Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 39. szám

nem alkalmazható. Ennélfogva nézetünk oda irányul, hogy abev ezetés- ben körülirt minőségű postamesterek fizetése sem a prdts 396. §-a, sem az 1876: XXX. t. ez. 1. §-a által érintve nincs és hogy igy azok fize­tése korlátlanul lefoglalható. Sarlay Ede. Roszhiszemü verseny az árverések foganatosítása körül. Hogy a perlekedő felek követeléseit a bíróságok miként álla­pítják meg, vagy ejtik el, itt elmélkedés tárgyává nem teszszük. Hogy az Ítéletek végrehajtásánál a kiküldött bírósági végrehaj­tók mily hátrányt tudnak okozni felperesnek, és előnybe helyezni alpe­rest, azt itt elhallgatjuk. Ha több végrehajtató fél találkozik egy és ugyanazon végrehaj­tást szenvedő ellen, a végrehajtást vezető felperesek piszkos versenyé­ről kívánok itt szólani, mely különösen felkorbácsolja a felek kedélyét az árverés megtartása és eredménye után. A piszkos verseny feltüntetésére egy kisebb sommás birósági esettel szolgálok: H. és neje, ház- és földbirtokosok eladván fekvősé- göket, az abban volt bérlőjüket a hátralékos bérösszegért beperlik; ugyanakkor a ház és fekvőség uj tulajdonosa ugyanazon bérlő ellen, mert neki előre bért nem tudott fizetni, keresetet nyújt be, és egy­szersmind biztosítást kérelmez. Mindkét per egy és ugyanazon bíróságnál foly, és az előbbi­ben korábban hozatván meg az Ítélet, és emelkedvén jogerőre, a régi tulajdonosok kielégítési végrehajtást kérnek. A végrehajtó kiküldetik, de az újabb foglalás és becslés helyett azon tárgyakat foglalja felül, melyek már a másik felperes által és annak javára biztositáskép ösz- szeirattak — és a végrehajtó ezekre az igénybejelentési határidő le­járta után ki is tűzi az árverést. Alig következik be az árverés napja, a régi tulajdonosokat értesítik, hogy a végrehajtást szenvedő fél az árverés kitűzése ellen semmiségi panaszt adott be, és igy az ár­verés meg nem tartható. Az öröm a régi tulajdonosok részéről, kik nemcsak követelé­seiket, de magasabb összegre rugó költségeiket is behajthatni remény­iették, e hir vételére bánatra változott. i E közben a másik felperes perében hozott ítélet is jogerőre emel­kedvén, az kéri a kielégítési végrehajtást, és ugyanazon végrehajtó által kitüzetik az árverés is. A régi tulajdonosok, kik ugyanazon módon és ugyanazon tár­gyakra kértek árverést, várva várták, hogy a végrehajtást szenvedő fél a következetesség alapján azon felperes ellen is semmiségi panaszt ad be, hogy az árverés felfüggesztessék; a dolog azonban másként tör­tént, és itt mutatkozik azon piszkos verseny, mely e czikk Írására késztet. A másik fél ellenében végrehajtást szenvedő fél semmiségi pa- naszszal nem élt, és az árverés ugyanazon tárgyakra, melyekre régi tulajdonosok végrehajtását vezette, megtartatott. Az árverés kellő figyelemben tartása végett régi tulajdonosok is részt vettek, és úgy találták, hogy több lefoglalt tárgy hiányzott, és minden ily tételnél a velők versenyző másik felperes oda nyilatkozott, hogy annak szabad kézbőli eladásába ő beleegyezett. Az árverési jegyzőkönyv aláírásakor régi tulajdonosok két meg­jegyzést vétettek fel: 1-ör hogy ők mint korábbi bérösszeget kereső felperesek elsőbbségi igényt tartanak a befolyt vételárösszegre; továbbá a tudtok és beleegyezésük nélkül végrehajtást szenvedő fél által eladott tárgyakra nyomozást, s a mennyiben az sikkasztást képez, fe- nyitő eljárást kérnek. A bejelentett elsőbbségi igény fölött tárgyalás tűzetvén ki, a régi tulajdonosok igényökkel elutasíthattak, mert a keresetet akkor in­dították, midőn már végrehajtást szenvedő fél nem az ő, hanem a má­sik végrehajtató fél tényleges bérlője volt. Időközben végrehajtást szenvedőnek semmiségi panasza, melyet régi tulajdonosok által ellene kért árverés ellen beadott, elvettetvén, az ügyiratok az eljáró bírósághoz küldettek le. Az egészből kitűnt, hogy végrehajtást szenvedő fél a fekvőség régi tulajdonosa hátrányára az uj tulajdonossal annak és saját elő­nyére is összejátszott, és ez szülte a semmiségi panaszt, melynek le­jártáig régi tulajdonosok követelésöket is és perköltségüket is to­vábbi vagyon hiányában elvesztették. Hogy ily piszkos versenyeknek eleje vétessék, fősulyt kellene fektetni a semmiségi panaszokra, és azok benyújtóira, és oly esetben, hol egy végrehajtást szenvedő fél ellen több a végrehajtató felperes, ezek versenyzésnél megbírálandó lenne az akarat, melylyel a czélhoz törekedni kívánnak, és ha abból kitűnik, hogy az akarat összejátszással egyik vagy másik fél megrontására volt czélozva, az ilyet első sorban pénzbírsággal, másod sorban szabadságbüntetéssel kellene fenyiteni; rendes pereknél egyáltalában visszautasítandó volna minden oly semmiségi panasz, mely a pert képviselő ügyvéd ellenjegyzése nélkül nyujtatik be, mert számos az eset, hogy rendes perekben is a semmi­ségi panaszok