíróságának hatá­rozata helybenhagyatik. Törvényjavaslat a telekkönyvi rendeletek pótlásáról és módosításáról­(Az igazságügyi bizottság szövegezése szerint.) 1. §. A részben vagy egészben megsemmisült, használhatlanná lett, vagy elveszett telekjegyzőkönyv (telekkönyvi betét) az illetékes telekkönyvi hatóság által: a) a rendelkezésre álló kezelési-és segédkönyvek, iratok és egyéb adatok alapján, és ha azok nem kielégítők, b) uj helyszínelés utján pótlandó. Azon körülmény, hogy a telekjegyzőkönyv újból szerkesztetett, az A. lapon feljegyzendő. 2. §. Az 1. §. a) pontja szerint újból szerkesztett telekjegyző­könyv közzétételével, a telekkönyvi hatóság, a netaláni hibák kiigazí­tása és a hiányok pótlása czéljából, negyvenöt naptól három hóig terjedhető felszólalási határidőt tüz ki. Az 1. §. b) pontja esetében teljesített helyszínelés után, a telek­jegyzőkönyvek szerkesztése, azok netaláni hibáinak kiigazítása és hiányainak pótlása czéljából, a telekkönyvi hatóság a telekkönyvi rendelet I. részének intézkedéseit a jelen pótlási eljárásnak megfelelő eltérésekkel alkalmazza. 3. §. Az uj szerkesztés következtében hatályon kivül helyezett telekjegyzőkönyvekben foglalt bejegyzéseken alapuló azon jogok, uelyek a felszólalási határidő alatt nem érvényesíttettek, olyan szemé­lyek ellenében, kik időközben nyilvánkönyvi jogokat jóhiszemüleg szereztek, nem érvényesíthetők. 4. §. Az 1855. évideczember 15-én kelt telekkönyvi rendeletnek a »Napló«-ia vonatkozó intézkedései hatályon kivül helyeztetnek. 5. §. Ingatlanoknak bírói végrehajtási árverésen való eladatása esetében, a vevő a tulajdonjog bekebleztetését elrendelő végzésnek jogerőre emelkedése után, a telekkönyvi hatóságtól kérheti, hogy a megvett ingatlanról, a megszűnt tételek kihagyásával uj telekjegyzö­könyv szerkesztessék. Ilyen esetben a telekkönyvi hatóság, ha a megvett ingatlanra ujabb bejegyzés nem történt, a telekjegyzőkönyv uj szerkesztését el­rendeli és foganatosíttatja; minek megtörténtével, e körülmény az A. lapon feljegyzendő. 6. §. A telekjegyzőkönyvről hatóság és felek kivánatára, követ­kező hivatalos másolatok adhatók: a) teljes másolat, mely az egész telekjegyzőkönyvet, b) kivonatos másolat, mely a fenálló tételeket szószerint, a meg­szűnt tételeket csak jelezve, c) részleges másolat, mely a telekjegyzőkönyvnek csak egyes lap­jait tünteti fel, és pedig vagy teljesen, vagy a b) pontnak megfelelő kivonatban. Az idézett telekkönyvi rendelet 144. §-a esetében —• ha az ügy megbirálásához elégséges — a felső bíróságokhoz a b) pontban meg­határozott másolatok terjesztendök fel. 7. §. Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a jelen törvény életbeléptetésének időpontját és az eljárás részleteit rendeleti uton állapithassa meg. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése. A bizottság a törvényjavaslatot az igazságügyminiszter által elő­terjesztett indokok alapján általánosságban elfogadta s a részletes tárgyalás folyamán irályi tekintetből átdolgozott és egy uj szakaszszal megtoldott törvényjavaslutot, a t. képviselőháznak •/. alatt bemutatja, és elfogadásra ajánlja. Habár a telekkönyvi intézmény sok reformot igényelne, a bizott­ság, tekintettel arra, hogy a dologi jog kodifikátiója előtt ezen refor­mok alapja és iránya kellőleg meg nem határozható, a törvényjavaslat tárgyalásánál kénytelen volt azon korlátok között maradni, melyeket a törvényjavaslat czélzata eléje szabott. A mi különösen a törvényjavaslat főtárgyát, a megcsonkított vagy elveszett telekjegyzőkönyvek pótlását illeti, a bizottság a törvény­javaslatban foglalt intézkedéseket (1.