Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 3. szám - A saját részvények megszerzésének és zálogbavételének tilalma. 1. [r.]

— 19 — kedve szerint fizettesse meg, s nehogy a törvényhozás a túlságosan okozható költségektől visszariadjon, jónak láttuk az egyes cselekvényekért a járandóság megállapítását is javaslatba hozni. III. A pervesztes felek felebbezési jogát szinte czélszerünek tartottuk behozatni, mert a fenálló törvény szerint a békebiró által elintézett ügyekben csak alaki sérelmek miatti semmiségi panasznak lévén helye, az az ügy érdemében dictátori szereppel bir, holott a mindennapi tapasztalás igazolja, hogy még két egybehangzó bírósági Ítéletet is a legtöbb törvényszék megváltoztat; már pedig a szegény embernek ép oly becses azon kis összeg, a mely iránt a per folyamatba tétetett, mint a tehetősnek a nagyobb összeg; igazságos tehát, hogy legalább két biró hozzon egybehangzó ítéletet. IV. Ugyanezen elvből indulva ki, jónak látjuk az előleges biztosítást is megengedni; mert a szegény embernek vagyoni állása is szegény, s igy csekély ingóságait a panasz elítéléséig tovább adhatja, s panaszló követelését elvesztheti. Felebbezés esetére a végrehajtást csak a biztosításig terjedhetőnek indítványozzuk, teszszük pedig azért, mert számtalan esetben a viszvégrehajtás vagyon hiányában lehetetlenné válik. Ezek azon okok, melyek az alólirt ügyvédi kamarát arra birták, hogy az 1877. évi 22. t.-cz. módosítását Nagyméltósíigodnál teljes tisztelettel kérelmezze, és azon ingatlan meggyőződéstől van áthatva, hogy Nagyméltóságod az ügyvédi karnak törvény által szentesitett jogait figyelmére méltatva a fentebbi javaslatnak elfogadásával az ezen törvény által okozott sérelmeket orvosolni méltóztatik. Kelt Egerben, az egri ügyvédi kamarának 1878. évi deczember hó 8-án tartott közgyűlésében. Mély tisztelettel Babits István, s. k. elnök. Szokolay Lajos, s. k. titkár. Ezen felirat közöltetett a többi kamarával pártolás végett. — A kecskeméti ügyvédi kamara f. hó 4-én tartotta rendes évi közgyűlését. A tagok csekély számmal jelentek meg. Az elnöki jelentés után a mult évi zárszámadások jóváhagyattak s a jövő költségelőirányzat megállapittatott. Különfélék. — A „JogászköV'-ben f. h. 16-án társas összöjővetel tartatik. — Streit prágai főtörvényszéki elnököt, ki a Bach korszakban valamelyik felvidéki törvényszéknél nálunk működött, bizonyára sokan ismerik. A prágai főtörvényszék vezetése és bíráskodása ma a legjobb Ausztriában; ezt az osztrák jogászok egyhangúlag elismerik. De a bajorok, szászok és poroszok, a kiknek bíróságai naponta érintkeznek a cseh bíróságokkal, szintén »sunima cumlaude« elismerik, hogy a prágai főtörvényszék Közép-Európa legelső és legtekintélyesebb bírósága. Külföldiek ezen főtörvényszéket saját bíróságaik részére mint utánzandó példát állítják fel. Az igaz, hogy a prágai bírák többnyire cseh németek, a kik sem alkotmányos viczispánok sem megyei táblabírák nem voltak. Dolgoznak a mint bírákhoz illik. Nincs közbeszóló végzés, mely ha oda felebbeztetik, három nap alatt elintézve nem volna és az előadás után 24 óra alatt az illető első folyamodásu bírósághoz vissza nem küldetnék. Felebbezett érdemleges Ítélet pedig rendesen egy hét alatt, kiválóan nagy terjedelmű ügyeknél pedig legfelebb 15 nap alatt átvizsgálva van. Midőn Glaser a mult ősz folyamában