Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 46. szám - Csemegi Károly a felebbezésről

Kilenczedik évfolyam. 4<>. szám (IV. napiszám). Budapest, október 2t Külön mellékletek: a „Döntvények gyűjteménye" nr. „Igazságügyi rendeletek Iára" és az „Igazságügyi törvények anyaggyüjtemenynyel". A kéziratok a szerkesztőséghez, a megrendelések és reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendók. Szerkesztőség : Nagy konma-utcza 14. sz. Kiadó-hivatal: IV. barátok-tere 3. sz. MAGYAR TI I KM IS A MAGYAR JOGÁSZGYÜLÉS NAPILAPJA. Előfizetési árak a „Magyar Themis", a „Döntvények gyűjteménye'1 és a/. „Igazságügyi rendeletek tára" czimii mellékletekkel együttesen: egész évre 10 forint, felévre 5 íonnt. negyedévre 2 forint 50 kr. Az eldnzetési pénzek bérmentesen. TiitékrS VI E G J E L E N MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN, A MAGYAR JOGÁSZGYULÉS TARTAMA ALATT NAPONKINT. Felelős szerkesztő: Dr. Fayer László. Kiadó: az „Athenaeum" részvénytársaság TARTALOM: Szakosztályi ülések. — C s e m e g i Károly a felebbezésről a III. szakosztályban (Befejezés). —A bírói előléptetés kérdése a IV. szakosztályban (Csemegi Károly és Mailáth György beszédei). — Különfélék. — Legközelebbi csődbejelentést határidők. —• Kivonat a ^Budapesti Közlöny <i-ből (Csődök. — Csődmegezüntetések. — Pályázatok. — Igénykereseti felhivások). Szakosztályi ülések. (Oct. 21-én.) Az I. szakosztályban tárgyaltatott a következő kérdés : »Mely elvek szerint szabályoztassék a követelések beszámítása ?« Dr. Weinmann Fülöp előadó napirendre térés iránti indítványa nem fogadtatván el, érdemleges indítványt terjeszt elő, mely némi módosításokkal elfogadtatott. Az elfogadott szöveg a következő: »Mondja ki a jogászgyülés, hogy a követelések beszámításának szabályozása körül a következő jogtételek alkalmazandók : 1) Ha az adósnak hitelezője ellen ugyanazon vagy más jog alapján követelése van, a két követelés bármelyik félnek kívánságára a kölcsönösen tartozott mennyiségek erejéig megszűntnek tekintendő, ha a beszámitónak követelése a másikkal hasonnemű, már lejárt, keresettel érvényesíthető és még el nem évült; 2) a beszámítás oly esetekben kizárandó, melyekben a hitelező követelésének különleges természete vagy egy harmadiknak jóhiszemüleg szerzett jogai a kizárást indokolják.« A II. szakosztályban tárgyaltatott a következő kérdés: Az actio Pauliana csak csőd esetében vagy azon kivűl is helyt foghat-e ? Dr. H e r i c h Károly előadó a véleményező Dr. Zsigmondy Jenő ellenében, ki Pauliana actionak sem csőd esetében, sem azon kívül nem kíván helyt adni, indítványozza, hogy mondja ki a jogászgyülés, hogy actio Pauliana ugy csőd esetében mint azon kivül is helyt foghat. Előadó nem osztozik Dr. Zsigmondy véleményében, miszerint az actio Pauliana a forgalom nehezítését vonja maga után ; ellenkezőleg ezen intézmény a csalárdságok megszorítása által a forgalom érdekeinek szolgálatot tenne. Ami Dr. Jellinek Arthur véleményező indítványát illeti, ahhoz szóló az előterjesztett szövegezésben nem járulhat. Dr. Jellinek azt indítványozza, hogy mondja ki a jogászgyülés, hogy az adósnak jogügyletei s jogi érdekkel bíró cselekvényei, melyek a hirtelezők kielégítését csorbítják, csődön kivűl is támadási keresetnek vannak alávetve. Nem hiszi, hogy Jellinek azt akarta mondani, ami indítványában foglaltatik, mert arról szó sem lehet, hogy a hitelezők kielégítését csorbító bármely jogügylet megtámadható legyen. A Pauliana actionak vannak kellékei, s ha specializálni akarunk, fel kellene venni az indítványba, hogy azon jogügyletek támadhatók meg, melyek a hitelezők kielégítését jogtalanul csorbítják. De nem is tartja