Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 53. szám - Jelentés az igazságügyi bizottságnak a kir. közjegyzők dijairól szóló törvényjavaslat tárgyában

— 411 — biztositékát, birósági szerkezetünkbe — bűnvádi eljárásban - beilleszteni óhajtjuk. Ily hitben lévén: bátran állítom, hogy az esküdtszéki intézmény mellőzését a többségi indítvány sem czélozza ; jogászgyülésünk állandó bizottsága pedig azok behozatalát mint kétségtelen tényt tekintette,midőn a kérdést igy tette fel: »azon bűnügyekben, melyekben a rendes bíróságok ítélni hivatvák, az elsőfokú bíróság Ítélete ellen a ténykérdésében is hely adassék-e a fölebbvitelnek ?« E kérdés f eltételezte, hogy lesznek oly bűnügyek is, melyekben nem a rendes bíróságok, hanem az esküdtszékek lesznek hivatva Ítélni. Ha már — mint mi feltettük — az esküdtszékek, a súlyosabb beszámítás alá eső büntettek elitélésére, bűnvádi eljárásunkba befognak hozatni: az ezen itélő közegek előtt folyó bűnügyekben a ténykérdésbeDi fölebbvitel nem fog megengedtetni. Micsoda fonák eljárás lesz az, melyben a halál-, fegyház-büntetésekkel sújtott ügyekben az ítélet ténykérdése ellen a fölebbvitel nem lesz megengedve ; ellenben a kisebb fontosságú büntettek és vétségekben, melyekben a rendes biróságok lesznek hivatva ítélni, a ténykérdésben is lehető lesz a fölebbvitel ? Megvallom, én ezt nagy ellenmondásnak tirtom, s ennek helyes voltát eszem felfogni nem képes. Ily törvény azt mondaná ki a nagy közönség előtt, hogy a rendes elsőfokú bíróságokban bízni nem lehet; ez pedig ép oly igazságtalan mint politikátlan tény lenne, s a rendes biróságok iránti tiszteletlenségre vezetne. A ténykérdésbeni fölebbvitel mellőzése okául felhozom: 2- szor azon körülményt, hogy mi alkotardó bűnvádi eljárásunkat a szóbeliség és közvetlenségre óhajtjuk alapítani; az ezen elveken nyugvó eljárásnak pedig szükségképí folyománya a bizonyítékok bizonyító erejének a biró általi szabad méltatása. A bizonyítékok minősége már a középkorban befolyással volt a jogorvoslatok alkalmazhatóságára; e korban ugyanis bizonyítékul a tüzesvas, forróviz és olaj használtattak. — A kit aztán egyszer tüzesvassal megégettek, vagy forró olajba mártottak: az többé sem a tény, sem a jogkérdésben nem fölebbezhetett (Nagy nevetés). Részemről azt tartom, hogy valamint a forróolajba mártott nem fölebbezhetett: ugy az sem fölebbezhet, kit a birói szabad meggyőződés ítél el; a meggyőződés fölé épugy nem lehet egy másik meggyőződést állítani, mint a forró olaj fölé, egy másik forró olajat. A többségi indítvány t. előadója azt mondotta, hogy az indicium és indicatum közti kapcsolat fölebbezhető ; ez állításra ^vonatkozólag bátor vagyok kérdeni: a meggyőződés ok-e vagy okozat ? Én ugy tudom, hogy okozat, mely a bíróban az előtte lefolyt tárgyaláskor a vádlott, vádló és tanuk vallomásából és magukviseletéből mint okból képződik. A meggyőződés mint a kül-ő tények alapján képződött belső, nem fölebbezhető máskép, csak ugy, ha azon okok is fölebbeztetnek, melyek az okozatot szülték. Igen, de az ok fölebbezhetlen, mert azon kültények, melyek az első bíróság előtt lefolytak, a felsőbb bíróság előtt nem ismételhetek. Ha például az első bíróság előtt tartott tárgyalás alkalmával vádlott a hozzá intézett kérdésre megijed, arcza elhalványul, e kültény a felsőbb bíróság előtt nem lesz ismételhető, mert kétszer nem lehet egyforma alakban megijedni (Nevetés); sőt ha vádlott az első bíróság indokaiból megtudja, hogy ő azért találtatott bűnösnek, mert egy bizonyos kérdésre megijedt: a felsőbb bíróság előtt nyugodt arczot fog vágni, és nem fog többé megijedni. Ezek szerint nem lévén az ok fölebbezhető: nem lesz az az okozat sem. Mint már a szakosztályban is kifejtettem, a jog kérdésében a fölebbvitelt megengedhetőnek tartom, mert azon tényt, hogy az első bíróság helyesen értelmezte és alkalmazta-e, a törvényt a felsőbb biró felülyizsgálhatja. Értelem fölé helyezhető magasabb értelem, de meggyőződés fölé nem állitható magasabb meggyőződés. —Azért sem véljük megengedhetőnek a ténykérdésbeni fölebbvitelt, mert: 3- or a felsőbb biró elé nem kerülhet ugyanazon peranyag, mely az első bíróság ítélete alapjául szolgált. A felsőbb biró előtt —• a szóbe'iségből kifolyólag — uj bizonyítékok is felhozhatók; ha pedig a felsőbb biró uj bizonyítékokra alapithatja ítéletét: az esetben a felsőbb biró nem második, hanem első ítéletet hoz ; mivel pedig ezen ítélet az elsőbiróság ítéletével ellentétes lehet meg kell engedni a fölebbvitelt a harmadik bírósághoz is; ehhez ismé't ujabb peranyag kerülvén, egészen uj ítéletet fog hozni; amiből aztán az következik, hogy a bünperek végtelen hosszura nyújtatnának, s hogy megrövidíttessenek, nem lehetne mást tenni, mint az igazságszolgáltatás gépezetéből a két első bíróságot kidobni, s lenne az országban egy bíróság t. i. a mostani harmadik. Ide vezetne a többségi indítvány, melyet mi ezért el nem fogadhatunk. (Befejezése köv.) Különfélék. A „Jogászkör" deczember 11-én ismét megkezdi munkálkodását. A helyiség ez évben is a »Vadászkürt« szálloda külön terme lesz. Összejövetel tartatik hetenkint csütörtökön esti 8 órakor. X „Rozsnyói Híradó" támadására, melyet a mult számunkban közöltünk, egy körjegyző ugyanott a következő épületes védelmet teszi közzé : .... »Igenis, nekünk jegyzőknek szabad, sőt kötelességünkké van téve, hogy magánfeleknek peres és nem peres ügyekben lelkiismeretes tanácscsal szolgáljunk, es végrendeletek, különféle szerződések, egyezségek, nyilatkozatok, kölcsönkötvények, be- és kitáblázások, birtokátiratások stb. és más telekkönyvi ügyekben lelkiismeretesen eljárjunk Mert ne higyje t. czikkiró ur, hogy mi most is afféle peleskei nótáriusok vagyunk; ne higyje, hogy mi csak a >falu pennáját tudjuk a kezünkhöz ragadni«, s ne higyje, hogy a mai jegyzői kar csak a faluházánál nyer némi kis tapasztalatot, hanem legyen inkább arról tudomása, hogy a mai kor jegyzőinek igen sokat kell tudni és sokat kell tenni!! Az 1871. évi XVIII. t.-cz. 73. §-ának 2-ik pontja értelmében körjegyző csak ez lehet, a ki az e czélra alakult, állandó szigorló jegyzői szakbizottság előtt a vizsgát sikerrel letette hogy pedig ez a vizsga több szakértelmet; és több jogi ismeretet követel meg, »mint az a baccalaureatus, mit a faluházánál nyerni lehet« arról czikkiró ur biztos lehet. A körjegyzői kar azt tudja, mi szabad és mi nem szabad, mi a szabályszerűség, és mi a szabályellenesség ! Jogász-Naptár. Az 1880. évre szóló »Jogász-Naptár* megjelent. Az eddigi tartalmon kivül ujitás az 1880-ik évre : 1) Több kartárs óhajtása szerint ezután nemcsak »Jogász-Naptári, hanem » Ügyvédi zsebnaptárt czimen is fog megjelenni. Tehát czimre nézve kettő közt választhatni. 