Streit-nak köszönetét és elismerését nyilvánította a prágai főtörvényszék területén tapasztalt ügybuzgalomért, és különösen midőn kiemelte, hogy daczára a folyton növekedő ügyforgalomnak, nincsen restantia, Streit egy főtörvényszéki elnökhöz méltóan válaszolt: »Excellentiád, én és biráim ezen szót »hátralék« nem akarjuk ismerni és azért nem is ismerjük«. Streit az elnöklésen kivül a vagyoni felelősséggel járó administratiót viszi és az összes csehországi bíróságok személyes ügyeit vezeti. Első a hivatalban és titkáraival együtt bontja fel a beérkezett darabokat. Éles szemét nem kerüli el a legkisebb hanyagság. Azt mondják, a pecsétből ki tudja olvasni, vajon valamely bíróságnál minden rendjén van-e. Minden keresetet megvizsgáltat az iránt, hogy mikor adatott be, milyen határidőre tüzetett a tárgyalás, mikor hozatott az itélet. Rögtön kitudja, vajon az alsó bíróság ezen ügyben pontosan vagy hanyagul járt-e el. Az egyes előadók közlik vele azon hibákat, melyeket az egyes actákban észlelnek. Mint a sas csap azután le valamely alsóbb bíróság hivatalos helyiségébe. A legkisebb szabálytalanság sem marad észrevétlenül. A hol a prágai főtörvényszéki elnök vizsgál, azon biróság meg van vizsgálva. Miután éjeket az útban tölti és soha előre nem jelentkezik, hanem gyakran és váratlanul jön, a pongyolaság, mely nálunk cultiváltatik, soha lábra nem kaphat. Kérdjük: hogy ha a cseheknek van a külföldiek által irigyelt páratlan jó igazságszolgáltatásuk, miért nincs nekünk ? Miért nálunk nincs javítás, hanem folytonos sülyedés? Feleljenek azért azok, a a kik döntő helyeken közönynyel nézik ez állapotot. — Iga ságügyi tiszti névtár és törvénykezési helynévtár. Ezen Kiss Gyula igazságügyminiszteri titkár és K anyó Lajos igazságügyminiszteri fogalmazó által hivatalos adatok alapján összeállított műnek második, a bíróságok helyi beosztását, és egyúttal helységnévtárt tartalmazó része épen most jelent meg. E második rész az első-, az összes igazságügyi tiszti személyzet és az ügyvédi és közjegyzői kar névtárát felölelő kötetnek kiegészítő részét képezi. A második részben benfoglaltatik: 1. Az e. f. kir. törvényszékek és azok kerületeiben levő kir. járásbíróságok kimutatása a terület- és népességgel. 2. A telekkönyvi hatósággal felruházott törvényszékek és járásbíróságok az azok kerületeiben levő kir. járásbíróságok kimutatásával. 3. Bányabiróságok. 4. Sajtóbiróságok. 5. Pénzügyi bíróságok, mindegyiknél az azok kerületeiben levő kir. törvényszékek kimutatásával. 6. A kir. járásbíróságok betűrendes névsora, megnevezésével azon törvényszéknek, telekkönyvi-, bánya-, sajtó- és pénzügyi bíróságnak, valamint azon közjegyzői és ügyvédi kamarának, melyeknek kerületeiben az illető kir. járásbíróság fekszik; továbbá azon kir. közjegyzői székhelynek, melyhez a kir. járásbíróság területe a hagyatéki ügyek és a birói megbizások tekintetében tartozik. 7. Az e. f. kir. bíróságok területköreinek kimutatása, vagyis az összes helységeknek tszéki kerületek, illetve járásbirósági területek szerinti felsorolása. 