Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 50. szám - A szállítmányozó megtartási jogának kérdéséhez

Kilenczedik évfolyam. 50. szám. Budapest, 1879. november 20. KUlSn mellékletek: a „Döntvények gyűjteménye" a» „Igazságügyi rendeletek tára" és a?, „Igazság ügyi törvények anyaggyüjtemenynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendók. Szerkesztőség : Nagy korona-utcza 11. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR THEMIS Előfizetési árak a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye" és a/. „Igazságügyi rendeletek tára" czirnü mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint, félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 kr. Az előfizetési pénzek bérme: legczélszerübben p o s t a u ti küldendSk. n. vidékrS , y utján A MAGYAR JOGASZGYULES NAPILAPJA. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság. TARTALOM: A szállítmányozó megtartási jogának kérdéséhez. (S. S.) — Adalékok a büntetötörvénykönyv magyarázatához. Dr. Barna Ignácztól. — A VII. jogászgyülés tárgyalásaiból. (Helmbacher Nándor kir. alügyész előadói beszéde a felebbezés tárgyában.) — Az ügyvédi kamarákból. — Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentési határidők. — Kivonat, a »Budapesti Közlöny«-ből (Csődök. — Csödmegszüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhívások). Külön melléklet.: a »Dontvények gyüjteményé«-nek egy ive. A szállítmányozó megtartási jogának kérdéséhez. (S.S.) Aszállitmányozó a szállítmányozás végett neki átadott árukon, amennyiben azok birtokában van, vagy a mennyiben azok felett rendelkezik, gyakorolhat-e zálog ogot vagy megtartási jogot feladó ellenében fenálló oly követelése tekintetében, mely nem függ össze a szállítmányi ügylettel? A kérdés bárom részre oszlik: 1) Van-e a szállítmányozónak mint ilyennek a kereskedelmi törvény 388. § a alapján törvényes zálogjoga? 2) Illeti-e őt ily jog a kereskedelmi törvénynek a zálog- s a megtartási jogról általában intézkedő 301 — 310. §§-ai és illetve váltóbeli követelései tekintetében a váltótörvénynek a váltói zálogjogról s a váltói megtartási jogról intézkedő' 106—109. §-ai alapján a neki szállítmányozás végett átadott árukon, ha a követelés nem származik a szállitmánzozási ügyletből? 3) Kiterjeszkedik-e a kereskedelmi törvény 309. §-ának 2. bekezdésében s illetve a váltótörvény 108. §-ának3. és 4. bekezdésében statuált ki vétel es megtartási jog a szállítmányozóra is a szállítmányozás végett átadott tárgyak tekintetében ? A kereskedelmi törvény 388. §-ára a szállítmányozó a körülirt követelésekre nézve nem hivatkozhatik. E tekintetben az idézett §-nak az árukra adott előlegezés tekintetéből amúgy is már favore eommercii szerfelett tág rendelkezése világos. Csakis oly követelésekre nézve i erjeszti ki a szállítmányozó törvényes zálogjogát, melyek a szállítmányozási ügylettel közvetlenül (versio in rem, opera in re praestato, mutuae petitiones ex eodem negotio, stb.) vagy legalább közvetve (az árukra adott előlegezések) folyómányszerü connexitásban vannak. A 388. §-ban hivatkozott 379. §. ugyanis nem terjeszti ki a szállítmányozói törvényes zálogjog tárgyi terjedelmét a bizományi törvényes zálogjog analógiájára (kölcsönök és az elvállalt váltói és egyéb kötelezettségekre való vonatkozásai), hanem a szállítmányozási törvényes zálogjognak a 388. §-ban vont tárgyi határain belül való érvényesítési módját egyenlősiti csak a bizományi törvényes zálogjog érvényesítési módjával. — A rendes kereskedelmi és illetve váltói zálogjog gyakorlását kizárja a törvényes kellékek hiánya; a kereskedelmi és illetve a váltói rendes megtartási jog gyakorlását kizárja az áruknak meghatározott czélra, szállítmányozásra való átadásának ténye. A kivételes jogot kizárja tehát a követelés természete, a körülirt eset első ismérve: hogy a követelés nincsen összefüggésben magával a szállítmányozási ügylettel, s illetve hogy nem abból származtatja létét. A rendes megtartási jogot (a zálogjogról kölcsönös megállapodás hiányában szó sem lehetvén) kizárja az eset másik ismérve: hogy az áruk szállítmányozás végett lettek átadva. Sőt Grünhut (Das R. d. Commiss. H. 286. és 564. j.) még a bizományos és szállítmányozót a connex s annak vett követelések erejéig ex lege illelő zálogjoggal concurráló megtartási jog gyakorolhatását is kétség alá veszi a czélhatározás folytán. Kérdéseslehet azonban a megtartási jogra nézve, vajon az csőd esetében nem illeti-e meg a szállítmányozót; vajon gyakorolhatja-e a szállítmányozó ily árukon a szállítmányozási ügylettel nem connex követelései tekintetében ki| vételes megtartási jogot r A keresked. törvény szerint kereskedők egymásközt, kölcsönös kereskedelmi ügyletekből eredő, le nem járt követelések tekintetében is megtartási joggal élhetnek, ha az adós csőd alá kerül, vagy csak fizetéseit szüntette meg, vagy ha az ellene vezetett birói végrehajtás siker nélkül maradt. Ez esetekben az adés utasítása vagy a határozott rendelkezés tekintetében elvállalt kötelezettség a megtartási jog gyakorlását ki nem zárja, ha az érintett ténykörülmények a tárgyak átadása után következtek be, vagy ha a hitelező azokról a tárgyak átvétele után értesült. Hasonlókép rendelkezik a váltótörvény 108. §-a, melynek 4. bekezdése szerint: Ezen esetben az adósutasitá s a vagy a h a t ár ózott rendelkezés sem zárják ki a megtartási jog gyakorlását, ha az erintett ténykörülményeka tárgyak átadása után következtek be, vagy a hitelező azokról atárgyak átvétele után értesült. Melyek ezen >érintett körülmény ek«? Apáthy, Neumann, Schnierer egy perczig sem találják kétesnek, hanem magától értetődőként egyszerűen ismétlik commentárjaikban, hogy tehát a kivételes megtartási jog akkor forog fen, ha az adós csődbejutása stb. a tárgyak átadása j után történt, illetve a hitelező ezekről a tárgyak átadása után I értesült. Szerintük az ^érintett körülmények* vonatkoznak a csőd, a sikertelen végrehajtás tényére. Ez ellenében szól e különös megtartási jog létoka s az annak megfelelő' legis ratio. Ez ellenében szól különösen a 4. bekezdés szelleme és szövege is. Csakis oly kivételes intézkedés mutatkozik indokoltnak, melyet a csőd folytán a megtartási jog természete szükségessé tesz. A megtartási jog intézményének alapjául nem vehető, mit Neumann kifejt (II. k. 215. 1.), miszerint adós és hitelező között hallgaj tag kölcsönös megállapodás vélelmezendő az iránt, hogy a hitelező birtokában vagy rendelkezése alatt levő értékek fedezetül szolgáljanak annak követelésére nézve. Minek alapján rendelkezhetik akkor az adós hitelezőjénél levő tárgyaival a tartozás lejárata előtt? Hallgatag megállapodás vélelme. Hátha a hitelező a tárgyakat találta ? Hátha harmadik kézből jutott azok birtokába? Pedig épen csak ily s hasonló esetekben bir a kereskedelmi megtartási jog kiváló fontossággal. Mert hiszen, midőn az adós tnaga adja át a hitelezőnek az értékeket, legtöbb esetben nem azért adja át, hogy azokon a hitelező megtartási jogot gyakoroljon, hanem utasítás mellett, bizonyos czélra. Ha minden különös czél s utasítás nélkül ad át hitelezőjének értékeket, gyakorlatilag tekintve a dolgot, 100 eset között 99-szer egyenesen kézi zálogként adja. Vagy nem történik tehát rendelkezés s akkor legtöbb esetben zálogszerződés forog fen; vagy rendelkezik az adós, amint ez a leggyakoribb, s akkor a megtartási jog ki van zárva. Ezen esetekben tehát, melyekre pedig egyedül volna vonatkoztatható a hallgatag megállapodás vélelme, az utasitás megczáfolja a vélelmet vagy az utasítás hiánya zálogszerződésben leli okát. A keresk. megtartási jog szerzésmódjában nincs semmi szerződésszerű elem. Hogy a