Magyar Themis, 1880 (10. évfolyam, 1-40. szám)

1880 / 13. szám - A közigazgatási bíráskodás kérdése 1877-1879. 3. [r.]

— 107 — oly módon elkülönítve a szerint, a mint ezek a fentebbi értelmében tisztán adminisztratív vagy vitás adminisztiv ügyek, taxatíve felsorolni, illetőleg ezek felett egy kimutatást elkészíttetni és nekem azt további feldolgozás végett azonnal átküldeni méltóztassék. «* Ezen körrendeletre más alkalommal akarván \isszatérni, felemlítendőnek tartom e helyütt csak azt, hogy ez Dr. P a n n Arnoldnak, az ismert bécsi szakirónak alkalmat szolgáltatott egy kis röpirat1) megírására. Mint örvendetes tényt constatálnom végre, hogy a nyolczadik magyar jogászgyiilés napirendjére szintén felvétetett a közigazgatási bíráskodás szabályozása, mi által már 1877-ben megjelent munkámban2) kifejezett régi óhajom ment végre teljesedésbe. Az érdem e tekintetben Dr. D e 1 l'A d a m i Rezső ügyvéd urat illeti, ki a magyar jogászgyülés állandó bizottságának titkárához m. évi november hó 29-én intézett levelében3) megpendítette az eszmét, hogy a magyar jogászgyülés állandó bizottsága a jövő jogászgyülésen tárgyalandó kérdések közé egyebek között a negyedik szakosztályban »mint actualis, nagyfontosságú kérdést« azt is kitűzze : »Szükséges-e a közigazgatási bíráskodás szabályozása? Ha igen: mely elvek legyenek irányadók a bírói szervezet, a hatáskör és az eljárás tekintetében?* Rövid indokolásul azt hozván fel: »a közigazgatási bíráskodás tekintetében, melynek szervezéséig a par excellence rendőri államok sorában maradunk minden parliamenti alkotmány és ősi vérszerződés daczára, ugy hiszem felesleges indokolnom, mily sürgős, időszerű, fontos a jogászgyülés nyilatkozata. Ez is a »levegőben levő« kérdések egyike, hol kormányunk csak azt nem szokta tudni, quomodo reálisálja a jogosult követelményeket legalább részben.«4) Az indítványozó urnák említett indítványát a magyar jogászgyülés állandó bizottsága magáévá tevén, legközelebb alkalmunk leend e kérdés tekintetében a jogászgyülés fontos nyilatkozatát is hallhatni. Szomorú kötelességet teljesítek, midőn felemlítem, hogy a J>K ö z i g a z g a t á s i Lapok? — e téren első s egyedüli szakközlönyünk, mely Dr. Dárday Sándor szerkesztése alatt állott — harmadfél évi küzdelmes pályafutását m. évi június 25-én megjelent 26-ik számukkal a III. évfolyamnak bevégezte. »A közigazgatás szakirodalmának mostoha pártolása azt igazolja« — ugy mond a szerkesztő ur ebbeli jelentésében — »hogy ily szakközlöny fentartására szakközönség nem létezik.« Különben Dr. Dárday ur »bizik a közigazgatás reformjával bekövetkezhető jobb jövő reményében.« A közigazgatási bíráskodás irodalma müvelésének magyar nyelven az említett szakközlöny volt egyedüli menhelye, és már ezen szempontból is végtelenül sajnáljuk a viszonyok azon kényszerítő hatalmát, mely egy oly valóban szép reményekre jogosító fiatal életet oly hamar kioltott. E lapban5) jelent meg Rarth László ur fordításában Dr. P ö z l-nek az »Oesterr. Zeitscht iftfür Verwaltungs-Rechtspflege6)«ben közzétett jeles értekezése: »Die bayerische Gesetzgebung über Verwaltungs-Rechtspflege« ; továbbá e sorok írójának fordításában7) Stein Lőrinczneka »Zeitschsift für das Privát- und öffentliche Recht der Gegenwart*)«-ban napvilágot látott kitűnő alapossággal és mély tudománynyal írott értekezése: »Der Rechtsstaat und die Ver wal tun gs-R e ch t s p fle ge.« Dr. Lánczy Gyula, bpesti egyetemi magántanár urnák a »Pester Lloyd«-baD m. évi szeptember hóban közzétett valóban szakavatott s minden tekintetben a modern tudomány színvonalán álló czikksorozatát a közigazgatási bíráskodásról azon ritka kitüntetés érte, hogy azt a bécsi »Oesterreichische Zeitschrift für Verwaltung« és egy horvát jogtudományi szaklap egész kiterjedésében — utóbbi horvát fordításban — átvették. Határozott nyereségnek tekintenők a magyar irodalomra nézve, ha Dr. Lánczy ur nevével minél többször találkozhatnánk a szakirodalom hasábjain. Megemlitendőnek tartom még, hogy Wenzel legújabb müvében9) a közigazgatási bíráskodásról következőképen nyilatkozik: » Törvénykezésünk is azon elvet követi, hogy a közigazgatási uton tett intézkedések ellen a sértett fél joga birói ítélet által fentartható.10) Azonban számtalan példa bizonyítja, hogy ezzel a gyakorlati élet szükségleteinek még elég téve nincsen, mert egyéb inconvenientiákat mellőzve a közigazgatási hatóságok, ha intézkedéseik általi sértések ellen valamely fél nemcsak jogait, hanem birtokállapo') »Z u r künftigen Gestaltung der V e r w a 11 u n g s-J u s t i z in üngarn.j 16 lap. Bpest., 1879. Selbstverlag des Verfassers. Separatabdruck aus dem »Pe«ter Lloyds von Nr. 316, 325 und 328. 2) L. Grnber : Közigazgatási biráskodás 487. 1. s köv. 3) L. »M a g y a r Themin IX. évf. 52. szám. 397. 1. s köv. *) L. ugyanott 398. I. 6) L. ugyanott a III. évf. 4. és 5. számokat. 6) L. ugyanott II. Band, 5. und 6. (Doppel-)Heft 317. 1. s köv. ') L. >»K ö z i g a z g a tás i L a p o k« III. évf. 10., 12., 10., 17., 19., 20., 21., 22., 23. és 24. számait. 8 L. ugyanott VI. köt. (1879.) 1. füzet, 27. 1. s köv. s ugyanott 2. füzet, '297.-348. 1. s) L. » A magyar magánjog rendszer e« 3-ik kiadás, I. kötet, 407. I. s köv. Bpest, 1879. ") P. o. Dt. VIII. köt. 23. L és XVII. köt. b. 150. 1. tát is fen akarja tartani ilynemű kifogásokat, mert állítólag jogi szempont alá esnek, figyelembe vehetőknek nem vélik; a bíróságok pedig közigazgatási s különösen technikus s műszaki intézkedések törvényes vagy törvényellenes minőségének megítélésére magukat illetékeseknek nem tartják. A mai jogtudomány ezen nehézségek mellőzésére a közigazgatási bíráskodás megállapítását s ezen czélból különös közigazgatási bíróságok felállítását találta leghelyesebb eszköznek.