Magyar Themis, 1879 (9. évfolyam, 1-55. szám)

1879 / 38. szám

296

lóban a nép szelleméé volt, megegyezett legynagyobb bölcsészének, Descartesnak, mechanikus világfelfogásával, megegyezett legnagyobb padagogjának, Rabelaisnek, haladástanával, megegyezett legnagyobb demagógjának, Rousseaunak, jogtanaival, melyekben mint Platónnál, az átszellemült nép, a törvény minden, az egyén egy puszta szám.

A mindenható monarchia, a központositott kormány- rendszer megérlelte gyümölcseit; mint Rómában, úgy itt is a socialismus, ocnlokratia és tyrannis elkerülbetlenné vált.

A gondolat felett gyó'zött a tett, a gironde felett a ja- kobinismus, mely Saturnusként ölte nemzettjeit.

Mindenütt lideg igazgatás, boldogítani akaró merev parancs és szabályozás, a salus publica kérlelhetlen tekintélye. Az állam gyámsága kiterjed mindenre, az egyénre nem bizza a családi, házi életet sem.

E szellemnek megfelel az örökösödési jog ekkori demo- cratikus eszménye, mely az önnön negatióját megközelíti: az állam rendelkezik minden polgár tulajdonáról, megirja végrendeletét a törvényben, melynek nevelő szellemét a nép leikébe kényszeriteni akarja.

Jelezzük a tényeket és eszméket.

1789. augusztus 4./5. éjeién az assetnblée nationale megszünteti a hűbéri rendszert kiváltságaival, előjogaival. A constitutio élén tündöklő déclaration des droits de l’homme et du citoyen a szabadság és jogban való egyenlőség kijelentése. Ugyanezen alkotmány országos polgári törvénykönyv szerkesztését Ígéri. 1790. martius 15./28. a kor és nem előjogait, 1790. július 15. a retrait lignagert eltörli és négy napi vita után, melyben Mirabeau emlitett posthum beszéde főszerepet vitt, 1790. april 8./15. a gyermekek teljesen egyenlő kényszer-osztályát decretálja. Mirabeau a vég- rendelkezés szabadságának csaknem teljes eltörlését is követelte, de ezen kérdés Robespierre, Tronchet, Saint Martin és Cazalfes ellenvetései folytán függőben hagyatott.

Az assemblée législative 1792. September 2. felfüggeszti a hitbizományi helyettesités jogát és 1792. September 20. az apai hatalmat a 21. évben nagykorú gyermekek felett megszünteti.

A convention nationale, a radikalismus betetőzése, 1792. október 25./november 14. eltörli a hitbizomány i helyettesítést, 1793. január 4. hatályon kivül helyezi a k orelőjog megszüntetését mérsékleti átmeneti intézkedéseket 1793. martius 7./11. eltörli lemenők vagy felmenők létében a végrendelkezés és élők közötti ajándékozás szabadságát.1)

Az an II. brumaire 5. (1793. október 26.) kelt rendelet az egyenlő kényszer-osztályt az oldalrokonokra kiterjeszti (art. 9.), a rendelkezés szabadságát a javaknak V10-ére nézve le- vagy felmenők hátrahagyásakor, ’/.-ára nézve oldalrokonokkal szemben megengedi, de csak idegen, nem valamelyik törvényes örökös javára (art. H.). E rendelet visszahat az 1789. julius 14. óta megnyilt örökségekre.

Az an II. nivőse 17.^21. (1794. január 6./10.) kelt rendelet részletesen szabály ozza az örök jogot.* 2) Fentartj a a portion disponible emlitett csekély hányadát, (art. 16); megszünteti a javak eredetének és minőségének megkülönböztetését (art. 62.), mi által a réserve coutumiére (mint az ősi javak hányada) is megszűnik és a paterna paternis elve elesik, melynek helyébe az oldalági háro ml ás uj elve: »dimi- dia paternis, di midia materuis« lép (art. 75. squ.); a kitagadás joga hallgatva, minden korábbi e tárgyra vonatkozó jogszabállyal, eltöröltetik; 1789. julius 14-ig visszahatván, azóta tett sérelmes ajándékozásokat, egyenlőtlen osztályokat stb. semmiseknek nyilvánít (art. 1. 8. 9.).; a magyarázó, an II. ventose 23. (1794. martius 12.) kelt rendelet5) értelmében visszahat (art. 64.) a természetes és törvényes gyermekek

