Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 16. szám - A perköltségek jogi természetéhez - Törvényjavaslat a műemlékek fentartásáról

— 129 _ 11. §. Az 5., 9. és 10. §§. esetei az eljárás és ítélethozatal, valamint a végrehajtás is azon kir. járásbíróság hatásköréhez tartozik, a mely az illető műemlékre vonatkozólag területi illetőséggel bir. 12. A járásbíróság a birság tárgyában a kihágások iránti eljárás szabályai szerint jár el. Az eljárás csakis a vallás- és közoktatásügyi miniszter kívánatára indítandó meg, s a pénzbüntetés szabadságbüntetésre át nem változtatható. A helyreáilitási, valamint a fentartási költségek megtérittetése iránti jog a járásbíróság előtt, sommás eljárás utján érvényesíthető. 13. §. A műemlékek országos bizottsága, mely hivatva van a műemlékekre felügyelni s a vallás- és közoktatásügyi minisztert a jelen törvény végrehajtásánál szakszerű véleményével támogatni, egy elnökből, egy előadóból, egy titkárból, egy építészből, s több rendes és levelező tagból áll, kiket a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevez ki. 14. §. Az elnök és bizottsági tagok fizetést nem húznak. Az előadónak és az irodai és levéltári teendők végzésére is hivatott titkárnak rendes évi fizetése a költségvetésben a műemlékek fentartására évenkint megszavazott összegből állapittatik meg. Kiküldetés esetén az elnök és a bizottság tagjai két lovas kocsi bérét, vaspályán a II. osztály, gőzhajón az I. hely árát számithatják fel, s napi dijul az elnöknek naponkint 8 frtra, a bizottság tagjainak naponkint 5 frtra van igényük. A műszaki felvételek diját esetről esetre a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. 15. Az országos bizottság a műemlékek felett a felügyletet közvetlenül a vallás- és közoktatásügyi miniszter által kiküldött tagjai, vagy a közigazgatási bizottságok által gyakorolja. A közigazgatási bizottságok tartoznak az országos bizottság felszólítására eljárni, eljárásukról jelentést tenni s minden esetben évnegyedenkint időszaki jelentéseket tenni. 16. §. Az országos bizottság kiadásai, valamint a kisajátítások, a felvételi, tatarozási és helyreáilitási munkálatok költségei, mennyiben az utóbbiak a műemlékek kegyurai vagy tulajdonosai által nem viseltetnek, illetőleg meg nem téritettnek (5. §.), a műemlékek fentartására évenkint megszavazott országos javadalomból, s a mennyiben egyházakról van szó, az azok fentartására rendelt egyéb forrásokból fedez- | tétnek. 17. §. A műemlékek országos bizottságának levéltárában őrzött törzskönyvek és rajzok mindenki által megtekintethetnek; azok lemásolására a bizottság elnökének engedélye szükséges. II. Fejezet. A műemlékek biztosítása czéljából szükséges kisajátítás, s az annál követendő eljárás tárgyában. 18. §. Végleges kisajátításnak helye van ország egész területén a jelen törvény értelmében, a tulajdonjognak a műemlékek országos alapja részére leendő megszerzése végett: 1. azon földterületre és tartozékaira nézve, a melyen vagy a mely alatt a fentartandónak nyilvánított műemlék van: az 5. és 7. §§. eseteiben ; 2. azon földterületre és a tartozékaira nézve, a melyen a vallás- és köz-oktatásügyi miniszter ásatásokat rendel és a mely felett kő- vagy téglaépület áll, a 8. §. esetében; 3. azon földterületre és tartozékaira nézve, a melyek ideiglenesen kisajátittattak, s a melyek a vallás- és közoktatásügyi miniszter által egy évnél tovább szükségeltetnek, ha a tulajdonos az ideiglenes kisajátítás meghoszszabbitásába bele nem egyez. 