szükségesnek, hogy más terminológia állittassék fel. Az actio Pauliana egy elv s leghelyesebb csak ezen elv enuntiálására szorítkozni. Dr. D e 1 l'A d a m i Rezső, Dr. Schreyer J akab, Dr. M i sn er Ignácz, Dr. Schnierer Gyula és Dr. Jellinek Arthur a Pauliana actionak ugy csőd esetében, mint csődön kivül helyt kiváunak adni. Dr. H e 1 d Kálmán csak csőd esetében ; Dr. B ró d e Lipót csőd esetében igen, csődön kivül pedig »egyelőre« nem kíván helyt adni. A szakosztály elfogadta Dr. He rí ch Károly indítványát, mely szerint a Pauliana actionak csődön kivül is helye van. Előadóul a teljes ülés számára Dr. DellAdami választatott. AIII. szakosztályban folytatólagosan tárgyaltatván a felebbezés kérdése, elfogadfatott Csemegi Károly alább közölt indítványa. Az amerikai párbaj iránt kitűzött kérdés felett a szakosztály napirendre tért. A IV. szakosztály Dr. G y ő r y Elek előadó indítványára a következő határozatot fogadta el : Mondja ki a jogászgyülés 1. A járásbíróságok hatáskörének kiterjesztése a birtokbiráskodásra — beleértve a telekkönyvi szerkezetet is — kívánatos. 2. A járásbíróságok hatáskörébe utalandók a telekkönnyvi pereken kívüli ügyek s a telekkönyvek vezetése, az u. n. dologi cselekmények, s az eddig a járásbíróságokhoz utalt birtokperek általában ; a többi ügyek pedig azon mértékig, mely egyéb ügyekre nézve a hatáskör megosztásánál irányadó s a mely mérték megállapításánál különös tekintet fordítandó arra, hogy hazánkban a törvényszékek nagy területek központját képezzék. Teljes ülési előadó : Dr. G y ő r y Elek. Csemegi Károly a felebbezésről a jogászgyülés III. szakosztályában. (Befejezés.) Nagy suly fektettetik nemcsak nálunk, hanem másutt is arra, hogy abban az esetben, ha az alsóbiró nem ítélte meg helyesen a ténykérdést, és a felsőbiró más nézetben van, akkor nincs alsóbirósági ítélet, hanem egyedül a felsőbiró ítélete, ennélfogva az megint első ítélet. Én ezt a nézetet nem osztom, mert szerveztessék bármiként a felebbviteli rendszer, az ugy nem fog szerveztethetni, hogy az elsőbírónak az összes peranyagnak előtte történt lefolyásából merített meggyőződése per absolutum nem létezőnek tekintessék, habár az egész peranyag reproducáltatnék is a másodbiróság előtt, mert az, hogy azon anyag, a mely egyszer az elsőbiróság előtt megfordu lt hogy ez azt beható és alapos vizsgálat tárgyává tette, és hogy az e felett határozott, már önmagában mint tény oly befolyást gyakorol, hogy nyomós okok nem létében azt egyszerre nem létezőnek tekinteni nem lehet. És e tekintetben hivatkozom a tapasztalatra. Hélie egyike azoknak, akik nevét mi jogászok nagy tisztelet és áthatottság nélkül nem vagyunk képesek idézni, me.t ö azon férfiaknak áll élén, akik a felebbvitelt a mostani franczia bírósági rendszer mellett is, amely a miénknél sokkal jobb, akik a felebbvitelt a franczia birák mellett is, akik a mieinknél mindenesetre képzettebbek, elengedhetetlennek tartják. Igenis, megtörténhetik szerinte, és meg is történt, hogy a másodbii óságnál az elsőbiróság megállapítása a ténykérdésben meg lesz változtatva; de hosszas gyakorlatára és az ő éles szemeivel látottakra és az általa észleltekre hivatkozik, midőn azt mondja: »az az eset, hogy az elsőbiróság megállapítása nem létezőnek tekintetett volna, hogy az ne képezné csupán az általa netalán elkövetett hibák korrecturáját, de a létező dolgok megsemmisítését, a franczia bíróságoknál nem fordult elő.« Ettől tehát én nem tartok; ellenben két szempontot vagyok bátor a tisztelt szakosztály figyelmébe ajánlani. Bármilyen hibás legyen is a mi szervezetünk, bármily tévedések lordultak is elő az egyik vagy másik felsőbiró kinevezésénél, annyi tagad-