Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 11. szám - Törvénytervezet az irói és művészi jogról

Kilenczedik évfolyam. 11. szám. Budapest, 1879. mártius 13. Külön mellékletek: a ..Döntvények gylijteménye", az „Igazságügyi rendeletek Iára" és az ..Igazságügyi törvények anyaggyüjteménynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendók. Szerkesztőség: Nagy korona-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak (helyben házhoz, hordással, vagy vidékre bórmentes szétküldéssel) a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye" és az „Igazságügyi rendeletek tára" czimü mellékletekkel epyütteseu: egész évre 10 torint, félévre 5 lonnt. negyedévre 2 forint 50 kr. Az előfizetési pénzek b érme legczélszerübben p o s t a u t küldendők. vidékről utján IHEGJELEM MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az ..Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: Törvénytervezet az irói és művészi jogról. Dr. H e r i c h Károly miniszteri osztálytanácsostól. — A végrehajtási jog átruházásáról ingatlanoknál. Dr. Soós Kálmán kir. alügyésztől. — Észrevételek a kir. közjegyzői dijakról szóló törvényjavaslatra nézve. Dr. M a r k ó Sándor rozsnyói kir. közjegyzőtől. — Törvényjavaslat a kir. közjegyzői dijakról. — Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat a » Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Csödmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). — Külön melléklet: A »Döntvények gyűjteményéinek egy ive. Törvénytervezet az irói és művészi jogról.*) ELSŐ RÉSZ. Irói m ü v o k. 1. §. Irói rnünek mechanikai többszörözésére kizárólagos jog a jelen törvény által megállapított védelmi idő alatt (8.—14. §.) a mü szerzőjét illeti. 2. §. Több irónak adalékaiból szerkesztett miire nézve annak szerkesztője a jelen törvény által biztosított jogok tekintetében a szerzővel egyenlőnek tekintetik. Az egyes adalékra nézve a kizárólagos töb:.szöiözési jog annak szerzőjét illeti. A szerkesztő az egész miire vonatkozó jogát harmadik személyre csakis az adalékok szerzőinek beleegyezése mellett ruházhatja át. Ellenben az, kire az adalékok szerzői jogaikat átruházták, a szerkesztő beleegyezése nélkül nincs feljogosítva az egész mü többszörözésére. 3. §. A szerző joga átszáll örököseire, azonban szerződés vagy halál esetére szóló intézkedés által korlátlanul vagy korlátoltan másokra átruházható. Ellenkező megállapodás hiányában az. ki a kizárólagos többszörözési jogot szerződés utján szerezte mez, ezen jogát a szerző vagy jogutódainak beleegyezése nélkül harmadikra át nem ruházhatja. 4. §. A jogellenes mechanikai többszörözés bitorlásnak neveztetik és tilos. E tilalom kiterjed a műnek akár egészben akár részben többszörözésére. Bitorlásnak tekintendő a leirás is, ha az a mechanikai többszörözés helyettesítésére van szánva és elterjesztési szándékkal készült. A kézirat jogszerű birtokosa is csak a jogosított beleegyezésével többszörözheti azt. A kézirat végrehajtás tárgyát csak akkor képezheti, ha a szerző illetőleg jogutódja annak többszörözését már elhatározta volt. 5. §. Bitorlásnak tekintendő továbbá: a) oktatás vagy mulatság czéljából tartott előadásnak a szerző beleegyezése nélkül mechanikai többszörözése; b) oly uj kiadás, melyet a szerző vagy kiadó, a köztök fenálló szerződés ellenére eszközöl; cj valamely műnek a kiadó által több példányban készíttetése, mint a mennyihez szerződés szerint joga van ; d) több szerzőtárs által közösen készített műnek oly uj kiadása, melyet az egyik szerzőtárs a többi beleegyezése nélkül eszközöl; e) földrajzi, térrajzi, természettudományi, mértani, épitész-ti és más hasonló műszaki rajzoknak és ábráknak a jogosított beleegyezése nélkül mechanikai többszörözése. 6. §. Irói műnek, bármely nyelven jelent az meg eredetileg, a jogosított beleegyezése nélkül kiadott fordítása, ha az eredeti mü czimlapján vagy élén a fordítási jog fentartása kifejezetten ki volt jelentve, bitorlásnak (4. és 5. §.J tekin;etik, — feltéve, hogy a íentartott fordi) Alapul vettem »az irói és művészi tulajdonjogról« szóló törvényjavaslatot, melyet Arany László ur készített és melyet nemsokára külön szakbizottság Dr. Pauler Tivadar igazságügyi miniszter ur Ö Nagyméltóságának saját elnöklete alatt meg fog vitatni. Az irói, de kivált a művészi jog hazánkban meglehetősen uj joganyag, melynek törvényhozási rendezése felette kívánatos. Ily törvénynek alkotása különösen a külfölddel