19. §. A végleges kisajátítás iránti eljárást a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeli el. 20. §. Véglegesen kisajátítható nemcsak a 18. §-ban említett földterület tartozékaival együtt, hanem a rajta vagy alatta lévő műemléket környező földterületből is annyi, a mennyi a tudományos czél elérésére szükséges, valamint a műemlékhez juthatás végett, a legközelebbi közutig terjedő annyi földterület is, a mennyi a kocsin való közlekedést lehetősiti. 21. §. Ha valamely ingatlannak háromnegyed része kisajátítás alá esik, a tulajdonosnak joga van követelni, hogy a felülmaradó egynegyed rész is kisajátittassék. 22. §. A kisajátitás csak oly módon engedtetik meg, hogy általa a tulajdonosnak a kisajátitás alá nem eső birtokrészére vonatkozó, és a szomszéd birtokosoknak a szomszéd birtokrészekre vonatkozó használata se ne akadályoztassék, se a szükségen túl ne nehezíttessék. 23. §. A kisajátítandó területen levő épület, vizimű, vagy más tartozék nem részben, hanem mindig egészben sajátítandó ki. 24. §. A tulajdonos az egész birtok kisajátítását s annak a ki- j sajátitási tervbe felvételét követelheti: a) ha az épület, a melyhez tartozó udvar, kert és beltelek részben vagy egészben kisajátitás alá esik, ezen kisajátitás folytán előbbi czéljának vagy rendeltetésének megfelelőleg többé nem használható; b) ha valamely gazdasági, gyári és iparépülethez tartozó több épület közül egy, vagy a hozzájuk tartozó beltelek esik kisajátitás alá s ez által a fenállott üzlet lehetetlenné válik; c) ha valamely belteleknek csak része esik kisajátitás alá, felülmaradó része pedig előbbi czéljának megfelelőleg többé nem használható ; d) végre, ha valamely eddig a beltelekkel kapcsolatban volt jog vagy üzlet gyakorlatától a tulajdonos akár egészen megfosztatnék, akár annak folytatása tetemesen költségesebbé válnék. 25. §. A vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízottja a kisajátitás elrendeléséről a tulajdonost, s ezenfelül azon birtokost, haszonélvezőt vagy tisztet, a ki az illető ingatlanra felügyel, értesítvén, a kisajátítandó területet felméri s elkészíti a kisajátítási tervet, mely a) a tervrajzból és b) a tervleirásból áll. 26. §. A tervleirásnak a tervrajzzal összhangzásban kell lenni. Rovatai a következők : 1. a tulajdonos neve; 2. ott, a hol telekjegyzőkönyvek vannak, telekjegyzökönyvi, helyszinelési vagy helyrajzi és földadókönyvi száma azon birtokrészletnek, a melyből a kisajátitás eszközöltetik; 3. a városrész, utcza vagy dülö, a melyben a kisajátítandó földterület fekszik s ennek művelési ága; 4. az egész birtoknak térfogata, a szerint, a hogyan ez a telekkönyvbe vagy az adóföldkönyvbe be van jegyezve ; 5. a kisajátítandó területnek térfogata; 6. a kisajátítandó egyéb tárgyak leírása; 7. a kisajátítandó földterületnek és tartozékainak kisajátítási ára tételként és összesen; 8. észrevételek. A hetedik rovat, melyet a bíróság tölt ki, a miniszteri megbízott által kitöltetlenül hagyandó. 27. §. A tervleirás elkészítésénél ott, a hol telekkönyvek vannak, a telekkönyvi hatóság közreműködni, s a vallás- és közoktatásügyi miniszter megbízottjának, a tervezett kisajátitás által érintett birtokrészletek helyszinelési számait kitüntető kérvénye alapján, az illető telekjegyző könyvekben az igtató számot feljegyezni (telekk. rend 161. §.) tartozik. 