8. Az összes helységek betüsoros kimutatása, utalással azon járásbirósági területre, illetőleg lapszámra, melyen az illető helység (puszta) előfordul. Már e gazdag tartalom magában is ajánlja e munkát mindenkinek, ki az igazságszolgáltatás terén gyakorlatilag működik. Hozzájárul még ehhez a munkának czélszerü berendezése és könnyű áttekinthetősége, úgyhogy a mindennapi használatra nélkülözhetlen kézikönyvet nyújtottak a szerzők. Az adatok a legújabb hivatalos forrásokból vannak merítve. Ara a második résznek 2 írt 30 kr., az egész műnek 4 frt. Megrendelések közvetlenül a szerzőkhöz (Deák Ferencz-uteza 14. sz.) intézendők. A mü magasabb áron könyvárusi uton is kapható, és pedig az egész munka 4 frt 60 krért, a második rész pedig 2 frt 50 krért. Az e ső rész külön már nem kapható. Pro domo. A »Magyar Igazságügy« ez évi első füzetében menedéket keresett és talált egy gyenge idegzetű Anonymus levele, melyben »Mult és jövő« czimü czikkünknek a bíróságokra vonatkozó része feletti felháborodásának nyomatott betűk által kivánt kifejezést adni. Azonban önmaga documentálja felszólalásának hiábavalóságát, midőn kénytelen beismerni, hogy igenis vannak olyan birói közegek, melyekre jellemzésünk ráillik. A beküldő ugy látszik fiatal ember, a ki még igen keveset olvasott, s azt, a mit olvas, nem tudja kellőképen értelmezni. A szélrózsa minden irányából hozzánk érkező tudósítások valamennyien arról tanúskodnak, hogy az ezen czikkben kifejtett nézet a valóságnak megfelel. Erősen depravált állapotok erős szereket igényelnek. Mi imádsággal gyógyítani nem tudunk. Miután pedig a »Magyar Igazságügy « érdemteljes szerkesztője jónak látta ezen levél tartalmát olvasóinak szűk körén kivül nagyobb közönség elé juttatni és az év kezdetén — egy kir. táblai »bölcs« határozat kíséretében — urbi et orbi tudtára adni, hogy folyóirata még létezik: emlékeztetjük őt, hogy nem csak a kir. tábla hozott két vidéki kis lap ellen határozatot. Egy évvel ezelőtt a legfőbb Ítélőszék is foglalkozott egy lappal s felkérte az igazságügyminiszteriumot, figyelmeztetné a szerkesztőt, ki egyszersmind főügyészi helyettes, hogy a főügyészség kegyelmi felterjesztéseit közzétenni oly visszaélés, milyet rendezett államban a bíróságok nem tűrhetnek meg. TJgy tudjuk, a kitanitás a minisztérium részéről kellő hatályossággal meg is történt. Ajánljuk a »Magyar Igazságügy<-nek ezen collisio officiorum-ra vonatkozó levelezés közzétételét; a sensatio, melyet eddig hiába keresett, nem fog elmaradni. A ^Jogtudományi Közlöny« biró-szerkesztője is tollára veszi ugyanazon czikkünket. Szerinte nem eléggé használjuk a veres irónt munkatársainkkal szemben, s azon szaklap, mely igy ir a bíróságok ról, önmagát ítéli el. Nem a szaklap ; a bírák, kikről a szaklap igy kénytelen irni, ítélik el magukat. Olvasóink, kik tevékenységűnket figyelemmel kísérik, tudják, hogy ha a birák függetlenségéről és állásuk emeléséről van szó, mi az első sorban küzdünk mindig, (mikor mások jónak látják diplomatice mélyen hallgatni.) De épen mivel a bírót a polgári szabadság palládiumának tartjuk, megköveteljük tőle, hogy becsülje meg a helyet, melyet elfoglal. Ismételve kimondjuk: az modor, mely most dominál, nem méltó egy müveit állam bírájához. Adattal is szolgálunk ; és pedig a veres irónjára oly büszke » Jogt. Közl.«-böl. Ugyanazon számban, mely az ellenünk intézett szolgálatkész megrovást tartalmazza, egy kir. törvényszéki biró oly qualificálhatlan hangon ir némely birótársairól, kik kii', tábla-biröi állomásra pályáznak, a mint magyar bitóról még soha nem irt senki. »Köunyen elképI zelhetöt — úgymond — »hogy a megnyitott nemes verseny mellett