Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 55. szám - Törvényjavaslat az uzsoráról és a káros hitelügyletekről

— 426 — ban föjelzálogáról érintést tegyen. Mindenesetre kivételt látni itt a 68. §. alul is, a mennyiben minden egyes zálogjog kitörlésének megengedése nem biráltatik meg az illető okirat erre való tartalma és az egyes zálogjog állása szerint, hanem a főjelzálog fenmaradása vagy tlkvi kitörlése szerint. Amint a zálogjognak kitörlése a föbetétben bejegyeztetett, azaz a mint a főjelzálog tkvileg kitörültetett, hivatalból kitörlendők a mellékjelzálogok is, tekintet nélkül arra, vajon ezeknek törlésébe beleegyezett-e a hitelező vagy nem, s8t tekintettel arra sem, vajon ezt az adós kérte vagy nem, mindig azt szem előtt tartva, hogy az illető törlési engedélyből kitűnik, miszerint a zálogjog vagy a főjelzálog a követelés kifizetése miatt és nem egyéb p. o. a 117. és 118. §-ban érintett okból szűnt meg. Ez utolsó esetben igenis szükséges, hogy az j okirat a 68. §-nak megfeleljen; itt a biró ultra petítum nem mehet, és i hivatalból nem törülhet semmit, mert a hitelező csak erősebb biztosité- j káról mondott le, tehát ez esetben igenis az ö akarata a döntő. Jogirodalom. Die Vernunft im Recht. Grundlagen der RecMsphilosophie. Von Dr. Félix Dahn. Professor der Recht sphilosophie an der 1Jochuchule Königsberg. Berlin 1879. 4 Mark. 220. lap. Az utolsó huszonöt év jogirodalma Németországban nem rnuththat büszkébben senkire mint Iheringre. »Geistdes römischen Rechtes« és »Der Zvveck im RechU ellenállhatatlanul követeli, hogy olvassák, tanulmányozzák s állást foglaljanak velők szemben a jogászok. Dahn akkor is csodálja, mikor ir ellene. Leteszi tollát s kezet szőrit a nagy ellenféllel, a kinek »Zweck im Recht« müvének módszerese nem bölcsészeti, se nem történeti, se nem jogászi — hanem egyedül Iheringszerü.*) Dahn szerint a jog egy-egy emberi társulatnak észszerű békerendje, mely megszabja a tagok külső vonatkozásait egymásra s a dolgokra. Szeriute a jog önczél mint elutasithatlan észkövetelmény, de egyúttal e s z k ö z is az egyednek s a társulatnak fentartására. Nagy haladást jelez Dahnnak azon nyilatkozata, hogy valamint soha nem volt, nincs és nem lesz soha oly nyelv, művészet, vallás és erkölcstan, mely az egész emberiségé lenne, ép ugy nincs, nem volt és nem lesz soha oly jog, mely az egész emberiségé lenne (allgemeines Menschenrecht). Minden emberi társulatnak megvan saját viszonylagos jogeszménye, valamint van saját erkölcsi és művészi eszményképe. A jog, nyelv, művészet, morál, vallás csak a történetileg jelentkező 1 jogban, nyelvben, müizlésben, erkölcstanban s vallásban tűnik elő. ! Ezen kivül s felül nincs jog, nyelv, művészet, morál s vallás, de ! igenis van minderre vonatkozó potentia az emberi észben s természet- I ben. A historismusnak eme főtételeit hirdeti Dahn: »wir haltén sie I für Wahrheiten, von denen ohne Verirrung nicht gewichen werden kann« (15-ik lap). Ezen elveknek hódolva, bírálja Dahn Ihering müvét. Bírálat mellett s minden oldalról megvilágosítva, itt-ott helyesbítve, vonul el az olvasó szemei előtt mindazon probléma, melyről a »Greist« és a »Z\veck« lapjai beszélnek. Az önzés idegen czélok szolgálatában. Az önmegtagadás. A társadalom. A társadalmi mozgalom emeltyűi. A jutalom és kényszer és pedig a propulsiv kényszer, hol a személyről s vagyonról, és a compulsiv kényszer, hol a családról és szerződésről beszél. Az állam. Az államhatalom korlátozása törvény által. A társadalom életfeltételei. Jogviszony a dolgok felett. Kötelesség. Jogsértés. A társadalom és egyén érdekeinek solidaritása. —Dahn főfigyelméta jogban mutatkozó észszerüségre irányozza. So ist die Vernunft im Recht unser Anfang und Er.de (215-ik lap). Dr. Vécsey Tamás, egyetemi tanár. [Törvényjavaslat az uzsoráról és a káros hitelügyletekről. I. Fejezet. Az uzsoravétségről. 1. §. Aki másnak szorultságát, könnyelműségét vagy tapasztalatlanságát kizsákmányolva, oly feltételek alatt hitelez vagy ád fizetési halasztást, a melyek a részére engedett túlságos mérvű vagyoni előnyök által az adósnak vagy a kezesnek vagyoni romlását előidézni vagy elősegíteni alkalmasok: az uzsora vétségét követi el és lOOforint*) Die Alethode des Zwecks nicht philosophisch, nicht juristisch und nicht historisch ist sie ist Iheringisch. Darin liegt eine höchst ehrenvolle Anerkennung dieses durchaus eigenartigen Ingeniums. tói 2000 forintig terjedhető pénzbüntetéssel vagy egy hónaptól hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. . Ezenfölül a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is együtt, vagy külön kimondható. A ki az uzsora előnyeit színlelt ügylet, vagy valto alakjába rejtve kötteti ki, vagy uzsorás ügyletekkel üzletszerűen foglalkozik, vagy uzsora vétsége miatt már elitéltetett: két évig terjedhető fogházzal s ezzel kapcsolatban 4000 frtig teijedhető pénzbüntetéssel, valamint 1 hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével is büntetendő. Ezenfölül az elitélt, ha belföldi és nem azon községi illetőségű, a melyben az uzsora vétségét elkövette, azon községből, — ha pedig külföldi, a magyar állam területéről kiutasítható. A politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése 1 évtől 3 évig terjedhet. 