28. §. A tervrajz és leírás elkészülte után a vallás-és közoktatási ügyi miniszter megbízottja azon községben, melyhez a kisajátítandó terület tartozik, tárgyalási határnapot tűz ki s erre mind a községi elöljáróságot, mind az összes érdekelteket hirdetmény által megidézi oly megjegyzéssel, hogy a kisajátítási terv ellen minden érdekelt észrevételeit írásban vagy jegyzőkönyvileg, vagy élőszóval a tárgyalási határnapon a miniszteri megbízott előtt annyival inkább adja elő, mert különben jogilag az fog vélelmeztetni, hogy a nem nyilatkozó a kisajátítási tervet elfogadja. Ezen hirdetmény a hivatalos lapban egyszer közzéteendő, s a tervrajznak és a tervleirásnak egy példányával együtt, a község elöljáróságának megküldendő a tárgyalási határnap előtt legalább 8 nappal. A községi elöljáróság tartozik ezeket a községbeli birtokosoknak tudomására juttatni, illetőleg a helybeli szokás szerint kihirdetni és a kihirdetés megtörténtét hivatalosan bizonyítani, s ezen bizonyítványt a miniszteri megbízottnak átadni. 29. §. A távollévő érdekelt fél részére a tárgyalási határnapon a miniszteri megbízott gondnokot nevez. 30. §. A tárgyalási határnapon a barátságos egyezség mind a kisajátítandó területre, mind az árra nézve előzetesen megkisérlendő , s a kisajátítási területre nézve a tulajdonossal vagy meghatalmazottjával, a kisajátítási ári a nézve pedig, a tulajdonossal vagy meghatalmazottjával s a telekkönyvi érdekeltekkel vagy ezek meghatalmazottjaival a vallás- és közoktatásügyi miniszter helybenhagyásának felvétele mellett jogérvényesen megköthető. A miniszteri megbízott által kinevezett gondnokokkal egyességet kötni nem lehet. 31. §. Ha az egyezség meg nem köthető, a miniszteri megbízott a felek írásbeli nyilatkozatait átveszi, nyilatkozataik jegyzőkönyvbe írására nekik alkalmat ad s azok nyilatkozatait, a kik szóval nyilatkoznak, jegyzőkönyvbe iratja. 32. §. Ezen tárgyalás alapján és minden esetben a hely szinéu nyomban teljesítendő s jegyzőkönyvbe veendő szemle után a miniszteri megbízott határozatot hoz, melyben megállapítja, hogy a kisajátítási tervezet mely részben hagyatik helyben, és viszont mely részben s minő változást szenved ? 33. §, Ezen határozat nyomban kihirdettetik, s irásba foglalva az iratokhoz csatoltatik. A felek észrevételei ezen határozat ellen jegyzőkönyvbe veendők, különben írásbeli nyilatkozataikat a kihirdetés után 24 óra a miniszteri biztosnál vagy 8 nap alatt a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnál be is nyújthatják. 34. §. A miniszteri megbízott tartozik az összes iratokat a vallásés közoktatásügyi miniszterhez azonnal felterjeszteni, a ki az igazságügyminiszterrel egyetértve, szükség esetében póttárgyalás tartása után mind a kisajátításra, mind a létrejött egyességre vonatkozólag a tárgyalási, illetőleg a póttárgyalási iratok felérkeztétől számítandó 60 nap alatt határoz, esetleg a kisajátítási tervet megállapítja s erről a miniszteri megbízottat és ez utóbbi azon község elöljáróságát értesiti, a melynek területén a kérdéses ingatlan fekszik. Ezt a község elöljárósága a szokott módon kihirdetni tartozik. 35. §. Haszonbérlők és használati élvezettel vagy más szolgalmi joggal bírók igényei a kisajátítási eljárás folyamát nem gátolhatják. 36. §. A megállapított kisajátítási tervet a vallás- és közoktatásügyi miniszter a 40. §-ban megjelölt bírósághoz teszi át. 37. §. A kisajátitás valódi és teljes pénzbeli kártalanítás mellett eszközöltetik.