benyújtásával visszaélések történnek. E czélból felhívjuk a jogász-közönség figyelmét, hogy ez irányban óvrendszerről gondoskodjék, mert különben az ily visszaélések elha- rapódzni fognak, s a feleket elkeserítik. R. A budapesti ügyvédi kamara f. hó 22-én közgyűlést tartott, melyen a perrendtartási törvényjavaslat tárgyában [készült s általunk közlött felterjesztést változatlanul elfo­gadta. A munkálat beható tárgyalása, hála a kényelemszeretők gond­viselésének, csak egy órát vett igénybe. Agyülést Hodossylmre kamarai elnök vezette, az előadói tiszttel a felterjesztés szerzői: Dr. Králik Lajos, Dr. Tauszig János, Dr. Schreyer Jakab és Dr. Kovács Gyula bízattak meg, kik közül azonban csak a két első jutott azon helyzetbe, hogy egyes megtoldások és [kihagyások iránti indítványok ellenében az eredeti szöveg sérthetetlenségét megvédelmezze. A gyűlés menete a következő volt: Elnök megnyitván az ülést és constatálván a mintegy fél szá­zával megjelent tagok határozatképességét, miután a felterjesztés álta­lános tárgyalás alapjául egyhangúlag elfogadtatott, Dr. Králik Lajost kéri fel az általános rész előterjesztésére. E rész felolvasottnak tekintetvén, a módositványok indítványo­zása következett. Dr. [Pártos Béla három rendbeli szövegezési módositványa elvettetett. Dr. Dell’Ad a m i Rezső indítványozza, hogy a tőzsdebiróság népszerűségét ecsetelő alinea mint ellentétes az ezen intézmény ellen a felterjesztés véglapjain intézett élénk támadással és mint inopportu- nus kihagyassék. Dr. Králik Lajos ellenzi az indítványt, mert a tőzsdebiróság népszerűsége tény, és ő nem lát ellenmondást abban, ha a felter­jesztés egyik helyén a közönség bizalma ez intézményben, másik helyén pedig ez intézmény feltétlen megbizhatlansága constatáltatik. Az indítvány elvettetik. Dr. D e 1 l’A d a m i Rezső indítványozza továbbá, hogy szemben a f. é. igazságügyi budgetvita alkalmával az igazságügyminiszter ur által a javaslat mentségére felhozottakkal, hogy tudniillik addig is, mig az elvben törvényhozásilag elfogadott szóbeliség alapján nyugvó perrendtartás életbe léptethető, mivel ez idő szerint politikai és pénz­ügyi akadályok útjában állanak, szükséges volna a jelenlegi perrend­tartáson tapasztalt némely lényeges hiba orvoslása, mely rendszervál­tozást nem igényel, és hogy a javaslat mint a pillanatnyi szükség szü­leménye, ideiglenes és előkészítő jelleggel bir, a felterjesztés általános részében, mely helyesen emeli ki a szóbeliség behozatala ellen táplált aggályok alaptalanságát, mondassák ki, hogy e javaslat azon czéljának sem felel meg, melyet az igazságügyminiszter ur annak tulajdonit, mert e jelen perrendtartás azon kevés fontos javítása, melyet magában fog­lal és mely az Írásbeliség fentartása mellett elérhető, mint a sommás el­járás kiterjesztése, a semmitőszék eltörlése és ezzel összefüggésben a felebbvitel módosítása, nehány szakaszból álló novella által volna léte­síthető. A javaslat ellenben, melynek terjedelme semmi arányban sem áll tartalmához, ok nélkül zavarja a megszokott eljárás ismert rendjét és épen meghosszabbítja azon provisoriumot, melynek megszű­nését előkészíteni hivatva volna tömeges javítások látszatja és sokban uj eljárás behozatala által, melynek elsajátítása a gyakorlati jogélet­ben hosszabb időt igényel. Dr. Králik Lajos ellenzi az indítványt, mert az már a szak- bizottság és a választmány tárgyalásain felmerült és alapos megvitatás után mellőztetett. Dr. Tauszig János szintén az elvetést pártolja, mert a kamara nem abstract, kimerítő értekezést a szóbeliség előnyeiről akart Írni. Dr. Dell’Adami Rezső megjegyzi, hogy ha érvül fogadta- tik el valamely indítvány mellőzése előzetes forum előtt, akkor a közgyűlés tanácskozásai teljesen feleslegesek. Indítványa nem a szó­beliség abstract apológiája, hanem ellenkezően concret, czélszerüségi természetű. Az egész kamara, a felterjesztés szerzői is, meg vannak győződve arról, hogy a szóbeliség most, bármit is mondjanak mellette, behozatni nem fog; kötelességük tehát a két baj kisebbikét választani és közvetítő indítványt tenni, ha a jelen károsabb javaslat elvetését biztosítani akarják. i. Az indítvány elvettetik. Dr. Dell’Adami Rezső indítványozza annak megemlitését, hogy a tárgyalt javaslat már is újabb javaslattal cseréltetett fel, mely a régitől lényegesen el nem tér ugyan, de az a kereskedelmi és váltó­eljárás és végrehajtás szabályainak felvétele által tetemesen, bár nem rendszeresen bővíttetett. Ez újabb javaslat a felterjesztési munkálat előrehaladott stádiumában közöltetvén a kamarával, annak részletes bírálatára ez alkalommal ki nem terjeszkedett, és csak általánosság­ban jegyzi meg, hogy a keresk. és váltó-eljárás külső egyesitését a ! polgári eljárással azok elvi egységének helyreállítása helyett és a — 306 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom