Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 4. szám - A saját részvények megszerzésének vagy zálogba-vételének tilalmáról. 2. [r.]

— 25 — következményeknek kétséget kizáró meghatározásában — e helyütt nem reflectálhatunk. Csak egyre hivatkozunk még: az alaptőke leszállításáról rendelkező 209. §-ra. A legfontosabb tilalmat állitj a fel, szószerinti sanctio nélkül. Pedig hát a 209. §. határozatai ellenére történő tőkeleszállítás nullitása (p. o. a még künlevő részletfizetések elengedésének semmisége) kétséget sem szenvedhet. Ezzel pedig Dr. Neumanuak a »nem szabadc kifejezés használatából merített érve, valamint azon »idemper idem« való bizonyítás, hogy mert a 161 §. a tilalom áthágásával csakis az igazgatóság felelősségét köti egybe, csakis az igazgatóság felelős, a semmiség pedig a hallgatás által való rendelkezés elvénél fogva ki van zárva: önmagától elesik. A mi pedig a >nem lehet« kifejezést illeti — melyet Dr. Neumann szerint a törvényhozó használ és használnia kell, valahányszor tilalmával a semmiséget akarja egybekapcsoltnak jelezni, — minden nyomozás és fürkészés daczára sem akadtunk a prohibitiókban dúsgazdag keresk. törvényünkben arra mint bevett műszóra. Nem akadtunk pedig valószínűleg azért, mert a törvényhozó egyátalán, ha tiltani akar, nem beszél a »non possumusc félős hangján, hanem per fas vagy nefas decretál, de különösen a magyar törvényhozó már nyelvének szelleme iránt való kegyeletből is a sokkal magyarosabban tiltó »nem szabad« kifejezést volt köteles terminus technicusnak befogadni. Permissiv rendelkezéseiben ugyan használja a »lehet« kifejezést, de hol tilalmaz, vagy a »nem szabad« vagy a »nem... (ige).. hat, het« szólamán intézkedik. (Befejezése köv.) Az 1878. évi ügyvédyizsgáló bizottság alakuló ülése. Elnök Szabó Imre évi jelentéséből a következőket emeljük ki: A bizottság 4 év óta áll fen. Általános ügyvédi vizsga. Váltó-vizsga. Tartatott 1875. évben 428 82 (9hóalatt, csak áprilban 1876. » 513 27 kezdhetvén meg mükö1877. » 466 10 dését') 1878. » 277 12 Összesen 1684 131 Ezen számok mutatják, hogy az első két évben (75. és 76.) legtöbb jelentkező volt, kiknek száma 1877-ben már apadni kezdett, s 1878-ban még nagyobb mérvben fogyott; s tekintve a jelentkezők eddigi számát, ez évben is a tavalinál jóval kevesebben fognak vizsgázni ; a minek oka nagyrészt abban rejlik, hogy első években az igen nagy számban meggyült jelöltek igényeinek kielégithetése végett folyton több bizottságban tartattak vizsgák, ugy hogy a bizottság már teljesen currensban van. A jelentkezőknek ez idő szerinti alábbszállása az által is idéztetik elő, hogy az előbbi 2 évi gyakorlat helyett most már 3 év kívántatik a jogtudorság mellett, s az átmenet 2 évről a háromra okvetlenül érezhető befolyást gyakorol a most jelentkezők számára. Vajkay Károly a gyűlés éljenzése közt köszönetet mond az elnöknek az ügyvédi vizsga emelése körül tanúsított buzgó fáradozásaiért. Azon indítványt teszi, hogy felterjesztés küldessék az igazságügyminiszterhez arra vonatkozólag, hogy először: a törvény azon rendelkezése, mely szerint az ügyvédi vizsgát csak egyszer lehet ismételni, törvényes uton megváltoztassák, s másodszor: tekintve a vizsgatárgyak nagy számát, különösen a közigazgatási szakokból vizsgálati utasítás készíttessék. Szerinte igen nagy hiány az, hogy a vizsgálati biztosok nincsenek ellátva utasitással. A vizsgálóknak a jelenlegi állapot