—3. §§.) szükségeseknek, a meg­állapított biztosítékokat elegendőknek s a miniszteri indokolásnak e tárgyra vonatkozó részét kimerítőnek találta. A telekkönyvi »napló« vezetésének megszüntetése (4. §.) annyi­val igazoltabb, minthogy azt az ügyviteli szabályokban előirt és ország­szerte helyesen berendezett egyéb segédkönyvek vezetése mellőzhetővé teszi, és a telekkönyvi hatóságok által, a fővárosiak kivételével, tényleg csak néhány helyen vezettetik. A telekkönyvi kivonatokra, helyesebben másolatokra vonatkozó intézkedések (6. §.) czélszerüségét a bizottság szintén átlátta, s magáévá tevén a miniszteri indokolást e tekintetben is, csak a kifejezések szaba­tosabb megállapítása végett helyezte ellentétbe a teljes másolatot a kivonatos és a részleges másolattal, meghatározván mindeniknek a fogalmát a törvényjavaslat szövegében. Azon bajnak a forrását tekintve, mely a kivonatos másolatok szükségességét megalapította s mely abban áll, hogy a megszűnt téte­lekkel megtelt telekjegyzőkönyvek átnézete a nyilvánosság kivAnalmai rovására megnehezittetik: a bizottság indokoltnak találta, hogy a bírói végrehajtási árvevésen eladott ingatlanokról, a bírói közbenjárás folytán és annak biztosítékai mellett megtisztult telekjegyzőkönyvek helyett, a megszűnt tételek kihagyásával uj telekjegyzökönyvek szerkesz­tése engedtessék meg (5. §.). Rendszerint épen a leginkább megterhelt ingatlanok jutnak a bírói végrehajtási árverés megtisztító processusa alá s így az ilyen esetben megengedett uj szerkesztés azon telekjegyző­könyvek megújítását teendi lehetővé, melyek azt leginkább igénylik. A jelen törvényben foglalt intézkedések foganatosítása körüli el­járás részleteinek rendeleti uton leendő megállapítására a felhatalma­zást azért tartotta a bizottság az igazságügyminiszter részére meg­adandónak, mert a telekkönyvi rendtartás revisiója és szerves újjá­alakítása úgyis szükséges, és nem mutatkozik czélszerünek, hogy az eljárás törvényhozásilag töredékesen szabályoztassék. Ezen felhatalmazásból (7. §.) folyik a másik felhatalmazás szükségessége is, mely jelen törvény életbeléptetése időpontjának meg­állapítására vonatkozik, a mennyiben az csak az eljárást szabályozó | rendelet elkészülte után lehetséges. Budapesten, 1880. évi június hó 2-áD. I Horváth Lajos, s. k. Dr. Emmer Kornél, s. k. ( az igazságügyi bizottság e'nöke. az igazságügyi bizottság előadója. Legközelebbi csődbejelentési natárldök : (Jun. 12-től jun. 22-ig.) Tíügy György deési tsz. jun. 12. (12S.) — Néh. Szobovich Nándor kaposvári tsz. jun. 14. 15. 16. (125.) — Schntalesz et Hochmann czég lugosi tsz. jun. 16. 17. 18. (73.) — Tüchler Sámuel bpesti e. f. kir. tsz. jun. 16. 17. 18. (109.) — Haideu János szombathelyi tsz. jun. 17. 18. 19. (96.) — Jánki Mihály kolozsvári tsz. juc. 20. (52.) — Semsey Jenő kassai tsz. jun. 21. 22. 23. (84.) Kivonat a „Budapesti Közlönyből. Rövidítések: bh. = benyújtási batárid'i és bejelentés határidő' ; vh. = végrehajtó; i. = ] ideiglenes; t. = tömeggondnok; p. = perügyelő. A hirdetmények eleién vagy végén levő" színink j a „Bpesti Közlöny" a»on szamát jelentik, melyben a hirdetmény eUször megjelent. A budapesti ügyvédi kamara részéröi ezennel közhírré tétetik, miszerint Wizinger Károly budapesti ügyvéd és kamarai tag Makóra történt elköltözése foly­! tán a kamara lajstromából kitörültetett s iratait Schlesinger Jakab budapesti ügy­j védnek adta át s hogy Honossy István budapesti ügyvéd és kamarai tag lakhelyét I Budapestről Monorra ezen kamara területén belül tette át. A kassai ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint I Somogyi Bertalan ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett. A temesvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint j Greiner Ferencz fehértemplomi és dr. Rottmann Miksa temesvári ügyvédeka kama­! rai lajstromba folytatólag felvétettek ; továbbá Bordán Zenób lugosi, és Rónay | Jenő nagybecskeivki ügyvédek, szolgabiróvá megválás itatásuk következtében, az I ügyvédi lajstromból törültettek ; előbbi irodáját Rezeiu Fabius lugosi, utóbbiét Szierbanu György n.