Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 50. szám - A VII. jogászgyülés tárgyalásaiból

— 387 — mányának lévén íentartva, s igy ezen intézkedés keresztülviteléhez a törvényszék közbejöttének helye n ni lévén : a budapesti ügyvédi kamara azon megkeresvényének, hogy néb. ügyvéd iratai és értékei leltározását a törvényszék foganatosítsa, hely nem adatik. Budapest, 1879. szept. 6. A bpesti kir. törvényszék. Ezen intézkedés ellen a kamara semmiségi panaszt adott be, mire a semmitöszék a következő határozattal szabályozta az eljárást, mely szabályozás, minthogy elvi eldöntést foglal magában, jövőre az egész országban irányadóul szolgáland: A semmitöszék végzése igy hangzik : A neheztelt végzés megsemmisittetik s a kir. tőrvényszék a panaszttevő ügyvédi kamara megkeresésének teljesítésére utasittatik; mert az ügyvédi kamara nem bir kebelén kivül sem birói sem közigazgatási hatósággal, ennek hiányában pedig hagyatéki értékek leltározása és lezárolására — miután ezek szorosan közhatósági functiót képeznek — hivatva nem lehet valamint hogy a leltározandó dolgok biztosítása s az esetleg felmerülhető ellenszegülés legyőzése sem áll módjában. Egyébként a neheztelt végzésben idézett ügyvédi rdts. 37* §. első két bekezdésének egybefüggő tartalma minden kétséget kizár arra nézve: hogy az elhalt ügyvéd iratai és értékeinek leltár melletti zár alá vételét mindenkor a bíróság eszközli, habár közvetlenül csak a kamara székhelyétől távolabb eső helyen — az ügyvédi kamara székhelyén pedig egyedül a kamarai választmány kezdeményezése vagyis a törvény kifejezésével élve, intézkedése folytán. — A budapesti ügyvédi kamara, mint egyik utóbbi számunkban emiitettük, felterjesztést intézett az igazságügyminiszter úrhoz és kifejtette, »hogy a leletezések alapjává legújabb időben a bélyeg és illetékszabályok egyenes félreértése vagy talán szándékos elferdítése mellett a csődperekben hozott valódisági Ítéletek tétetnek. A hivatkozott szabályok két tételben foglalkoznak a csődügyekben hozott valódisági és más ítéletekkel; a 25. tételszám alatt »a csődkövetelések valódisága iránt a esődbiróság általhozott ítélet után az ítélet hozataláért« 1 frt 25 kr. állandó illeték van kiszabva, a 48. tételszám alatt az A.) e.) pontban »a csődbeli felszámolások (liquidatiók) tárgyában hozott Ítéletek után szintén az itélet hozataláért« 1 frt 25 kr állandó illeték van kiszabva. Még törvényben járatlan laicus előtt is fel kell, hogy tűnjék, miszerint e két tételszám lényegesen egymástól különböző csődeljárásra van alapítva; a mig ugyanis a 25. tételszámú kiszabás a jelenleg (1860 óta) Magyarországra egyedül kötelező magyar — az 1840: XXII. t.-cz.-ben szabályzóit — csődeljá- | rásban hozott valódisági Ítéletre vonatkozik : addig a 48. tételszám az | Erdélyben most is érvényben álló és nálunk a 60-as évekig érvényben j állott osztrák csődfelszámolási eljárást tartja szem előtt; mig a magyar csődtörvény szerint az ö s s z e s bejelentett követelések va- i lódisága felett egy közös itélet rendelkezik, amelyután az il- | leteket (együttesen 1 frt 25 krt) a csődtömeg viseli: addig I az osztrák csődfelszámolási eljárás szerint minden egyes követelés felett külön-külön hozatik meg az itélet, s igy ezen egyes ítéletek illetékét egyenkint az illető béjelentők tartoznak viselni. Hogy ez igy van, már abból is világos, hogy a 25-ik tételszám v a 1 ó d i s á g i ítéletről szól, melyet csak a magyar csődeljárásban ismerünk, ellenben a48. tételszám felszámolási ítéletet emlit, melyet a magyar csődeljárás nem, de igeues kizárólag az osztrák csődeljárás ismer. Ha már most Magyarországon a magyar csődeljárás szerint jelenleg a követelések valódiságának kérdése a fenebbiek szerint egy közös ítéletben oldatik meg és ezen egy itélet után az 1 frt 25 kr. illetéket a tömeg fizeti, a bejelentők egyenkint annál kevésbé terhelhetők külön is ugyanazon illetékkel, mert egy itélet után, bármennyi egyes rendelkező pontból álljon is az, csak egyszer követelhető az illeték, a mint ezt egyebek között a magyar csődperben döntő, a csődkövetelések osztályozása felett hozott itélet után a 48. tétel D.) c.) pontjában kiszabott, jelenleg 1 °/0-ra rugó illeték is igazolja, mely szintén egészben a tömeget terheli, daczára annak, hogy abban is az összes bejelentett is illetve megítélt követelések egyen kinti rangsorozata állapittatik meg. Mindamellett a leletezésekből kiválóan egyéni haszon után sóvárgó egyes közegek bal-magyarázat utján legújabban bélyeg- és illetékcsonkitást találnak abban, hogy a magyar csődperekben az ügyvédek a valódisági ítéletek meghozatala előtt az általuk bejelentett követelések után azon illetéket, mely tényleg nem jár, és