Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 14. szám - Az esküdtszék hatáskörének megszoritásáról

Tizedik évfolyam. 14. szám. Budapest, 1880. április 1. Külön mellekletek: a ,,Döntvények gyűjteménye" az „IgazságUgyi rendeletek tára" és az „Igazság­ügyi törvények anyaggylijteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendök. Szerkesztőség: Nagy korona-utcza II. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. Előfizetési árak (helyben há/.boz bordánál, vagv vi.lékre bérmen­tei izétküldéüsel) a „Magyar Themis". a „Döntvények gyűjteménye" és a/, „Igazságügyi rendeletek tára" cziimi mel­lékletekkel eiyütiesen: egész évre 10 forint, félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. A MAGYAR JOGÁSZCTYÜLÉS NAPILAPJA. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. ek b é r me l p o e t a u t kiildeiido'k. i.l.-krí Felelős szerkesztő : Dr. Fayer László TARTALOM: Az esküdtszék hatáskörének megszorításáról. (S. 8.) — A takarékpénztári tartalékalap természetéhez. E n yi c z k ey Gábor ügyvédtől. — Adalékok a magyar büntető-törvénykönyv magyarázatához. (Orgazdaság-e vagy sikkkasztásbani részesség?) Dr. Barna Ignácztól. — Jogirodalom.' I. (Dr. Herich Károly : Keleti viszonyok. Jo^bölcsészeti, társadalmi és történeti tanulmány. Dr. Keiner Edétől. II. Dr. Ludvig Eoseuberg: Der ungarische Strafprocess und die Stellung des Vertheidigers bei der Untersuchung und Schlussverhandlung. (z.) — Jelentés a hudapesti ügyvédi kamara közgyűléséhez a választmány 1879. évi működéséről. — A budapesti ügyvédi kamara évi közgyűlése. — Nyilatkozat. Dr. Del l'A d a m i Eezső ügyvédtől. — Különfélék. — Legközelebbi csűdbejelentési határidők. — Kivonat a »Budapesti Közlönyéből. — (Csődök. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: az »Igazságügyi Kendeletek Tárá«-nak 1879. évi tartalommuratója. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. Az esküdtszék hatáskörének megszorításáról. {S.S.j Kifejtettük (1. »M. Th.« 9. és 11. szám), miszerint esküdteink azon elavult szerkezet folytán, melybe az esküdt­széki biráskodás nálunk még ma is szorítva van, holmi ma­gasabb egyeztető fórumként kivételes állást foglalnak el a törvénykezési szervezetben s az intézményt szabályozó törvény és rendeletek elemzett intézkedései folytán esküd­teink ellentétbe vannak helyezve szemben az eljáró szak­birákkal. Ezen ellentét ismétlődik egész merevségében a két tényező munkaterén. Végig vonul az eljárás részletein. S ez esküdtszéki intézményünk oly általános baja, mely el­torzítja a biráskodás e nemét. Fokozottan van terhelve a jury minden hátrányaival, s nélkülözi annak előnyeit. Szakbiró és esküdt az eset elintézésénél is antagonismus­ban vannak egymással. Ügyköreik szétválasztvák. A birói functió ketté van szakítva. Formai egymásmellettiségben működnek s a határvonal önkényesen van húzva. Esküdteink gyámoltalanul magukra hagyatvák. A szakbirák teendője amazok teendőinek befejeztével veszi kezdetét; az esküdtekkel szemben statista szerepet játszanak ; az elnök egész hivatása kérdőjelekből áll, judex quaestionis — ennek betűszerinti értelmében. A hatalmak megoszlásáról divott elmélet tra­vestiája ez a birói teremben. Teljességben hiányoznak az intézmény belső életfeltételei. Hiányzik az, mi a modern jury alapgondolata, miben a mai esküdtszéki biráskodás fő­előnye rejlik: az igazság szolgáltatásának ama physiologiai tagosulása, mely szerint a két különböző munkaszerv össz­müködve, a teendők egész vonalán egymást folyton kiegé­szítve, szakbirák és esküdtek kölcsönösen működnek közre a közös czél felé. Az esküdtszék nálunk valóságos comitia. Esküdtszéki bíráskodásunk nem egyéb mint a korhadt franczia minta gondolatüres alakzata, mely az in'ézmény külsőségeiből áll. Elszigetve s függetlenül egymástól, gépies egymásután­ban rakják le külön-külön az esküdtek