szemben szükséges, hogy legyen substratum, melynek alapján a nyugati államoknak az általuk annyira óhajtott akár alaki akár anya i viszonosságot szerződéskötés alkalmával megadhassuk. Tervezetem nem oly hiven követi a német birodalmi törvényeket, mint Arany urnák javaslata, mely azoktól csakis a fordítási jogra nézve tér el lényegesen. Részemről arra vállalkoztam, hogy En.lemann, Volkmann, "Wáchter, Klostermann és Fliniaux útmutatásai nyomán és tekintettel másrészt fenálló kereskedelmi törvényünkre oly tervezetet állítsak fel, m-ly hazánk viszonyainak kellő méltatása mellett a doctrina és judicatura legelőbbrehaladott szempontjainak is megfeleljen. Törekvéseimet azon óhajtás vezérli, hogy a szerzői jogról szóló törvényünkről a külföld szaktekintélyei is csak dicsérőleg nyilatkozhassanak. Dr. Herich Károly. tás közzététele az eredeti mü megjelenése után egy év alatt megkezdetett és három év alatt befejeztetett. A naptári év, melyben az eredeti mü valósággal megjelent, nem jő számításba. Ha a fentartás általános volt vagy csak bizonyos nyelvekre szólt s a fentartott fordítás csak bizonyos nyelven vagy nyelveken kezdetett meg, ugy már az első év lefolytával a fordítás mindazon más nyelvekre, melyekre a fentartott fordítás valósággal meg nem kezdetett, szabaddá válik. Több kötetben vagy több részben megjelenő eredeti műnek minden kötete vagy része külön műnek tekintetik s a fordítási jog fentartása minden kötet vagy rész élén külön jelzendő. Színmüvek fordításának az eredeti mü megjelenése után számítandó egy év alatt teljesen meg kell jelennie. A fordítás megkezdése illetőleg befejezése a fennevezett határidők alatt beiktatás (44. §.) által igazolandó. Még meg nem jelent és a bitorlás ellen biztosított műnek jogosulatlan fordítása is bitorlásnak tekintetik. A fordítások hasonlóan az eredeti müvekhez részesülnek a bitorlás elleni védelemben. 7. §. Nem tekintetik bitorlásnak: a) megjelent mü egyes helyeinek szószerinti átvétele, továbbá kisebb terjedelmű irói müveknek oly gyűjteménybe felvétele, mely több író müveiből egyházi vagy iskolai használatra vagy irodalomtörténeti vagy müvpszeti czélra szerkesztetett, — feltéve azonban, hogy a szerző vagy a felhasznált forrás világosan megneveztessék (22. §.); b) hírlapok és folyóiratok egyes czikkeinek lenyomatása, — kivéve a szépirodalmi vagy tudományos dolgozatokat valamint más nagyobb közleményeket, a mennyiben azok élén az utánnyomatás tiltva van; c) mindennemű törvénykönyvek, törvények, hivatalos rendeletek, közokiratok és nyilvános tárgyalások többszörözése ; d) a törvényszéki tárgyalásoknál, politikai, községi és egyházi képviselő testületekben valamint politikai és hasonló jellegű gyűlésekben tartott beszédek többszörözése; e) egyes miiszaki rajzoknak és ábráknak (5. §. e) átvétele oly irói műbe, melyben azok csak a szöveg felvilágosítására szolgálnak; — a szerző vagy a felhasznált forrás azonban ez esetben is megneveI zendő (22. §.). 8. §. A bitorlás elleni védelem az alább következő külön intézkedések fentartásával a szerző élettartamára és halála után még harmincz évre terjed. 9. §. Több szerzőtárs által közösen készített műnél a védelmi idő harmincz évre terjed azon szerzőtárs halála után, a ki a többit túlélte. Több iró adalékaiból alkotott műnél az egyes adalékok számára biztosított védelmi idő a szerint határoztatik meg, a mint az adalékok szerzői meg vannak-e nevezve vagy nincsenek. 10. §. A szerző életében megjelent irói miinek a 8. § ban megállapított védelem csak azon feltétellel adatik meg, ha a szerző valódi neve a mü czimlapján vagy az ajánlat után vagy az előszó végén ki van téve. Több iró adalékaiból szerkesztett műnél az adalék védelmére elég, ha szerzője az adalék elején vagy végén megneveztetett. Oly irói mü, mely álnév alatt vagy névtelenül jelen meg, első kiadásától számítandó harmincz évig részesül a bitorlás elleni védelemben (26. §.). Ha a szerző azonban valódi nevét maga beiktatásra (44. §.) bejelentette, ez a műnek a 8. §-ban megszabott hosszabb határidőt biztositia. 11. §. A szerző halála után kiadott mü első kiadásától számítandó harmincz évig részesül a bitorlás elleni védelemben. 12. §. Több kötetben vagy részben megjelenő műnél a védelmi idő minden egyes kötetnek vagy résznek első megjelenésétől számíttatik. Oly műnél azonban, mely több kötetben vagy részben ugyanazon tál'gygyal foglalkozik ugy, hogy az egyes kötetek vagy részek egymás-