-becskereki ügyvéd vette át ; Rácz Atanász kir. tanácsos ügyvéd és kamarai elnök, Temesmegye alispánjává megválasztatása következtében, az ügyvédi gyakorlatról lelépvén, a lajstromból töröltetett; irodáját dr. Petruss Jó­zsef temesvári ügyvéd vette át; Csorba Ákos karánsebesi ügyvéd, az ügyvédi i gyakorlatról lemondván, a lajstromból töröltetett ; végre Popovits Milos zsablyai, | és Dálnoky Béla lugosi ügy védek, elhalálozásuk folytán, az ügyvédi lajstromból törö'­j tettek ; elsőnek irodájára Milasain József zsablyai, utóbbinak irodájára nézve pedig I Putník István lugosi ügyvéd neveztetett ki gondnokká. A balassa-gyarmati ügyvédi kamara által ezennel közzététetik, hogy ! Némethy Kálmán balassa-gyarmati lakos ügyvéd és kamarai tag, elhalálozása foly­I tán, a kamara ügyvédi lajstromából kitörültetett és a halaszthatlan teendők telje­sítésére gondnokul Dessewffy Elek balassa-gyarmati lakos ügyvéd rendeltetett ki. A pécsi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága részéről ezennel közhírré téte­tik, miszerint Pritzlmayer Antal pécsi ügyvéd a kamara fegyelmi bírósága által, a f. é. 170/11. sz. a. hozott s öt az ügyvédségtől elmozdító ítélet ellen benyújtott felebbezése folytán, az 1874. évi 34. t.-cz. 105. §. b) pontja értelmében az ügyvéd­ség gyakorlatától felfüggesztetett s irodáiára gondnokul Kengyel Mór pécsi ügyvéd neveztetett ki. Az aradi ügyvédi kamara közhírré teszi, miszerint Molitorisz Ede szarvasi ügyvéd elhalálozása folytán az ügyvédi lajstromból törültetvén, irodájához gond­nokul Rohoska Mihály szarvasi ügyvéd rendeltetett ki. A pécsi ügyvédi kamara választmánya részéről ezennel közhírré tétetik, I miszerint Klinovszkg József pécsi ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvé­tetett ; ellenben Passich Mihály pécsi ügyvéd saját kérelmére töröltetett. A szombathelyi ügyvédi kamara részéről ezennel közzététetik, miszerint Török Dávid sárvári lakos ügyvéd a kamaránál vezetett ügyvédek lajstromába folytatólag felvétetett. A gyulafehérvári ügyvédi kamara részérói közhírré tétetik, miként Olteanu Vazul balázsfalvi ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvétetett. A debreczeni ügyvédi kamara fegyelmi bírósága által közhírré tétetik, hogy Harsányi Gábor volt debreczeni, jelenleg ismeretlen tartózkodásu ügyvéd a 66/8«0. f. számú Ítélet folytán az ügyvédek lajstromából kitörültetett. A debreczi ni ügyvédi kamara fegyelmi bírósága átal ezennel közzététe­tik, hogy Kalonka Lajos debreczeni ügyvéd, miután az ügyvédség gyakorlásától való felfüggesztésére itéletileg kiszabott félévi határidő letelt, az ügyvédség gyakor­lásába visszahelyeztetett. A debreczeni ügyvédi kamara által ezennel közhírré tétetik, hogy Roth Gábor debreczeni ügyvéd Beregszászra, a m.-szigethi ügyédi kamara területére, történt átköltözése folytán, a kamara lajstromából kitörültetett. A marosvásárhelyi ügyvédi kamaránál Nyárád-Szeredai székhelylyel bejegyzett ügyvéd Ilyes János székhelyéről bejelentés nélkül ismeretlen helyre el­távozván, ezennel felhivatik, hogy ezen idézés megjelenésétől számított 30 nap alatt az alulírott ügyvédi kamaránál tartózkodási helyét annyival bizonyosabban jelentse be, minthogy ellenkező esetben itten az ügyvédek névjegyzékéből kitörül­tetík. Csődök : Itj. Steiner Adolf tápiósági haszonbérlő ellen pestvid. tsz. által ; bh. s hitelezők összejöv. jnl. 12. 13. 14. ; végi. t. s csödválasztm. választása jul. 14. (124.) — Kabdebó Ferencz gyergyó-tölgyesi ker. ellen csíkszeredai tsz. által ; bh. jul. 12.; p. és i. t. Tiltscher Ede, helyettese Lázár Menyhért; tárgyalási nap jul. ; 13. (124.) — Csirkovits Dusán újvidéki ker. ellen e tsz. által; bh. s hitelezők ' összejöv. jul. 26. 27. 28.; i. t. és p. Szalay Lajos ; végi. t. s csödválasztm. válasz

Next

/
Oldalképek
Tartalom