Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 54. szám - Magyarország jogászaihoz

Kilenczedik évfolyam. 54. szám. Budapest, lsTí). deczember 18. KOlBn mellékletek: a „Döntvények gyjjteménve" " „Igazságügyi rendeletek Iára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjtemenynyel'-. A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendok. Szerkesztőség : Nagy korona-utcza II. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS Előfizetési árak A MAGYAR .TOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. IWEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye 1 és a/. „Igazságügyi rendeletek tára" eztmfi mellékletekkel t i.: egész évre 10 forint, félévre 5 lonnt. negyedévre 2 torinl 50 kr. Az elífizpti'si pénzek bérmentesen, vidékr' 1 legczéls/.eriibbeu postautalvány iltjáu küldendők. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: Magyarország jogászaihoz. — A polgári törvénykezési rendtartás 374. §-ának magyarázatához. (S. S.) — Jogirodalom. (Die Haftung des Staates aus rechtswidrigen Handlungen seiner Beamten. Dr. Edgár Loening.) Dr. V é c s e y Tamás egyetemi tanártól. — Az első cause celcbre a lipcsei birodalmi törvényszék előtt. (Dr. R. A.) — A VII. magyar jogászgyülés tárgyalásaiból : Dr. K ö r ö s y Sándor beszéde a felebbezés tárgyában. — A »Magyar Jogászegylet^ alapszabályai. — Különfélék. — Legközelebbi csödbejelentési határidők. — Kivonat a ^Budapesti Közlüny*-böl iCsOdök. — Csödmegszüntetések. — Pályázatok — Igény-kereseti felhívások). — Külön melléklet : a >Döntvényelt gyűjteményéinek egy ive. Magyarország jogászaihoz. A »Magyar jogászegylete alapszabályai a nagyméltóságu belügyminisztei-iumnak f. é. octóber hó 14. napján 45,670. sz. a. kelt határozatával a bemutatási záradékkal elláttatván: az egylet működését legközelebb megkezdendi. Hazánk jogtudósainak nairy része már régebben érzi egy °ly jogtudományi egylet hiányát, mely a magyar jogászat hivatottjait állandóan egyesitve, ezek félbeszakitlan és tartós tevékenységének testületi központul szolgáljon, és a mely, épen a félbeszakitlan működés folytán, erejét a jogászati feladatok mindenik ágára a kellő' idó'ben kiterjeszthetvén : ez által fokozottabb mérvben legyen képesítve, munkásságának tudományos közvetett hatályán kivül, annak a gyakorlati életben is közvetlen elismerést és érvényt szerezni. E régen érzett szükségnek akar megfelelni a »Magyar Jogászegylet*, mely czéljául tűzte ki: a jogtudomány rengeteg területén felmerült és általános érvényért küzdő elveket és tételeket a közel látkörbe hozni; azok béltartalmát egyrészről a jogosság, másrészről pedig a magyar jogrendszerbe való beilleszthetés — vagyis a gyakorlati j kivihet őség ts czélszerüség mérlegén mérlegezni; a valódilag és bensőleg igazat és hasznosat, a látszatnak káprázatától megkülönböztetve, azt, a mi helyes és üdvös, nemcsak a nemzet köztudatába átvezetni, meggyökeresiteni, és igy a tudományt népszerüsiteni; hanem egyszersmind a honossággal már felruházott igazságokat és az ezeken alapuló intézményeket, a nálunk még mindig oly könnyen elhatalmasodó ellenáramlatnak rögtönzései ellen lehetőleg meg is oltalmazni. E tekintetben a »Magyar Jogászegylet* kiegészitője, folytatása leend a jogászgyüléseknek, ezektől főleg abban különbözve: hogy tevékenysége nem szorittatván egymástól távol eső időközre, figyelmét minden időben, mindenik jogfejlődési mozzanatra irányozhatja, és a gyakorlati jelentősé • get nyert eszmékkel, vagy a törvényhozás elé terjesztett javaslatokkal szemben idejekorán állást foglalva: akkor ébreszthet, buzdíthat és serkenthet, midőn ezt a jogélet létfeltételeinek kellőleg átgondolt és helyesen előkészített érvényesítése igényli; ellenben akkor emelheti a tudomány és az élet igazságaira alapitott figyelmeztető, óvó és visszatartóztató szavát, midőn e kötelesség teljesítését, a szükség legin:kább követeli. A »Magy ar Jog á szegy let« czélja eszerint: a tudományos iránt fejleszteni, fokozni és terjeszteni; czélja: a tudományos munkásságot előmozdítani, a buvárlatot serkenteni, a minden oldalról való megvitatást eszközölni, és mindkettőt szakadatlan folytonosságban tartani ; czélja: az egyéni tevékenység helyes eredményei számára a szakavatottak testületi súlyát megszerezni, és ez által amannak sikerét növelni; czélja: tudományos hatás és visszhatás által az igaz, a helyes, az alapos, a szükséges, a hasznos, a gyakorlatilag kivihető jogi tanok és intézmények számára a hazánkban szerzett tért megtartani és tágítani; czélja: a törvények alkalmazását figyelemé körébe bevonni; a közjog összefüggését a magánjoggal, a joggyakorlatnak szoros kapcsolatát a tételes törvényen kivül eső elmélettel kimutatni; különösen pedig, az ujabb időben létrehozott törvénykönyvek a törvényhozás szellemében való alkalmazását, a felmerült vagy felmerülhető kérdések megoldásának visszavezetésével a tudomány elveire — behatón és folytonosan előmozdítani; czélja: átvizsgálni valamennyi lényeges alkatrészében azon egész organismust, melynek helyességétől függ: hogy a törvényekben szunnyadó jog, az azok alkalmazását igénylő esetekben élő valóságra költessék, és zavartalan, biztos, minden illetéktelen befolyástól ment tevékenységben tartassák. Czélja tehát: elfogulatlan, részletes és — ha szükséges leend — ismételt bírálata tárgyává tenni a bírósági, a királyi ügyészségi, az ügyvédi és közjegyzői intézményeket, ugy szervezetük alapfeltételeit, valamint a I gyakorlati kivitelt és az elért eredményeket illetőleg. Különösen a bírósági ser vezetet illetőleg fel fogja vetni a kérdést: vajon a szervezet, ugy a mint az megállapittatott, és ugy, mint az fenáll: megfelel-e a jogállam mellőzhetetlen és transactíót nem tűrő létföltételeinek? vajon a közigazgatásnak és a törvénykezésnek egymástól való elkülönítése, lényeges, meg nem változtatható követelménye-e a jogrendnek, és a mi ettől csak a névben különbözik — a szabadságnak? vajon igaz-e, hogy ezen elkülönitésnek kisebb vagy nagyobb részben — habár csak az alanyokra vonatkozó megszüntetése, a midőn az egy sarkelvet sért, a gyakorlatban és különösen a mi viszonyaink közt mégis hasznossá válik? avagy nem inkább igaz-e az, hogy az ellenmondás a fogalomban, azon fogalomnak az életbe való áthelyezése által nem fejleszthet ki abból mást, mint a benne rejlő lehetetlenséget és zavart; vagyis azon nagy érdekek mindegyikének megsértését, a melyeknek oltalmáért létez ugy a közigazgatás, valamint az igazságszolgáltatás, és a melyeknek veszélyeztetésével mindkét organismns az állami intézményekben helyezett hitelt bontja fel. A bírósági szervezet körüli vizsgálatai nyomán felvetendi a »Magyar Jogászegylet« ama kérdést is: vajon ki van-e merítve a társadalomnak a bírói hatalom letéteményeseitől várható és törvényileg megállapítható garantiáinak teljes mértéke azon intézkedésekkel, melyek az 1869: IV. t.-czikkben és a bírói felelősségről szóló törvényekben foglalvák? és vajon ugy a birói állomások betöltésére, valamint az előléptetésre nézve nem létesitketők-e még további, biztos és szilárd alapokon nyugvó szabályok, melyek különösen a magasabb birói ál-