2) A naptár szélessége és vastagsága az eddigi, de hosszaságra nézve egy ujjnyit meg van hosszabbítva, mi által a naptár tartalma meglehetősen szaporodott, a nélkül hogy vastagabb lenne. 3) Az összes bpesti biróságok személyzetének lakhelyei is ez idén megjelelve vannak. 4) A bpesti utczák legujabbi elnevezései és változtatásai, melyek, mond| hatni, mégegyszer oly számmal vannak mint eddig. I 5) Bécsi ügyvédek, közjegyzők és tszéki tolmácsok. | 6) Ügyvédek statisztikája hazánkban és Bécsben, az 1876-ik év összehasonI litva a jelenlegivel, megjelölve a nagyobb városok lakosainak számával. 7) A napi jegyzésekre szánt helyek is ez idén jóval nagyobbak az eddiI gieknól. ____ Megjelent: i A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről ós vétségekről és teljes anyaggyüjteménye. A m. kir. igazságügymiszterium megbízásából szerkesztette Dr. L ö w Tóbiás főügyészi helyettes. Kiadja a pesti könyvnyomda részvénytársaság. Zilahy Sámuel bizománya. Megjelentek a Franklin-társulat kiadásában: A magyar magánjog mai érvényében, különös tekintettel a gyakorlat igényeire. Irta Zlinszky Imre kir. it. táblai biró, m. tud. akadémiai 1.1., stb. Harmadik füzet. Ara 1 frt. A magyar büntetőtörvény magyarázata. Irta Dr. Schnierer Aladár egyetemi tanár. Harmadik füzet. Ara 1 frt. Bélyeg- és illetékszabályok. A legújabb időig terjedő törvények és kormányrendeletek szerint. Átdolgozta Dr. Mariska Vilmos kir. jogakad. tanár. Másqdik javított kiadás. Ára 1 frt. ! Döntvénytár. A magyar kir. Curia semmitőszéki és legfőbb itélőszéki osztályának elvi jelentőségű határozatai. Gyűjtötték: Dr. Dárdai Sándor a »Jogt. Közl.« szerkesztője és Dr. Zlinszky Imre kir. táblai biró. XXII. folyam. Ára 2 frt. Előfizetési felhívás MAGYAR THEMIS 1880-iki első évnegyedére. Előfizetési dijak (helyben hájhoz hordással, vagy vidékre bérraentes szétküldéssel): I a „Magyar Theinis", az „Igazságügyi rendeletek Ura", és a „Döntvények gyűjteménye" együttesen negyedévre 2 frt 50 kr„ félévre 5 frt, egész évre 10 frt. Az előfizetési pénzek bérmentesen és vidékről postautalvány utján kéretnek beküldetni. A „Magyar Themis" kiadó-hivatala, az »Athenaeum<! Budapest, IV., barátok-tere 3. sz. Legközelebbi csödbejelentési határidők: (Decz. 16-tól decz. 23-ig.) — Rothaiiser Jakab bpesti ker. s vtsz. decz. 18.19. 20. (249.) — Frankfurter Samu pécsi tsz. desz. 20. 21. 22. (258.) — Czettel Gábor b.-gyulai tsz. decz. 22. 23. 24. (257.) Kivonat a „Budapesti Közlöny'-tőL Rövidítések: bb. = benyújtási határidő" és bejelentés határidő" : vb. = végrehajtó• L = ideiglenes; t. = tömeggondnok j p. = perUgyeló. A hirdetmények elején vagy végén levó" számok a pBpesti Közlöny" a/.on számát jelentik, melyben a hirdetmény először megjelent A temesvári ügyvédi kamara részérói ezennel közhírré tétetik, miszerint Joannovits Péter fehértemplomi ügyvéd fegyelmi vétség miatt, legfelsőbb itélőszéki ítélet folytán, 6 hónapra, vagyis 1880-ik évi május hó 5-ig az ügyvédi gyakorlattól felfüggesztetett; íc/mann Gyula pancsovai ügyvéd és Bozgán Floris nagybecskereki ügyvéd az ügyvédi lajstromba folytatólag felvótetettek, és véo-re