melyet leróvniok módjuk sem volt, mert 19 év óta a bíróságok ezen illeték lerovását meg sem engedték, — le nem róvták. Feltűnő jelenség mindenesetre, hogy az érdekelt közegek csak ma. közel 19 év múlva találták fel ezen állítólagos illeték-csonkitásokat. Vagy nem ismerték e szerint eddig a bélyeg- és illetékszabályok azon tételét, melyre meggyőződésünk szerint nyilván alaptalanul vonatkoztatják ma a leletezés jogosultságát, vagy nem merték ezt eddig oly önkényesen magyarázni, vagy végre — ha téves a mi magyarázatunk, a mi ellen szól közel 19 évi gyakorlat, — ismerték az államkincstár állítólagos jogát, de szándékosan hagyták azt eddig érvényesítés nélkül, hogy az érdeklettek gyanútlanul minél több »illeték-csonkítást* kövessenek el, és ennélfogva tőlük minél több bírság és igy a leletezők részére minél több jutalomdíj legyen be-zedhető. Ha az első két eshetőség áll, akkor nem róvható fel az ügyvédeknek bűnül, hogy a fenálló bélyeg- és illetékszabályokat helyesen magyarázva, bélyeget nem alkalmaztak ott, a hol az alkalmazandó volt, ha pedig a legutóbbi eshetőség, vagyis a szándékos tévesztés állán*, a mit fel nem akarunk tenni, de a fenálló illetékszabályokkal szembea fel nem is tehetünk, akkor ez eljárás legkisebb büntetéséül lehetne csak tekinteni, hogy az illetők erőszakosan teremtett jutalékdijaiktól megfosztassanak, azaz hogy az állam a fizetni jóhiszemüleg mulasztott egyszeres illeték megfizetésével felszabadítsa a zaklatott ügyvédeket a roszhiszemü leletezők önkényének nyűge alól, mely az egész ügyvédi karra nehezül.* Ezen felterjesztés érdemi elintézése a pénzügyminisztériumnál folyamatban van ; minthogy azonban a pillanatnyi bajon azonnal kell segíteni, a kamara szóbelileg sürgette a végrehajtási lépések beszüntetését. Ennek eredménye az lett, hogy a pénzügyi igazgatóság rendeletileg utasíttatott egyelőre minden további lépés felfüggesztésére, min?k következménye az is, hogy a mír felmerült hátralékok p nzügyi kimutatása is beszüntettetett. Különfélék. — A belügyminiszter a következő leiratot intézte Budapest főkapitányához: Dr. DclFAdami Rezső budapesti ügyvéd által Balogh Albin tollnok ellea cselédügyben ügyvéii képviselet el nem fogadása miatt tett feljelentésre vonatkozó ügyben Nagyságod folyó évi szeptember 13-án 1035 sz. a. kelt jelentése tartalmát helyeslem, mely szerint a cseléd és g tzda közötti viszonyt szabályozó 1876. XIII. t.czikkben az eljáró hatóságokra ruházott hatáskör részint rendőri, részint polgári természetű. Előbbi alá esnek általában a kihágási kérdések, melyeknek mint rendőri természetű ügyeknek tárgyalására nézve továbbra is fentartandónak találom az eddigi gyakorlatot, mely szerint az ügyvédek ily vizsgálatoknál képviselőkül el nem fogadhatók s a felek az eljárás természetéből kifolyólag személyesen megjelenni tartoznak. A bérkérdések azonban a mennyiben valamely kihágási ügygyei kapcsolatban nincsenek, polgári természetű ügyek, melyekben a rendőri hatóságok polgári birói minőséghen járnak el. Ily ügyekben az ügyvédi képviselet az 1874. XXXIV. t cz. értelmében jogosult s feltétlenül elfő g a d a n (1 ó. — „Büntetőjogtudományi szemle" cz. szakfolyóiratra előfizetési felhivást tesz közzé Báttaszéki L. b.-csabai ügyvéd. A folyóirat tartalmát fogják képezni: a)Elméleti irányú vezérczikkek abüntetöjogtudomány köréből. 1») Az uj büntetőlörvéuyekre vonatkozó legfőbb itélőszéki vagy rendőri biróságok határozatai, c) Egyes felmerült bűnesetek története és az azokból vonható büntető-jogtudományi tanúság, d) Nevezetesebb vád- és védbeszédek. e) Hazai börtönügy. f) Törvénykezési orvostan, g) Kritikai ismertetése ugy a hazai, mint külföldi büntetőjogi intézkedéseknek és uj törvényalkotásoknak, h) Irodalom, i) Tárcza. k) Apróságok. 1) Felszólamlások. Ezen rovat a t. előfizető szakközönséguek rendelkezésére fog állani, legyen birö, ügyé-z, ügyvéd, közigazgatási vagy rendőri hivatalnok az, ki felszólamlani kiván, esetleges panaszok, javaslatok, indítványok, interpellációk tárgyilagos előadására. Előfizetési dij: egy évre 10 fit, félévre 5, negyedévre 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek B.-Csabára a »Büntetőjogtudományi Szemle« kiadóhivatalához czimzendök, de minden hazai könyvkereskedésben is elő leket fizetni. Legközelebbi csődbejelentést határidők: (Nov. 22-iöl decz. 2-ig.) linboiau Miklós brassói tsz. nov. 22. (261). — M. Mandl kassai tsz. nov. 25. 26. 27. (230). — „Lecliner testvérek" pécsi tsz. nov. 26. '27. 28. (249). — Schirf Salamon debreczeni tsz. nov. 27. 28. 29. (223). — Steiner Sámuel szabadkai tsz. nov. 27. 28. 29. (244). — Kádár Uraséi" György m.-vásárhelyi tsz. nov. 30. (8). Jancsó Albert k.-vásárhelyi tsz. nov. 30. (235).