2. §. A fentebbi szakaszban megállapított büntetés éri azt is: 1. a ki uzsorás követelést (1. §.), ennek létrejötte körülményeit ' ismerve, másra átruház ; továbbá 2. a ki ugyanily követelést megszerezve, ennek uzsorás előnyeit ' a tényállás tudatával érvényesiti. 3. §. A valósággal adott érték után 8°/0-ot fölül nem haladó J kamat (1877. VIII. trv.-czikk 2. §.) kikötése vagy érAényesitése büntető eljárás alá nem esik. 4. §. Az első 8-ban meghatározott büntetések alá esnek azok is, kik az ugyanott kijelölt módon a jelen törvény hatályba lépte elő^t keletkezett követelést — a tényállást ismerve — a jelen törvény hatályba lépte után akár másra átruházzák, akár magok érvényesitik. Ha azonban ily követelés csak a valósággal adott érték s annak 8°/0-ot fölül nem haladó kamata (1877 : VIII. t,-cz. 2. g-a) erejéig érvényesíttetik: büntetőeljárásnak sem a hitelező sern jogutódja ellen helye nincs. 5. §. Az uzsora vétségét követi el s az 1. §-ban kijelölt büntetések alá esik a zálogintézet vagy üzlet azon tulajdonosa, vagy igazgatója, ki a hatóságilag meghatározott (1872: VIII. tcz. 5. §.). ezentúl azonban 8°/0-ot meg nem haladható kamatnál (1877: VIII. t.-cz. 2. §.) többet köteleztet vagy követel. 6. §. A.z uzsora vétsége felett az illető kir. törvényszék itél mint büntető birósig. 7. §. Ha a büntető bíróság a vádlottat az uzsora vétsége miatt elitéli: Ítéletében semmisnek kell nyilvánítania azon ügyletet, melyben az uzsora tényálladékát ismerte fel, s egyszersmind meg kell állapítania a megsemmisítés jogkövetkezményeit. 8. §. Az üzlet megsemmisítésének jogkövetkezményi i a következő szabályok szerint állapitandók meg. A hitelező visszakövetelheti azon értéket, a melyet valósággal hitelezett, és ezen érték 6°/0-os kamatát; és ha ezen követelései még ki nem elégíttettek, megtarthatja a már létező s őt illető biztosítékot ; különösen érvényben tartandó az eredeti követelés bÍ7tositásául szolgáló zálogjog a megítélt érték és 6°/o kamata ei éjéig akkor is. ha a zálogjog a telekkönyvbe be van jegyezve. 9. §. Az uzsora vétsége miatt a büntető eljárásnak csak a sértett I fél indítványára van helye. Az indítvány azonban az 1. §. harmadik bekezdésének eseteiben I vissza nem vonható. 10. §. A büntetö-biróság megkeresésére a polgári bíróság azonnal felfüggeszti a bünvizsgálat tárgyát képező követelés érvényesítésére vagy behajtására vonatkozó, előtte foly-imatban levő eljárást, s ha a per a felsőbb bíróságok előtt van, azonnal felterjesztést tesz az iratok visszaküldése végett s az összes periratokat átküldi a megkereső büntető bírósághoz. 11. §. Ha a büntetőeljárás másokból, mint az uzsoravétség tényálladékának vagy a bizonyítékoknak hiánya miatt nem tétethetik folyamatba, vagy szüntethetik meg: a sértett fél keresete folytán a polgári bíróság itél az ügylet érvénye felett s ha az 1. §-ban foglalt feltételek fenforgása bebizonyittatik, az ügyletet megsemmisíti és ennek jogkövetkezményeit a 8. §-ban foglalt szabályok szerint megállapítja. Ez esetben a kisebb polgári peres ügyekben való eljárás alá tartozó ügyekben is a kir. járásbíróságok járnak el. A kir. törvényszékek elé tartozó ügyekben a jegyzőkönyvi eljárásnak van helye. 12. §. Az előző §. esetében az ott megjelölt polgári bíróság határoz az iránt is, hogy a követelés behajtása egészben fefüggesztendő-e vagy a végrehajtás csupán csak a biztosítási intézkedésekig engedélyezendő. 13. §. Az ezen törvény alapján itélő büntető és polgári bíróságok, a bizonyítékok bizonyító erejét, ezek megvizsgálása és mérlegelése alapján nyert szabad meggyőződésük szerint állapítják meg. !4. §• A jelen fejezet határozmányai nem alkalmazhatók oly kereskedelmi ügyletekre, a melyek bejegyzett kereskedők mint hitelt nyerők által köttetnek. II. Fejezet. A hitelezési ügylet biztosításának tiltott módjáról. 15. §. A ki valamely hitelezési ügyletből eredő kötelezettség teljesítésére vonatkozó s a becsület zálogával, becsületszóval vagy hasonló kifejezésekkel erősített ígéretet az adós ellen bármely uton felhasznál, kihágást követ el s a kir. járásbiró által 100-1000 forintig terjed-