Laferriére : Histoire des principes et des institutions pendant la révolution franchise. II. kia I. P ris 852. 1. 2. c. 2. s. 2. p 315. Az egész íorradalmi korszakra s u. n. droit interinédiaire-jére vonatkozó források : Bucher et Hoax: Histoire par- lementaire de la revolution fran^aise 40 köt. F. Grille : Introd aux mémoires sur la Revol franQ. 1 köt. J. B. Sirey et Sanfourche Laporte: Les lois civiles intermediates. Paris 1809. 4 köt. Lois et actes du gouvernement depuis le mois d’aoüt 1789 jusqu’au 18 prairial an II. Paris 1808-1807. 8. köt. A »Moniteur«. Az annales parlementaires de la Révolution kiadatlanok.

2) I. rész az ajándékozásokról s végrendeletekről, II. rész a törvényes örökösödésről. 90. art. Lenyomatva D. s A. Dalloz : Repertoire méth. et alph. de lé- gislation de doctrine et de jurisprudence etc. 41. köt. 152 — 154. lk.

3) 60 art. Dalloz l l c > c - . • 7 lk.

egyenjogositása tekintetében is, melyet már az an II. brumaire 12. (1793. november 2.) kelt rendelet kimondott.

A szerzett jogokat sértő e visszahatás azonban nem sokára felfüggesztve, majd eltörölve s ez eltörlés folytán eredt viszonyok szabályozva lettek (an III. floréal 5. fructidor

9. an IV. vendémiaire 3. — 1795. ápril 24. agusztus 26. 1795. September 25. — kelt rendeletek).

A convention e hátrálását folytatja a directorium, mely nek rendeletéi szerint a természetes gyermekeket csak élelmezési járadék, törvényes gyermek örökrésze harmadának jövedelme, illeti (an IV. thermidor 15.), és a forradalmi törvények visszahatása végkép megszüntettetik (an 5. pluvióse 18. 1797. február 6.). A consulatus a rendelkezési szabadságot1) részben visszaállítja, a mennyiben annak tárgya a vagyonnak V4 része 3 vagy kevesebb gyermek, % 4, % 5, V7 6gyermek létében s igy tovább3), J/2 felmenők, testvérek, ezek gyermekei létében, 3/4 szülők vagy nagyszülők testvérei, ezek gyermekei vagy unokái létében, végre az egész vagyon ezeknél távolabb oldalrokonokkal szemben (an VIII. germinal 4.).

A forradalom alatt a polgári törvénykönyvnek négy javaslata készült, közöttük a conventioné, melyet Cambacérés előadó 1793. augusztus 9. bemutatott, Robespierre, Vergni- aud, Guadet, Couthon, Barére közreműködése mellett. Pusztán elvekre akart szoritkozni,6) nem is tartalmazta a code Napoléon intézkedései számának harmadát sem; mégis mint complikáltat elvetették.

Egyszerűség, természetesség, egyeulőség, —erre kellett a társadalom előtti természetállapot és aranykor hagyományait követő jognak is törekednie. Aurea aetas— quae viu- dice nullo etc.: ennek visszaállítására czélzott a bíróságok, ügyvédség, formákhoz kötött törvénykezési eljárás eltörlése.

Kivihetetlen eszmények, igazságok túlzása, alkalmatlan eszközök választása, ezek compromittálták az egészben véve nemes és méltóságteljes mozgalmat.

Az örökösödési rendben az elsőszülöttségi ) és nembeli

4) Benjamin Constant, Boulay de la Meurthe, de Regnauld de St. Jean d’An- gely beszédei folytán 1. Moniteur an VIII. vent. 29. germ. 2. 4.