könnyebb, de a vizsgálandók elé majdnem legyőzhetlen akadályokat gördit. Az ügyvédi vizsgáknak el kellene térniók a szigorlatok és az államvizsgák színezetétől. Ott az elméletre, emitt a gyakorlati élet követelményeire kell a fősúlyt fektetni. A jelenlegi rendszer mellett nem lehet a vizsgálókat korlátozni abban, hogy excursiokat tegyenek oly térre, mely nem tartozik az ügyvédi vizsga feladatához. Az utasítás hiánya a melléktárgyaknál még jobban éreztetik mint a főtárgyaknál. A pénzügyi és közigazgatási törvények és rendeletek mennyisége véghetetlen. A canditatus, midőn ügyvédi vizsgára készül, kénytelen idejének legnagyobb részét ezekre forditani. Ugyanezen categoriába számitható a bányajog, bizonyos tekintetben az úrbér, és a közjog is. Az utasítás meghatározná, hogy ezen tárgyakból csak bizonyos főelveket, főirányzatokat lehessen kérdezni. Dr. K o v á ts Gyula: Azon szokást, hogy a bizottságban ügyvédi részről is adassék minden évben nyilatkozás, veszi igénybe. Teszi ezt annyival inkább, mivel a napokban tartott jogtanulmányi enquéte-en egy előkelő statusférfiu (Csengeri Antal) az ügyvéd-vizsgáló bizottságilletőleg annak ügyvédi tagjairól is meg emlékezett A sújtó nyilatkozattal körülbelől az ügyvéd tagok vannak az ügyvédi vizsgák kezelése és eredménye iránt felelőssé téve. Kéri tehát a bizottság nem ügyvéd tagjait, hogy a szigorban segéd-kezet nyújtani szíveskedjenek. Az utóbbi négy éven át avizsgáló bizottság a kir. tábla mint egykori ügyvéd vizsgáló fórum hagyományszerü lidércznyomása alatt szenvedett. A szigor eddigelé nem látszott a magyar ember eleme lenni: már W i 1 d n er Ignácz commentárjában megjövendölte,hogy az ő általa szerkesztett törvényben szabályozott váltó-ügyvédi vizsga nem fog a törvény előírta szigorral alkalmazásba vétetni. A jogtanulmányi enquéte-en a reform nem őszinte barátai avval takarództak, hogy előbb a középtanodai rendszert kellene átalakítani. Szerinte segíteni a bajokon csak ugy lehet, ha a reform és ezek között a szigor az egész vonalon egyszerre alkalmaztatik. Kifejezést is adott ezen eszmének a jogtanulmányi enquéte-en az ügyvédvizsgáló bizottságnak egy előkelő tagja (Vajkay) s az ügyvédvizsgáló bizottságnak a jogtanulmányok és ügyvédség érdekében mint az utolsó őrhelyen elhelyezett hatóságnak résen kell állani a jövő érdekében; a szigort igazságosan alkalmazni kell. Pártolja Vajkay kétrendbeli indítványát; maga részéről büntetőtörvény examinálását indítványozza. El nök jelenti, hogy az ismétlő vizsgák megszorításának megszüntetése tárgyában már kétszer tett felterjesztést a bizottság; az utóbbi alkalommal azon válasz jött a minisztertől, hogy szándékozik nem csak ezen, hanem az ügyvédrendtartásban tapasztalt egyéb hiányok iránt is javaslatot készíttetni. Dr. Suhayda János ellenzi a vizsgálati utasítást. Oa mellett van, hogy a melléktárgyak egészen essenek el; de a míg ez iránt törvényes intézkedés nem történik, addig lehetetlennek tartja, hogy megköttessék a censor abban, hogy mit szabadjon kérdeznie. Dr. H e r i c h Károly kevesebb vizsgálóbizottsági tagot óhajt. Az írásbeli vizsgára nagyobb súlyt kiván fektetni. Hogy mit lehessen kérdezni a melléktárgyakból, annakmegállapitását egy bizottságra bizná. Szentgyörgyi Imre pártolja Vajkay indítványát. Meglehet, hogy az utasitás némelyek önbizalmát sértené; de tagadhatlan, hogy jelenleg az ügyvédi vizsga nem egyéb, mint ismétlése az alapvizsgáknak és az államvizsgáknak. A cautelaris jurisdictio és a casuistika vajmi csekély részét képezi jelenleg a jelölthöz intézett kérdéseknek. Kérdezik, hogy mi tulajdon, mi a birtok, mi az özvegyi jog, mit tud a zálogjogról. Az utasításban a vizsgálati elnök helyzetét is körül kellene irni. Jelenleg az elnök a vizsgálat menetére nem igen gyakorolhat befolyást, nem utasíthat vissza bizonyos kérdéseket, habár azokat helyteleneknek tartja is. A vizsgáló bizottság tagjainak számát nem kívánná szűkre szorítani, mivel akkor a bureaukratikus szellem könnyen meghonosulna benne. Dr. A p á t h y István nem kívánja, hogy a jelöltek az uj büntető kódexből álljanak ki vizsgát, mert ez még nem lépett életbe. Szentgyörgyi hasonló értelemben nyilatkozik. Dr. Hegedűs Kandid valamennyi benyújtott indítványt ellenzi. Ha az ügyvéd nincs tisztában magával az iránt, hányféle község van Magyarországon, vagy hogyan lehet honosságot nyerni, vagy ha nem tudja, mi volt az udvari cancellária, ez szomorú állapot. Tíz évvel ezelőtt az utasitást nagyon perhorrescálta mindenki Magyarországon; a német adminitratio idejében volt mindenre utasitás, pótutasitás és még ennek magyarázata. Ugy látszik, most visszaesünk ebbe. Vajkay, Kovács és Herich, miután indítványaik nem találtak osztatlan pártolásra, visszavonják indítványaikat. Egyedül Vajkaynak az ismétlőkre vonatkozó indítványa fogadtatik el egyhangúlag. A bizottsághoz az igazságügyminiszterium által kinevezett tagok a következők: Szabó Imre (elnök,) Vajkay Károly (helyettes elnök), Manojlovits Emil és Szentgyörgyi Imre (elnökségre feljogosított tagok), Dr. Andrásovits Béla, Dr. Antal Gyula, Dr. Apáthy István, Dr. Bartha Béla, Fábry Károly, Halmoy Endre, Havass Sándor, Hegedűs Kandid Lajos, Hegedűs László, Dr. Herczeg Mihály, Dr. Herich Károly, Keömley Pál, Dr. Kiss Józsa, Laszy József, Dr. Löw Tóbiás, Regner Tivadar, Offner Perencz, Suhay Imre, Suhayda János, Szentgyörgyi Imre, Tutsner Ágost, Vavrik Antal, Dr. Wenzel Tivadar, Zlinszky Imre. Az ügyvédi kamara által választott tagok névsorát közöltük a f. é. 1. számban. A budapesti kir. kereskedelmi és Yáltótöryényszék ügyforgalma 1878-ik érben. Beadványok: hátralék 1877. évből 213, érkezett 1878. évben 104770, összesen 104983, elintéztetett 1878-ban 104769, hártalékban maradt 214. Váltóperek: hátralék 1877-ből 15, szaporodott 1878-ban 12329, sommás fizetési meghagyás bocsátatott ki 11550, kifogások adattak be sommás végzés ellen 606, elintéztetett ítélet vagy egyéb határozattal 12257, elintézetlenül maradt 87. Perenkivüli váltóügyek 407. Váltójogi eljárás alá tartozó egyéb perek: hátralék 1877-ből 30, érkezett 1878-ban 133, összesen 163, eldöntetett ítélet vagy végzés által 138, folyamatban maradt 25. Kereskedelmi perek: hátralék 1877. évről 219, érkezett 1878. évben 1063, összesen folyamatban volt 1282, eldöntetett érdemleges ítélettel 349, makacssági ítélettel 345, egyezséggel 95, megszüntetett végzésileg 326, folyamatban maradt 167. Perenkivüli kereskedelmi ügyek 21. Czégbejegyzési ügyek 446. Magyar földhitelintézet végrehajtási ügyei 793. Csődök: hátralék 1877-ről 143, szaporodott 1878-ban 40, összesen 183, befejeztetett 1878-ban 55, nevezetesen vagyonfelosztással 28, egyezséggel 11, felosztandó vagyonhiányából 16, folyamatban maradt 128, ítélet hozatott: valódisági 43, osztályozási 45, fizetési 31 csőd felett. Közhitelpapirok megsemmisítése 19. Fegyelmi ügy 8.