* Ha még megemlítjük, hogy irodalmunkban a lefolyt évben Dr. Kuncz Ignácz pozsonyi jogtanár ur képviselte a közigazgatási bíráskodással elméletileg foglalkozókat, s irodalmi tevékenységét oly — nemcsak nálunk, de túlzás nélkül hozzátehetjük: külföldön is — szokatlan intensiv és extensiv módon fejtette ki, hogy csak azon őszinte sajnálatunknak adhatunk kifejezést, hogy értekezése hozzáférhetlen a külföldi tudományra nézve, akkor körszemlénkbe belevontuk körülbelül mindazon fontosabb mozzanatokat, melyek a közigazgatási bíráskodás terén parlamentáris törvényhozási, irodalmi és társadalmi téren felmerültek, s melyek »de lege ferenda« szempontjából figyelmet érdemelnek. Azon óhajunkkal s reményünkkel fejezzük be e sorokat, hogy a képviselőház a jelenlegi kormányt határozatilag utasítsa, miszerint a közigazgatási törvényszék felállításáról és az administrativ jogszolgáltatásieljárásrólszóló törvényjavaslatot még ez ülésszak alatt terjeszsze elő alkotmányos tárgyalás végett. Ezzel a közvélemény jogosult és sürgető követelményének elég lenne téve és egy felette elviselhetetlen állapotnak vége vettetnék, szóval egy tollvonással: a rendőri államok sorából a jogi államok sorában rangiroznánk. A közigazgatási törvényszék valaha leendő létesítésének dicsősége nem lesz oly nagy Magyarországra nézve, mint azon szégyen, hogy eddigelé még mindig nélkülözni vagyunk kénytelenek oly intézményt, melylyel kivételünkkel már minden művelt nemzet, még a legkisebb is, bir. Gruber Lajos. Az ügyvédi kamarákból. — Meghívás a budapesti ügyvédi kamara által 1880. évi márczius 30-án délutáni 3 órakor Budapesten, a kamara helyiségeiben (IV. Kalap-utcza 12. sz.) tartandó rendes évi közgyűlésre. Napirend: 1. Az 1879. évi működésre vonatkozó választmányi jelentés. 2. Az évi számadások felülvizsgálása és a pénztár maradvány feletti rendelkezés. 3. A költségelőirányzat és mikénti fedezésének megállapítása. — Az évi jelentés nyomtatott példányai a kamara irodájában f. é. marczius 24-től kezdve, a szokott hivatalos órákban, a kamara tagjainak rendelkezésére állanak. Hodossy Imre, elnök. Egy végzett jogász, ki már hosszabb ideig dolgozott ügyédi irodában, ugyanily minőségben szerény feltételek mellett alkalmazást keres. Előfizetési felhívás MAGYAR THEMIS 1880-iki második évnegyedére. Előfizetési dijak (helyben hájhoz hordással, vagy vidékre bérmentes szétküldéssel): a „Magyar Themis", az „Igazságügyi rendeletek tára", és a „Döntvények gyűjteménye" együttesen negyedévre 2 frt 50 kr„ félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „Magyar Themis" kiadó-hivatala, az »Athenaeum« Budapest, IV., barátok-tere 3. sz. Legközelebbi csődbejelentési határidők: (Mart. 30-tól apr. 6-ig.) Barátll Mihály deési tsz. mart. 31. (18). — Pototzky Mari csíkszeredai tsz. apr. 1. (36.) _ Lázár Antal sz.-udvarhelyi tsz. apr. 1. (50.) — G. J. Laureuczy erzsébetvárosi tsz. apr. 1. (51.) — Árvái János szegedi tsz. apr. 1. 2. 3. (56.) — Holdován Antalné szül. Krucsay Ilona sz.-németi tsz. apr. 4. 5. 6. (26.) — Moldován Antalné szül. Krucsay Ilona sz.-németi tsz. apr. 4. 5. 6. (27.) — Veiner Sámuel sz.-fehérvári tsz. apr. 5. 6. 7. (28.) — Neostadtl Simon j.-berényi tsz. apr. 5. 6. 7. (36.) — Zombory Bertalan s neje Szalay Mária apr. 5. 6. 7. (40.) — Ekker és t. m.-szigeti tsz. apr. 5. 6. 7. (40.) — Eisler Hermán komáromi tsz. apr. 5. 6. 7. (43.) — Rosenberg Mór nyíregyházi tsz. apr. 5. 6. 7. (52.)