s külön a szakbirák az ítélet alkatrészeit. Az esküdtek vizsgálják a cselekményt, bírálják a bűnösséget, szóval elintézik a jogesetet; a birák ráolvassák a törvényből a büntetési tételt. Az esküdtek construálják az okszerkezet két alsó láncz-szemét, a szak­birák megtoldják a conclusióval. Mintha csak felütni kellene a törvényt. Da mihi factum, dabo tibi jus. Mintha a jogeset elintézése száraz tények megállapításából állna, a törvény alkalmazása pedig egyértelmű volna a büntetés kiszabásával. Mintha a törvény elvont és relativ tétele, a jus in thesi, csak ugy rá volna illeszthető az egyéni bűnesetre, mint kalap a fejre. A törvény határvonalakat, bölcsészeti általánosságú tóteleket tartalmaz. A legbonyolultabb kérdéseket meg­oldás nélkül a tudományra, a biróra hagyja. Minden kérdés, mely az esküdteknek a törvény megfelelő szakaszának sza­vaival megegyezöleg fel lesz téve, a vitás joganyag és elvont formulák egész halmazát foglalja magában. Az esküdtek minden feleletében a büntetőjog összes általános tanai az összerü bűnesetre vonatkozással nyernek megoldást. Az esküdtek nem száraz tényeket, hanem azokat jogi j elentőségükben állapítják meg. A fixirozott tényeket jogilag minősitik; azok törvényellenességét bírálják. Minden törvényileg büntetendőnek minősített cselek­mény bonyolódott jogi fogalmak hálózatát képezi. Az es­küdtek a cselekményt meghatározott törvénytétel alá sub­sumálják. A feltett kérdések az illető büntetendő cselek­mény tényálladékának törvényes ismérveire, vagyis a cselek­mény jogi fogalmára irányulnak. Magukban foglalják tehát a jogi kérdés legfontosabb részét. Ha a szakbirák ezen fogalmat az esküdtek számára annak tényszerű részleteire Bzétbonczolni, vagyis a bűnösség kérdését elemezni akarnák tiszta ténykérdésekben, akkor a kérdések száma százakra, ezerekre szaporodnék, mint ez Franczia országban a mult század végén valóban történt. Midőn tehát az esküdtek ki­mondják, hogy a vádbeli cselekmény a törvény ezen vagy azon szakasza alá esik, evvel egyidejűleg a legszövevénye­sebb jogi részletkérdések felett döntenek. A törvénynek nincs külön műnyelve. A mindennapi élet kifejezéseivel él. De ezeknek értelme többnyire lénye­gesen eltér azoknak közönséges értelmétől. Szigorúan körül­határolt tartalommal birnak. Birtok, tulajdon, segéd, kisér­let, gondatlanság, lopni, zsarolni stb. a törvényben műszaki kifejezések, jogi fogalmak. Ezen fogalmak a büntető-jog­tudomány századéves haladásának képződményei. .Mennyi tanulmány igényeltetik a szakembernél is, hogy azokat lé­nyegükben helyesen fogja fel. Mennyi alkalmas körülmény az esküdtek önkénytelen tévedéseire. S minden büntetendő cselekmény ily fogalmak combinatiójából áll. Képzelhető-e, hogy a jogászi gondolkodástól távol eső mindenféle hivatáskörből a birói terembe ültetett esküdtek a mellettük functionáló szakbirák útmutató támogatása nél­kül megtalálják a helyes ösvényt e téren, melyen még a szakembert is lépten-nyomon ezer kétely zavarja. A modern jury az esküdtek ezen szerfelett nehéz feladatának helyes megoldására számos intézkedéseket tartalmaz. A modern jury-ban mindkét tényező érvényesül a vég­eredmény létrehozatalának minden szakában. Az esküdtek döntenek a legfinomabb jogi kérdések felett; a szakbirák befolyása lenyúl a tények megállapításának legalsóbb réte­geibe. Az esküdtek hivatása, hogy a bírákat támogassák; a szakbirák hivatása, hogy az esküdteket támogassák. A munkamegoszlás olykép van szervezve, hogy szakbirák s esküdtek együttvéve egységes társbiróságot képez­nek. S az ítélet így szerves fejlemény, melynek gyökerei a két különböző tényező összműködésének talajából ágaznak ki. Még a megállapitott tények sem képezik a szakbirák belátásától független eredményét az esküdtek határozatának. A szakbirák befolyásukat érvényesíthetik ez irányban a

Next

/
Oldalképek
Tartalom