5) Érdekesen illustrálja a német (és közvetve azokat másoló magyar) tudósok közmondásos alaposságát, hogy dr. Bruns, titkos igazságügyi tanácsos ur, a hires berlini jogtanár és első rendű tekintélyül tisztelt iró, 1878. évi emlitett n é m e t jogászgyülési véleményében. (Verhandlungen des Vierzehnten deutschen Juristentages. Berlin, 1878. Keft 1. 72—112. lk.) hosszas indokolással (103— 106. lk.) mint eredeti felfedezését indítványozza, hogy a gyermekek köteles részének határtalan progressiója, úgy, hogy csak egy gyermekrész marad szabad rendelkezésre, elfogadtassák. A Code Napoléon szerinte utón volt ez egyedül igazságos elvhez. Ha Bruns ur olvasta volna a C. N. szerkesztésének tárgyalásait, akkor ellenkezően azt kellene mondania, hogy a C. N. ezen elvtől, mely 1800 — 1803. érvényben állott, beható vita után isn ét eltért. Az idézett 1800. évi decretum, mely 78 évvel Bruns ur előtt valósitá meg eszméjét, hamisan idéztetik (78. 1.). Ő ugyanis azt mondja : »Unter dem Consulate wurde schon im J. 1800 eine grössere Freiheit gegeben und zwar jetzt dem römischen Pfliclittheilsrechte analog verschieden bei Deszendenten, Aszendenten und Collateralen, bei den ersteren verschieden je nach ihrer Zahl, jedoch höchstens bis zu V«« etc.

Ez egészen hamis; a decretum (an VIII. germinal 4.) ellenkezően Vi-t ől kezdve a Bruns ur által óhajtott progressiót tartalmazza. Annak első ar- ticulusa, mindenkire nézve, ki olvasta, egész világosan, mondja :

»A compter de la publication de la présente lói, toutes les liberalités qui seront faítes, sóit par actes entre-vifs, sóit par actes de derniere volonté, seront va- lables lorsqu’elles n’excéderont pás le quart des biens du disposant, s’i 1 laisseásondécésmoinsde quatre enfans; le sixieme, s’il en laisse cinq; et ainsi de suite, en comptant toujour s, pour déter miner la portion disponible, le nombre des enfans, plus u n.« Ezután nagyon comicus hangzású, midőn Bruns urnái olvassuk, hogy a törvényhozásokban a köteles rész hányadának elvére nézve »alle bisherigen Versuche der näheren Bestimmung — misslungen« legyenek, mert: »das einzig richtige Prinzip — — man darf stets nur über ein Kindestheil frei testiren« etc. és »das französische Recht wäre eigentlich auf dem Wege gewesen, das Prinzip richtig zu erfassen. Bei den 3 ersten Kindern nimmt es in den Quoten Vs VV, V* der Sache nach das Princip des Kinde st heiles an, es kam nur zu keiner Klarheit über dasselbe.« (i. h. 105. 106. 1.).

Képzelhetjük (klar) ezek után, mily alaposan olvasta Bruns ur Boisso- nade. Brocher, Cucnot s Le Play általa idézett müveit, melyek az illető décret helyes tartalmát adják. Bruns ur értekezését újabban észrevételekkel bővítve közölte (Zeitschrift lür vergleichende Rechtswissenschaft. Stuttgart, 1879. II. Bd. II. Heft 161 — 232. lk.), de a botrányos tévedés (174. 215. lk.) észrevétlenül és változatlanul megörökittetet.t. A német jogászgyülés nagy tudósai pedig, noha részben franczia jog földjéről jöttek (e kérdés egyik előadója Petersen ur Strassburgból Elsassban volt) és tudvalévőén a jogtörténetben a la tété (a »felületes« franczia tudósok ellenben természetesen k la queue) marsiroznak, a colossális botrányt észre sem vették, mint e kérdés tárgyalásából kitűnik ! 1. idézett Verhandlungen etc. Berlin, 1879. II. Bd. 58—86. lk.

e) Cambacérés előadását közli az 1793. Almanach national de Prance.

’) A Dictionnaire en'yclopédique (v. Primogóniture) elitéli, mert a népesedést gátolja az által, hogy az utószülötteket celibatusra kényszeríti; az elsőszülöt- tek henyélésének, Velencze hanyatlásának oka stb. Czéljának, a nemes családokat fentartani, meg nem felelt; 1. Benoiton de Cháteauneuf: Dnrée des families nobles en France. Monteil : Hist, des Eran^ais des divers états s. 16. st. 13. — Már a nemes rendek között is akadt nyílt ellenzője (Anjou): Collection des cahiers des ; États-généraux de 1789. par Mavidal et Laurent (Paris 1 868 —1870. 6. köt.) t. 2.

' p. 42. A code civil szerkesztésekor ellene Portalis, Chabot és Béal által tartott beszédeket 1. Eenet i. m t. 1. p. 519. 52 i. t. 12. p. 181 —185. 315—316. A restauratio